Több mint egy hónap telt el azóta, hogy az Állami Számvevőszék publikálta a Magyar Nemzeti Bankról, illetve a többé-kevésbé az MNB-hez köthető alapítványokról szóló jelentéseit. Rögtön utána elindult a találgatás, hogy miért pont most jelentek meg a viszonylag régóta tartó ellenőrzések eredményei, vajon várhatóak-e büntetőjogi következmények, és ha igen, kiket érintenek majd ezek. A kormány az ügy kirobbanása óta hárít, közben viszont folyamatosan derülnek ki újabb részletek az MNB botrányáról – és ahogy egyre több infóra derül fény, egyre több a megválaszolatlan kérdés is.
„Ezek elmesélhetetlen történetek” – mondta néhány nappal ezelőtt a Telexnek Lakner Zoltán politikai elemző arra utalva, mennyire nincs könnyű helyzetben a kormány: Orbán Viktornak azt kéne elhitetnie az emberekkel, hogy a korábbi jegybankelnök és egykori jobbkeze, Matolcsy György úgy szervezte ki az MNB pénzét, hogy ő erről egyáltalán nem is tudott. Tényleg elmesélhetetlen sztori. Ebben a hírlevélben azért megpróbálkozunk vele.
Tudtuk, csak nem sejtettük
Március 17-én számolt be arról az ÁSZ jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy a számvevőszék súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a Magyar Nemzeti Bank több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Az ÁSZ a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt (PADME) és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. gazdasági tevékenységét vizsgálta. Az Optima közel 500 milliárd forintnyi vagyon felett rendelkezett, de az ÁSZ szerint a befektetéseit egy „lényegében átláthatatlan” struktúrán – például magántőkealapok közbeiktatásán – keresztül hajtotta végre. Az ÁSZ szerint ezt az összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György nemrég távozott jegybankelnök fiának környezetéhez kötődő cégek.
Az Optima két külföldi ingatlancégbe, a lengyel GTC S.A.-ba és a svájci Ultima Capital S.A.-ba fektetett be, de mindkét cég jócskán veszített az értékéből a vásárlás óta. Az ügyletekhez ráadásul banki hitelt is felvett a részben állami, részben Mészáros Lőrinc, részben a Matolcsy Ádám baráti köréhez tartozó Száraz István tulajdonában lévő MBH Banktól. Ha mindez nem lenne elég, az Optima 127,5 milliárd forinthoz jutott az állami alapítású Neumann János Egyetemért Alapítványtól is kötvénykibocsátás útján, amire visszavásárlási kötelezettséget vállalt, de azt nem tudta teljesíteni.
Persze ez a botrány sem a kirobbanásakor kezdődött, hanem több mint tíz éve, és voltaképpen végig a szemünk előtt zajlott – ennyiben tehát az ÁSZ megállapításaiban nincs sok újdonság. Matolcsy György egy évvel azután, hogy átvette a jegybank vezetését, 2014-ben 266 milliárd forintot átutalt az MNB vagyonából a jegybank által létrehozott, Pallas Athénéról elnevezett alapítványoknak (ezek azóta egyetlen alapítványba, a PADME-ba olvadtak össze). Ez a pénz a jegybank nyereségéből származott, amit nagyrészt azon keresett az MNB, hogy olcsóbban vette a svájci frankot, mint amennyiért a bankoknak eladta, amikor a kormánnyal közösen forintosították a devizahiteleket. A Fidesz kilenc éve a kétharmados törvényhozás minden fegyverét bevetve próbálta elérni, hogy átláthatatlan maradjon a közpénz jellegét el (nem) vesztő vagyon felhasználása.
Százmilliárdok hiányoznak
Ahogy lehullott a lepel az MNB-alapítványok körüli zavaros ügyletekről, egyre jobban látszik, hogy kik nyerhettek vele sokat, például Matolcsy Ádám luxuséletet élő baráti köre. De hogyan okozhatott olyan nagy veszteséget a két külföldi ingatlanos befektetés? Az ÁSZ jelentéséből kiderül, hogy a GTC-dealnél a magyar csoport 31 százalékos felárral vette meg a részesedést, a részvények ára pedig azóta is csökkent, de az, hogy a magyar alapítvány beszállt többségi tulajdonosként, már önmagában erodálta a befektetés értékét. Közben a cégből elkezdtek távozni a nemzetközi menedzserek, jöttek helyettük a kevés szakmai és rossz angoltudással rendelkező magyar vezetők, a céget leminősítette a Fitch, az árfolyam folyamatosan szakadt, egyre rosszabb lett a reputáció. Az árfolyam összeomlása 150 milliárd forintos bukást eredményezett, a GTC árcsökkenése így az egész alapítványi ügy legnagyobb egyedi vesztesége. Ami az Ultimát illeti, „a fiúk” vélhetően azt látták benne, hogy hiába vacak az irodapiac, a luxusingatlanokban mindig van fantázia és profit. Végül itt is beütött a krach, a két ügylet nagyjából 200 milliárd forintos veszteséget jelenthetett.
A végső veszteséget többféleképpen lehet számolni: számolhatunk úgy is, hogy ha az MNB-alapítványoknak adott 266 milliárd forint nem tűnt volna el, és az inflációval növelte volna az értékét, akkor 440 milliárd forint vagyonnak kéne lennie az alapítványi számlán. De nézhetjük úgy is, hogy közel 400 milliárd forinttal csökkenhetett volna az államadósság. Ha pedig sikerült volna ezeket a durva összegeket viszonylag jól befektetni, 530–600 milliárd forintra is nőhetett volna a vagyon. Közben ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a csoport még kapott is 200 milliárd forint idegen tőkét, 127,5 milliárd forintot a kecskeméti Neumann János Egyetemtől és 70 milliárdot az MBH-tól.
De hogy jön ide Kecskemét?
Az MNB-ügyben sokak számára talán váratlanul a jegybank és a jegybanki cégek mellett a kecskeméti Neumann János Egyetem is feltűnt, ezzel a szállal a PADME-s jelentés mellett az ÁSZ külön jelentésben foglalkozott. Az intézményt 2020-ban szervezték ki egy alapítvány alá, ami akkor 144 milliárd forintot kapott az államtól a fejlesztéseire. Ebből egy új egyetemi kampuszt és egy Tudásvárosnak nevezett új városnegyedet akartak építeni, az előbbi projekt azonban nemrég félbeszakadt, az utóbbi pedig el sem kezdődött.
A kecskeméti egyetem alapítványa ugyanis az állami pénz nagy részét, 127,5 milliárd forintot még 2021-ben kölcsönadott a fent már említett Optimának. Az Optima a jegybanki alapítvány vagyonához hasonlóan nagyrészt ezt a pénzt is a lengyel GTC részvényeibe rakta, ahonnan most nem tudná értékvesztés nélkül kivenni, a kecskemétiek így most hiába próbálják meg visszaszerezni. Az Optima az elmúlt egy évben azt ajánlgatta, hogy pénz helyett részvényekben adja meg a tartozását, egyszer még a Metropolitan Egyetem átadása is felmerült.
Az Állami Számvevőszék szerint a Neumann János Egyetemért Alapítvány vezetése – amelyben a kecskeméti polgármester, alpolgármester és Lezsák Sándor parlamenti képviselő is jelen vannak – nem hozott túl jó döntést, amikor az Optimának adta kölcsön a pénzét. Nem tartották be a saját szabályaikat és a törvényes előírásokat, többszörösen összeférhetetlenül jártak el, ráadásul teljesen figyelmen kívül hagyták a független szakértői véleményeket – amikkel az ÁSZ szerint jelentős kárt okoztak.
Hogyan védekeznek Matolcsyék és az MNB-alapítvány?
Az ÁSZ a jelentésében közzétette azt is, hogyan reagált Matolcsyék alapítványa a számvevőszéki megállapításokra, a PADME többek között beláthatatlan nemzetgazdasági következményekre, nemzetbiztonsági érdekekre és a forint stabilitására hivatkozva kérlelte az ÁSZ-t, hogy ne hozza nyilvánosságra a jelentést. A PADME és az Optima természetesen rengeteg ponton kifogásolja az ÁSZ megállapításait, az ügyben pedig azóta Matolcsy György és a GTC-vel a Válasz Online szerint Kovács Petra álnéven levelező Matolcsy Ádám is megszólaltak, akik váltig állítják, hogy az alapítványi vagyon megvan, az ÁSZ pedig nem tud számolni.
Az ÁSZ és a Matolcsy család közötti vita egyik része alapvetően módszertani kérdés, arról szól, hogyan kéne felértékelni a tőzsdei GTC értékét: az ÁSZ a részvényárakat nézné (ami, mint láttuk, a földbe állt), Matolcsyék szerint viszont azt kell figyelembe venni, mennyi ingatlaneszköz van a cégben. Az ingatlanportfólió valóban ott van, de, ahogy az ÁSZ megjegyzi, rövid távon még egy lakást is nehéz eladni, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlant – ennyivel tartozik az Optima a kecskeméti alapítványnak.
Az elárvult harmadik jelentés és a napelemes cég
Az alapítványokról szóló jelentések akkorát szóltak, hogy az ÁSZ harmadik, az MNB alapfeladatai közé nem tartozó tevékenységek – a székház felújítása, más ingatlanügyletek, kép- és szoborvásárlások – pénzügyi aspektusait vizsgáló jelentés szinte teljesen a háttérbe szorult, pedig legalább olyan érdekes, mint a másik kettő. Kiderül belőle például, hogy milliárdok mentek el festményekre, az alkalmazottak és rokonaik nyaraltatására, és hogy borzasztó pazarló volt a jegybank az ingatlanberuházásainál, például a székházfelújításnál, amivel vélhetően Matolcsy Ádám baráti köre, Száraz István és Somlai Bálint járhattak jól.
Ennek a baráti körnek egyes cégei felbukkantak egy tőzsdén jegyzett napelemes cégben is, ahol az igazgatóság élére egy 26 éves, frissdiplomás jogász került, akinek „szakmai kapcsolata” van Matolcsy Ádámmal. Az igazgatóság új elnöke szerint azonban szó sincs összehangolt hatalomátvételről.
Hogyan reagált a kormány és a Fidesz?
Az ügy kipattanása óta a kormány és a kormánypárti képviselők folyamatosan hárítanak, pedig a 15 éve kétharmaddal regnáló hatalomnak nyilván számtalan lehetősége lett volna közbelépni, ha lett volna erre bármi szándék. A kormány kommunikációja eleinte viszonylag passzív volt, főleg a jegybank függetlenségét és az ÁSZ szerepét hangsúlyozta, mondván, nekik nincs felelősségük az ügyben, később a Fidesz megtalálta az MNB-botrány új főkolomposát, az Európai Központi Bankot. Persze vannak az olyan politikusok is, mint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki inkább el se olvasta az ÁSZ jelentését, nehogy ideges legyen, vagy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, aki a Telex újságírójának apját emlegetve nem válaszolt semmire.
Több a kérdés, mint a válasz
Az ügyben továbbra is rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Hogyan történhetett meg ez az egész épp az MNB-nél, ahol a legnagyobb pénzügyi ellenőrző szaktudás összpontosul? Kik lesznek a személyes felelősök, van-e kilövési engedély, és ha igen, kire? Mit jelent az MNB-ügy Orbán Viktor szuverenitása szempontjából, és egyáltalán, milyen opciói vannak most a miniszterelnöknek? Mire jut majd az ügyben megindult nyomozás, és miért nem tett feljelentést az ÁSZ az ügyészségnél a harmadik jelentés – a döbbenetesen pazarló székházfelújítás – ügyében? Mekkora pontosan a vagyonvesztés?
Továbbra sem egyértelmű az sem, miért maradt ki a végső számvevőszéki jelentésből az MBH, ha a jelentéstervezetben még szerepelt, és az is csak halványan látszik, hogyan fog tudni rendet tenni az új jegybanki vezetés, bár azt már lehet tudni, hogy Varga Mihály kezdeményezi a kormánynál az alapítványok megszüntetését.
Ami viszont biztos: a magyar állam az elmúlt tíz évben egy ponton széttárta a kezét, és azt mondta: Ádám, György, csináljatok, amit szeretnétek. Az emiatt kialakult helyzetből viszont egyelőre nehezen látszik a menekülőút, mostantól kezdve minden forgatókönyv rossz lehet a kormánynak.
