Nem csak Magyar Péter került a jegybank célkeresztjébe az Opus-részvényekkel kapcsolatos bennfentes kereskedés gyanúja miatt
Magyar Péterrel együtt hét ember érintett abban a piacfelügyeleti eljárásban, amelyet az Opus-részvényekkel kapcsolatos bennfentes kereskedelem gyanúja miatt folytat a Magyar Nemzeti Bank (MNB), egyiküket nemrég már meg is büntették 40 millió forintra – értesült a Telex. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is eljárást folytat.
Úgy tudjuk, a bennfentes kereskedés gyanúja miatt az MNB célkeresztjébe került személyek egyike egy pécsi ügyvéd, aki a vizsgálat szerint kapcsolatban állt a Mészáros Lőrinc tőzsdei cégének, az Opusnak az egyik vezetőjével, utóbbi szintén a vizsgálatban érintettek egyike. Az ügyben kérdést küldtünk az Opusnak, de egyelőre nem reagáltak.
De pontosan mi is az ügy? Az állítást, miszerint Magyar Péter bennfentes kereskedést folytatott, először a volt barátnője, Vogel Evelin fogalmazta meg – ha nem is ezekkel a szavakkal. Vogel vette fel titokban azt a beszélgetést, amelyet a Magyarhoz közel álló Hanzel Henrikkel folytatott. Miután Vogel összeveszett Magyar Péterrel időközben, a hangfelvételt – sok másik mellett – még 2024 novemberében küldte el a sajtónak egy ismeretlen személy.
Ebben a beszélgetésben nem hangzott el ugyan a bennfentes kereskedés kifejezés, de Vogel olyan dolgokról beszél, amely alapján legalábbis erre lehet következtetni.
A hangfelvételen Vogel azt állította, hogy Magyar Péter azt mondta neki, van 90 millió forintnyi részvénye, amit úgy szerzett, hogy voltak tőzsdei információi, amelyeket „nem kellett volna tudnia”. Mindez úgy került szóba, hogy Vogel 30 millió forintot követelt Magyaréktól, és azt állította, hogy a Tisza vezére korábban ezeknek a részvényeknek az eladását lebegtette, amiből kifizetné a pénzt, de ez nem történt meg.
Amit biztosan tudni: az MNB több emberrel szemben is piacfelügyeleti vizsgálatot indított, mert felmerült a gyanú, hogy 2023. július 21-én úgy adtak-vettek Opus-részvényeket, hogy tudták, az Opus aznap be fog jelenteni egy részvény-visszavásárlási programot, ami jelentősen befolyásolja majd az árfolyamot, és ezen nagyon sok pénzt kerestek. Az MNB részleteket nem osztott meg, de erős utalásokat tett arra, hogy Magyar Péter is érintett az ügyben. A kormánypárti sajtó mindezt már úgy interpretálta, hogy 2023. július 21-én Magyar minden birtokában lévő Opus-részvényt eladott, majd több tízmillió forint értékben vásárolt olyan részvényeket, amelyekről csak tőzsdezárás után derült ki hivatalosan, hogy egy visszavásárlási akciónak köszönhetően az értékük jelentősen megnő. Magyar mindent tagad és hangos szócsatákba keveredik mindenkivel, aki a témát felhozza, Gulyás Mártontól az MNB munkatársaiig.
Még mielőtt tovább mennénk, érdemes egy kicsit hosszabban is kitérni arra, hogy egyáltalán mi is az a bennfentes kereskedés, amivel Magyart gyanúba keverték.
Bennfentes információk
A legtöbb embernek, ha meghallja ezt a kifejezést, egyből az a filmekből jól ismert kép ugrik be, amikor egy félhomályos mélygarázsban két ballonkabátos ember találkozik egymással, az egyik átad egy jelöletlen borítékot a másiknak teli papírokkal, a következő jelenetben pedig a tőzsdén valaki hatalmasat szakít, mert tudta, hogy mikor kell venni vagy éppen eladni. A valóság persze ennél sokkal összetettebb. A tankönyvi definíció szerint
a bennfentes kereskedés egy vállalat értékpapírjainak vásárlása vagy eladása olyan személyek által, akik az adott vállalatról lényeges, nem nyilvános információkkal rendelkeznek.
A bennfentes kereskedelemnek több formája van, amelyek közül néhány teljesen legális, míg mások törvénytelenek, és büntetőjogi következménnyel járnak. A különbségtétel a legális és az illegális bennfentes kereskedelem között elsősorban jogi természetű.
Illegális bennfentes kereskedés akkor valósul meg, ha a kereskedés egy cég lényeges, nem publikusan hozzáférhető adatai alapján történik. Bennfentes információi lehetnek például vezetőségi tagnak, munkavállalónak, beszállítónak, de akár könyvvizsgálónak is. Lényeges, nem publikus információk közé tartozik például egy még közzététel előtt álló éves jelentés, egy aláírt, de még közzé nem tett cégfelvásárlás, vagy egy esetleg nem nyilvános belső innovációról szóló információ. Mivel ezeket az információkat még nem hozták nyilvánosságra, a többi befektetőhöz képest törvénytelen előnyre tett szert a bennfentes kereskedő, ez pedig aláássa a bizalmat a tőkepiacokon.
Ha például valaki egy közzététel előtt álló, váratlanul jól vagy esetleg rosszul sikerült negyedéves jelentés birtokába jut, emiatt pedig valamilyen formában haszonra tesz szert, az az illegális bennfentes kereskedelem kategóriájába esik. Fontos kiemelni, hogy a bennfentes információkra építő kereskedelem korlátai nem kizárólag a közvetlen információkkal bíró személyekre – például cégvezetőségre vagy egy jelentés készítőjére – vonatkoznak. Amennyiben egy lényeges, nem publikus információt birtokló személy megosztja információját valakivel, aki ebből haszonra tesz szert, akkor egyaránt büntethető az információt kiszivárogtató, illetve az annak birtokában kereskedő személy is.
Legális bennfentes kereskedésről akkor beszélhetünk, ha a társaságnál vezető pozícióban lévő személy vagy nagytulajdonos – olyan személy, akinek öt százalékot elérő részesedése van egy adott cégben – a társaság részvényeivel kereskedik a tőzsdén. Az tehát, hogy egy vállalat vezetői, nagyrészvényesei kereskednek a vállalatuk értékpapírjával, önmagában nem szabálytalan. A kérdés itt az, hogy a kereskedés során a vállalat vezetői bennfentes információkkal próbálnak-e visszaélni, vagy publikusan hozzáférhető adatok alapján döntenek az általuk irányított cég részvényeinek kereskedelme esetén. Ennek megítélése elsősorban az érintett felügyelőszerv, azaz az MNB feladatköre. A felügyelő figyeli a bennfentes tagok kereskedelmét, hivatalból vizsgálja, hogy történik-e visszaélés. A vezetők és nagytulajdonosok tőzsdei tranzakcióit egyébként be is kell jelenteni, erre törvény kötelezi a cégeket. Be kell jelenteniük, hogy mikor, milyen értékben, mennyi értékpapírt vettek, illetve adtak el, és ezeket az információkat nyilvánosan közzé kell tenniük.
A Központi Nyomozó Főügyészségen valóban nyomoznak már
A novemberben nyilvánosságra kerülő Vogel-féle hangfelvétel után, decemberben vette elő ismét a témát a kormányközeli Magyar Nemzet. A lap akkor – meg nem nevezett forrásra hivatkozva – azt írta, minden állítást feltételes módba téve, hogy nyomozás indulhat a rendőrségen a Tisza Párt bűncselekménygyanús gazdálkodása ügyében, és „Magyar tőzsdei ügyleteit is vizsgálhatják”. A lap azt írta, hogy információik szerint a rendőrség feljelentéskiegészítést rendelt el hűtlen kezelés és bennfentes kereskedelem miatt.
Rákérdeztünk a rendőrségnél, hogy folyik-e nyomozás az ügyben, erre azt a választ kaptuk, hogy kérdésünkkel forduljunk a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Meg is kérdeztük, hogy folyik-e nyomozás bennfentes kereskedés gyanúja miatt ügyben nyomozás, amelyben a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter is érintett.
Azt a választ kaptuk, hogy megkeresésünk tárgyával kapcsolatban „a Központi Nyomozó Főügyészségen eljárás van folyamatban, amely ügyben további tájékoztatás az eljárás érdekeire figyelemmel jelenleg nem adható”.
A bennfentes kereskedés gyanújáról februárban a Partizán csatornáján Gulyás Márton kérdezte meg Magyar Pétert, de a kérdés láthatóan ingerültté tette a Tisza Párt vezetőjét. Gulyás arra volt kíváncsi, hogy van-e olyan pénze Magyarnak, ami bennfentes tőzsdei kereskedésből származik. A Tisza Párt vezetője ekkor arról kezdett el beszélni, hogy a Vogel-féle hangfelvétel bűncselekmény útján került elő, a média pedig minden kritika nélkül lehozta azokat, és szerinte a felvételeket a Fidesz megrendelésére készítették. Egy hosszabb válaszba ágyazva ugyanakkor elmondta azt is, hogy részvényei voltak és vannak, de nem követett el bűncselekményt, soha nem vett bennfentes kereskedéssel részvényt. Magyar még számon is kérte Gulyást, hogy miért tesz fel neki ilyen kérdést, ahelyett hogy a hatalom közelében lévőktől kérdezné ugyanezt.
A Partizán-interjúval a Magyart körüllengő bennfentes kereskedés gyanúja újra felerősödött. Igaz, ehhez az is kellett, hogy pár nappal Magyar partizános szereplése után az Index megírta: a szerkesztőségükbe jutott információ szerint Magyar 2023-ban egy napon a tőzsdezárás előtti órákban minden birtokában lévő részvényt eladott, majd több tízmillió forint értékben vásárolt olyan részvényeket, amelyekről csak tőzsdezárás után derült ki hivatalosan, hogy egy visszavásárlási akciónak köszönhetően az értéke jelentősen megnő – ezzel pedig az Index értesülése szerint jelentős bevételre tett szert Magyar. A cikk szerzője sajtóinformációkra hivatkozva emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) érdeklődését is felkeltette a hangfelvétel, ezért bennfentes kereskedelem ügyében kezdett vizsgálódni.
Az Index-cikkre Magyar Péter azonnal reagált, „full kamunak” minősítve azt, sőt, azt is közölte, hogy büntetőfeljelentést tesz és sajtó-helyreigazítási pert indít.
Magyar ekkor azt állította, hogy banki kimutatásai bizonyítják, hogy az Index cikkében említett napon nem is vásárolt Opus-részvényeket,
hanem csak több nappal a hivatalos bejelentés után, amikor már mindenki tudott a visszavásárlási akcióról. Arról is írt, hogy volt barátnője, Vogel Evelin is hazudott az általa készített hangfelvételen. Magyar Péter állítása szerint egyébként az ekkor vásárolt részvényeinek egy részét viszonylag hamar eladta, azokon keresett, míg egy részét megtartotta, azokból rosszabb árfolyamon tudott kiszállni.
MNB vs. Magyar Péter
Az ügy április 23-án, egy MNB-s közlemény nyomán pörgött fel újra, de közvetve Magyar Péter lépésének következtében. Az MNB ugyanis azt írta, hogy április 22-én az egyik politikai párt vezetője telefonon, ingerülten kérte számon az MNB munkatársát, miután a jegybank piacfelügyeleti eljárást indított több személlyel szemben bennfentes kereskedelem gyanúja miatt. Mint írták, a politikus indulatosan kifogásolta a nyilatkoztató végzésben foglalt határidőt, valamint komolytalannak nevezte a jegybank által megfogalmazott kérdéseket. Az MNB szerint a 2026-os országgyűlési választásokra utalva változásokat is belengetett a politikus. „A Magyar Nemzeti Bank határozottan elítéli a verbális erőszak minden formáját, tevékenysége során kizárólag a törvényeknek alávetve, politikától függetlenül működik” – olvasható a jegybank közleményében.
Bár a közlemény nem nevesítette, de egyértelmű volt, hogy Magyar Péter az érintett politikus.
Mint írták, a politikus indulatosan kifogásolta a nyilatkoztató végzésben foglalt határidőt, valamint komolytalannak nevezte a jegybank által megfogalmazott kérdéseket.
Másnap az Index arról írt, hogy a birtokukba került az a kérdéssor, amelyet az MNB küldött el Magyar Péternek. A lap szerint az ellenzéki politikus összesen 24 részletes kérdéssel szembesült, amelyekből kiderül, hogy a jegybank munkatársai „precízen dokumentált tranzakciókat” tártak elé – dátumokkal, megbízási számokkal, pontos részletezéssel arról, mikor és milyen részvényeket vásárolt.
Szerettük volna az MNB-től elkérni azt a kérdéssort, amit Magyarnak küldtek, és ami elvileg az Indexhez is eljutott, illetve arról is érdeklődtünk, hogy miért tartották fontosnak, hogy sajtóközleményt adjanak ki Magyar hívásáról, ráadásul úgy, hogy a politikust nem nevezik meg benne, csupán sejtetik a kilétét. A jegybanktól azt a választ kaptuk, hogy a hatályos törvényi szabályozás értelmében nem oszthatja meg az eljárásban keletkezett védett adatokat tartalmazó dokumentumokat, ahogy azt sem oszthatja meg, ki volt az „incidensben”, azaz a telefonos-kiabálós esetben érintett személy. A jegybank kérdéssorát a Tisza Párttól is próbáltuk elkérni, de ők sem küldték el.
A Magyar Nemzeti Bank által kiadott közleményekből az is kiderült, hogy 2023 szeptemberében és novemberében is indított piacfelügyeleti eljárást az Opus Global Nyrt. 2023. júliusi részvény-visszavásárlási bejelentését közvetlenül megelőző időszakra vonatkozóan, azonban „még folyamatban lévő vizsgálatról az MNB nem oszthat meg további részleteket”. Az egyik vizsgálat viszont 2025 januárjában le is zárult, a feltárt információk alapján pedig az MNB 21 millió forintos piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszemélyre, amiért az 2023 júliusában bennfentes információk birtokában kereskedett az Opus részvényeivel.
Magyar a közleményre reagáló Facebook-posztban azt írta, egy nevetséges, politikailag motivált eljárás részeként kapott egy kérdéssort „attól a Nemzeti Banktól, amelyből a vezetők segítségével legalább 650 milliárd forint közpénzt loptak el”.
(Magyar Péter itt az MNB alapítványa körüli botrányra céloz, de azt, hogy mekkora vagyonvesztés történt, egyelőre nem lehet pontosan megállapítani.) Magyar elismerte, valóban felhívta az MNB munkatársát, és jelezte neki, hogy a legtöbb felesleges és álságos kérdésre egy bohócjelet fog rajzolni. „Azt is egyértelművé tettem, hogy a tőzsdei tranzakcióim kapcsán sohasem kaptam bennfentes információt, és nem követtem el bennfentes kereskedést” – írta a politikus.
A Tisza Párt vezetője április végén külön videóban foglalkozott az üggyel. Ebben azt mondta, 2008 óta van értékpapírszámlája, áll minden vizsgálat elébe, és megválaszolta az MNB üggyel kapcsolatos kérdéseit, igaz, hogy mik voltak ezek a kérdések, és mit válaszolt rájuk, azt nem árulta el. Magyar arról beszélt, minden bevételével és vagyontárgyával el tud számolni.
Az MNB tehát vizsgálódik, a Központi Nyomozó Főügyészségen folyik egy eljárás, a kormánypárti média nagyjából kész tényként kezeli, hogy bennfentes kereskedelem történt, Magyar mindeközben tagad.
Nagyjából ennyit lehet tehát tudni egyelőre az egész ügyről, és a piacfelügyeleti vizsgálat lezárásáig ez valószínűleg így is marad.
