Ma nyújtják be az MNB-ről szóló törvénymódosítást, ha átmegy, a jegybank nem hozhat létre vagyonkezelő alapítványokat
Tervezetet nyújt be kedden az Országgyűlés Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő vezette gazdasági bizottsága a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításáról, tudta meg a Telex. A birtokunkba jutott tervezetet bő két órával az ülés előtt, 7:38-kor kapták meg a bizottsági tagok.
A tervezet szerint a törvény célja, hogy a jegybank alapvető, illetve törvényi feladatait minél hatékonyabban láthassa el, emiatt szükséges az is, hogy „a törvényi feladatain kívül eső tevékenységek mérséklődjenek”.
„Így a továbbiakban vagyonkezelő alapítvány vagy alapítvány befektetési tevékenység folytatására, vagyonkezelési tevékenységre a Magyar Nemzeti Bank által ne legyen alapítható.”
Az MNB-ügy
Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:
– a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
– a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
– illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esett – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.
Varga Mihály új jegybankelnök április közepén kezdeményezte a kormánynál a „profiltisztítást”, azaz a jegybanki vagyonkezelő alapítványi struktúra megszüntetését. Varga jegybankelnök akkori sajtótájékoztatóján arról beszélt, törvényi szinten is módosítanák a jegybank hatáskörét, leszűkítve azokat az alapfeladatokra. Orbán Viktor a jegybankkal történő tárgyalásokra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki.
Az új tervezet értelmében az MNB továbbra is létrehozhat a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot vagy alapítványt, amennyiben az a feladataival és elsődleges céljával összhangban áll, vagyonkezelő alapítványt azonban nem hozhat létre. „Az MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet, és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket.” Az új szabályozás csak a jövőben létrehozott alapítványokra érvényes, a tervezet azt is kiemeli, hogy a módosítás nem vonatkozik a korábban alapított alapítványokra.
Az indoklásnál a tervezet azt írja: „A javaslat a jegybank gazdálkodási fegyelmének erősítését, az intézmény működésének átláthatóságát szolgálja. A szabályozással összefüggésben átmeneti rendelkezés rögzítése is szükséges.”
Ahogy arról korábban írtunk, a Fidesz politikusai úgy hökkentek meg az alapítványok gazdálkodásában bűncselekményt sejtő és nyomozást kérő Állami Számvevőszék jelentései kirobbanásán, hogy kilenc éve a kétharmados törvényhozás minden fegyverét bevetve próbálták az MNB-alapítványok vagyonát elrejteni a közfigyelem és az igazságszolgáltatás elől. Arról, hogy milyen próbálkozások voltak erre, itt írtunk bővebben.
