Reagált az MNB a devizahiteles bírósági döntésre: „A Kúria ennek figyelembevételével fogja meghozni ítéletét”
„A Magyar Nemzeti Bank tiszteletben tartja a hazai és nemzetközi bírósági ítéleteket, és nem kommentálja azokat. Az Európai Unió Bíróságának C‑630/23. számú ítélete egy konkrét ügyben született, a magyar Kúria előzetes döntéshozatal iránti kérelmére. A Kúria ennek figyelembevételével fogja meghozni ítéletét. A hazai bíróságok a kúriai döntés alapján alakíthatják majd ki megfelelő ítélkezési gyakorlatukat.” – írta kedden a kérdésünkre válaszul a Magyar Nemzeti Bank.
Azért kérdeztük a jegybankot, mert az Európai Unió Bírósága április 30-án egy magyarországi, svájcifrank-alapú autólízing-szerződés ügyében a hitelt felvevő magánszemélyeknek adott igazat, és érvénytelennek mondta ki a devizahitel-alapú szerződést. Arra hivatkoztak, hogy a hitelező hiányos tájékoztatást adott a hitelt felvevő magánszemélyeknek, így az ítéletük értelmében ebben a konkrét ügyben a megfizetett havi törlesztőrészletek és egyéb költségek összege visszajár nekik.
A 2007-es svájcifrank-alapú autólízing-szerződés ügye egy hosszú ideje húzódó per részeként került a magyar Kúria elé, ami előzetes döntéshozatalt kért az EU bíróságától. A Kúriának most az EU-s bíróság ítéletét figyelembe véve kell döntenie a konkrét ügyben. Azt, hogy ennek a következményei hány másik ügyre és milyen hatást gyakorolhatnak, egyelőre nem tudjuk pontosan.
Az ügyben részletes kérdéssort küldtünk az MNB-nek, ahonnan a fent idézett mondatokon kívül a következő választ kaptuk: „Az MNB – a hatályos jogszabályok betartatásával, illetve az egyéb rendelkezésre álló eszközrendszerén keresztül is – maximálisan szem előtt tartja a bankrendszer megbízható működését és az ügyfelek érdekét. A magyar bankrendszer tőkeellátottsága és likviditási helyzete stabil.”
Az ügyben korábban a magyar kormánynak is küldtünk kérdéseket, ők leszögezték, hogy a bírósági ítéleteket mindenkinek, így a bankoknak is tiszteletben kell tartani. Ezen kívül a Gyurcsány-Bajnai kormányok felelősségét firtatták a probléma kialakulásában.
Az EUB döntésére hivatkozva Hadházy Ákos és Jámbor András független országgyűlési képviselők és a DK is a devizahitelesek helyzetét rendező törvényjavaslat benyújtását jelentették be, a Jobbik pedig parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza az ügyben.
Ahogy az ítéletről szóló eredeti cikkünkben írtuk, a 2007-es svájcifrank-alapú autólízing-szerződés ügyében a Kúria kért előzetes döntéshozatalt az unió bíróságától. Az EUB az ítéletben kimondta, hogy „egy tisztességtelennek minősített szerződési feltételt főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, úgyhogy a fogyasztóra nézve nem fejthet ki joghatást”. A tisztességtelen feltétel itt az árfolyamkockázatról való hiányos tájékoztatásra utal. Az EUB döntése szerint ha a tisztességtelen feltételek kihagyásával már nem teljesíthető a szerződés, akkor azt úgy, ahogy van, semmisnek kell tekintetni.
Az EUB döntéséből az következhet, hogy a tisztességtelen feltételek kiesése miatt a devizahiteleseknek csupán annyi pénzt kéne fizetniük, amennyit a szerződés forintban tartalmaz. Az árfolyamkockázatból eredő költségeket és a kamatterheket viszont a pénzintézeteknek kéne állniuk.
A 2007-es ügyben az adósokat képviselő ügyvéd, Marczingós László azt mondta a 24.hu-nak, hogy az EUB döntése az eddigi legjelentősebb a devizahiteleseknek. Szerinte az EUB döntésének az az egyetlen lehetséges jogkövetkezménye, hogy minden esetben vissza kell állítani az eredeti állapotot, vagyis az adósok kizárólag azzal az összeggel tartoznak, amit kaptak a pénzintézettől.
Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, több millió devizahitel-szerződést érinthet az EUB döntése. Ugyanakkor elengedhetetlen lenne, hogy a magyar állami szervek végrehajtsák az EUB ítéletét. Szerinte az EUB döntésének nyomán konkrétan „felül kell írni az egész magyar bírói gyakorlatot” a devizahitelesekkel kapcsolatban.
