A nyár végéig biztosan árrésstopot kapnak a háztartási és kozmetikai cikkek is

Szerdán döntött a kormány, az árrésstopot kiterjesztik több kozmetikai és háztartási cikkre is, ezeknél 15 százalékban maximalizálja a kormány a drogériák által alkalmazható árrést. A döntés nem volt váratlan, Nagy Márton már az április 17-i kormányinfón belengette, hogy ezt fogja tanácsolni a kormánynak, azóta pedig gyakorlatilag mindegyik sajtóeseményen erről beszélt a nemzetgazdasági miniszter.

Az Index szerda reggel közzétette azt a táblázatot, amely tételesen felsorolja azokat a háztartási termékkategóriákat, amelyekre a lap értesülései szerint a kormány árréskorlátozást vezet be. Az élelmiszerek árszabályozásához hasonlóan itt is a bűvös harmincas számot lőtte be a kormány. Május 19-től ez alapján árrésstopos lesz:

• az egészségügyi papír (toalettpapír),
• a papír zsebkendő,
• az alufólia,
• a papír kéztörlő,
• az öblítő,
• a folyékony mosószer,
• a mosópor,
• a mosogatószer,
• az általános tisztítószer,
• a folyékony súrolószer,
• a gépi mosogató tabletta,
• a tusfürdő,
• a fogkrém,
• a folyékony szappan,
• a sampon,
• a szappan,
• a fogkefe,
• a kézfertőtlenítő gél,
• a borotvahab,
• a borotvazselé,
• a testápoló,
• a golyós dezodor,
• az izzadsággátló stift,
• a dezodor,
• az eldobható borotva,
• az utántöltő borotvafej,
• az egészségügyi betét,
• a tampon,
• a hintőpor,
• és az eldobható nadrágpelenka.

Az árréscsökkentés egyelőre augusztus 31-ig lesz érvényben ezeknél a termékeknél.

Nem a piperék húzzák majd le az inflációt

Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint nem indokolt a háztartási szerek árrésstopja, válaszolta a Telex kérdésére az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Az OKSZ megismételte korábbi álláspontját, miszerint az árrésstop csak rövid távon fojtja le az inflációt, közben visszafordíthatatlan károkat okoz a nemzetgazdaságnak. Kozák Tamás főtitkár szerint az infláció csökkent, az árrésstop elérte a hatását, így a káros hatások elkerülése érdekében a kormány érveivel összhangban az árrésstop kivezetését javasolják.

A szakmai szervezet szerint a „piperék” árrésstopjáról nem volt szakmai egyeztetés.

A háztartási szerekkel kapcsolatban az OKSZ álláspontja az, hogy rövid távon sem indokolt, hogy a kormány ezekre is kiterjessze a szabályozást. „Ebben a termékkörben az elmúlt egy évben regisztrált áremelkedés minimális volt, a háztartási szerek pillanatnyilag lefelé húzzák az inflációt, azaz nem volt az elmúlt hónapokban jelentős áremelkedés. A termékkör súlya a fogyasztói kosárban az élelmiszerek 25–30 százalékával szemben 2–3 százalék, ami miatt egy esetleges jelentős árcsökkenés sem hat érdemben az inflációra. Az élelmiszerekkel ellentétben ebben a termékcsoportban a forgalmazott márkákat döntően globális multinacionális cégek birtokolják, a saját márkás termékek súlya pedig elenyésző. Míg az élelmiszereknél a kiskereskedelem élénk és előremutató párbeszédet folytat a jórészt hazai beszállítókkal, ebben a termékkörben erre korlátozottak a lehetőségek.”

Az OKSZ szerint már most meg lehet becsülni, hogy miután a kozmetikai, testápolási és háztartási cikkek forgalma nem több mint 3 százaléka a teljes lakossági fogyasztásnak, ezért a várt makroszintű inflációs hatás nem jelentős, főleg, hogy kis árrugalmasságú cikkekről van szó. (Az árrugalmasság azt méri, hogy hogyan változik egy adott termék kereslete vagy kínálata, ha 1 százalékkal növekszik az ár.)

A most bejelentett termékcsoportokat pedig, – az élelmiszerekkel ellentétben – korántsem lehet homogén termékeknek nevezni. Nehéz azt mondani, hogy
fogkrém, szappan, pelenka, vécépapír, mert van ilyen is olyan is, kétrétegű, háromrétegű, illatos és dörzspapírvastagságú. Nem igazán lehet tudni, hogy mi alapján kell majd differenciálni egyik vagy másik márka terméke között, ha pedig mindegyikre vonatkozni fog, az hatalmas veszteséget jelent majd a boltoknak.

Az inflációs csodafegyver

A Covid óta a kormány lényegében folyamatosan infláció ellen „harcol”, amiben előbb az árszabályozás, vagyis hatósági árak bevezetése, majd nemrég az árrés, vagyis a beszerzési és a bolti ár közötti különbség szabályozása lett a kormány kedvenc eszköze. Először 2021-ben alkalmazta a hatósági árakat a kormány, nyolc alapvető élelmiszer és az üzemanyagok árát korlátozta az akkor éppen kilövőben lévő infláció megállítására. Az inflációt ezzel nem igazán sikerült legyőzni, sőt, 25,9 százalékos volt élelmiszerinfláció 2023-ban.

2025 elején aztán ismét megugrott az infláció, úgyhogy a kormány március 17-től gyorsan árrésstop hirdetett 30 élelmiszerre, első körben május végéig. Ehhez csatlakozik még 30 háztartási termék.

A kormány folyamatosan azzal érvel, hogy megvédi az állampolgárokat az áremelkedéstől, a hatósági intézkedések, mint az árstop, az árrésstop vagy a kötelező akciózás azonban számos közgazdász szerint veszélyesek, hiszen azonnal torzításokat okoz a piacon, más termékek árát növelve. Az MNB tavaly publikált tanulmánya szerint például az élelmiszerekre bevezetett ársapkák csak rontottak az inflációs helyzeten.

Az árrésstopot a kormány azzal magyarázta, hogy a boltok Nagy Márton értelmezése szerint nyerészkednek a fogyasztókon, jóval drágább adják tovább a termékeket, mint amennyiért a beszállítóiktól veszik. A kiskereskedelemben azonban valójában elég kis profitmarzsokkal dolgoznak a cégek, így vagy a veszteségek árán, vagy a beszállítóikra nyomást gyakorolva tudják az árakat csökkenteni. Ez a fajta nyomásgyakorlás el is indult, a Spar például 5 százalékos árcsökkentést kért a beszállítóinak küldött levelében.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján mi is megnéztük, hogy mekkora árrésük volt eddig a boltoknak néhány élelmiszernél. A számokból az látszik, hogy az egykor, az előző nagy inflációs időszak alatt árstoppos termékek egy részének már évek óta nagy az árrése, azoknál viszont, ahol a kormány annak idején nem szólt bele az árazásba, évek óta változatlan a marzs.

Természetes piaci folyamat, hogy a cégek, így az élelmiszerláncok is szeretnék elkerülni a bevételcsökkenést. Így, ha bizonyos termékek árát kötelezően csökkenteni kell, akkor az az általános árszint megemelését fogja magával vonni a „piaci” termékeknél, ahogy ez történt már a 2021-es korlátozásoknál is.

Az élelmiszer árstop hatalmas élelmiszer áremelkedést generált, ami azért nem jó, mert a szegényebbek kosarában ez egy fajsúlyosabb termékcsoport. Ha jön az
árrésstop a kozmetikai cikkekre, akkor borítékolható, hogy berobban a védekező kozmetikai áremelés.