Az MNB üdvözli a jegybanktörvény módosítását, amely szerintük javíthatja a transzparenciát
A Magyar Nemzeti Bank üdvözli a jegybanktörvény kedd reggel benyújtott módosítását – írta az MNB délutáni sajtóközleményében, mely szerint a jegybank „a jövőben kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatok ellátására fókuszál, elkötelezett az intézmény átlátható és hatékony működése mellett.”
Varga Mihály idén márciusában fordult levélben a miniszterelnökhöz, amelyben a jegybank alapítványainak felülvizsgálatát kezdeményezte, amit a jegybank támogatott, áll a közleményben. „A módosítás jelentősen javítja az intézményi transzparenciát és hozzájárul a jegybank működésének racionalizálásához” – közölte az MNB.
A közleményben szerepel, hogy a„törvényjavaslat értelmében a Magyar Nemzeti Bank a jövőben nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt, valamint MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket.”
Varga Mihály új jegybankelnök az általa kezdeményezett „profiltisztításról” április közepén beszélt. Ekkor azt mondta, törvényi szinten is módosítanák a jegybank hatáskörét, leszűkítve azokat az alapfeladatokra, ami a gyakorlatban a vagyonkezelő alapítványok megszüntetését is jelentené.
Az erről szóló törvényjavaslat kedd reggel, bő két órával az ülés előtt került az Országgyűlés gazdasági bizottsága elé kedden. A tervezet szerint a törvény célja, hogy a jegybank alapvető, illetve törvényi feladatait minél hatékonyabban láthassa el, emiatt szükséges az is, hogy „a törvényi feladatain kívül eső tevékenységek mérséklődjenek.”
Az MNB-ügy
Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:
– a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
– a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
– illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esett – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.
