Ha a főváros jogvédelmet kap, és nem inkasszálhatják a pénzét, augusztus végéig még eldöcöghet

„Az önkormányzatok kivéreztetése 2012 óta folyik, most értünk ennek a csúcsára: jól látszik, hogy politikai okokból tönkre akarják tenni a nemzet fővárosát”

– mondta Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és fővárosi képviselő a fővárosi önkormányzat Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottságának és a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának rendkívüli közös ülésén. Baranyi a pénzügyi bizottság elnöke, kedden azt mondta, ezen az ülésen dőlhet el, hogy a főváros a radikálisabb eszközök bevetését is elfogadja-e a kormány elleni harcában. A bizottság elé terjesztett vészforgatókönyv világos, széles körű tájékoztató kampányt javasol arról, hogy miért került ilyen helyzetbe Budapest, az pénzügyileg mit jelent, és milyen konkrét lépéseket kényszerülhetnek megtenni.

Baranyi Krisztina nyitó hozzászólásában felszólította Karácsony Gergely főpolgármestert és Vitézy Dávidot, a Podmaniczky-frakció vezetőjét, hogy a véget nem érő főpolgármesteri kampányt fejezzék be, mert most mindenkinek együtt kell dolgozni.

Vitézy Dávid, a közlekedési és városfejlesztési bizottság elnöke szerint arról kell beszélni, hogy tudnak egységet mutatni azon brutális pénzügyi megszorítások ellen tenni, ami Budapestet éri. Az új kormányzati terv a szerencsejáték-cégek bevételeinek részbeni kivonásáról a helyi iparűzési adó hatálya alól azt mutatja, hogy itt a főváros büntetéséről van szó, nem a szolidaritásról.

Vitézy szerint a fővárosi költségvetés tavaly év végi elfogadása azt mutatja, hogy a fővárosi frakciók egyet tudtak érteni. Nem jó irány, ha a város vezetése és a közgyűlés egymás ellen harcol, mondta. Meg kell találni az ellenlépéseket, amivel nem az utasokat büntetik. Így például ha a kormány elvonja Budapest pénzét, akkor a főváros cégei ne fizessenek az állam cégeinek, azaz MOL-nak és az MVM-nek a benzinért és az áramért, legyen a kormány felelőssége, ha kikapcsolja a metrónál az áramot.

Az ülésen részt vett Karácsony Gergely is, aki szerint „a szakadék szélén vagyunk, de ne azt az utat járjuk, ami járhatatlan.” Mint mondta, azzal a szándékkal jött, hogy részletes információkkal szolgáljon a főváros anyagi helyzetéről és egy világos utat mutat, hogy tudnak élni az azonnali jogvédelem adta mozgástérrel. Véleménye szerint csak jogi és politikai válaszok lehetnek a kivéreztetésre, ezeket egyensúlyban kell tartani. Eddig jogi úton mindig igazat adtak a fővárosnak, aminek kötelessége maradéktalanul ellátni a közszolgáltatásokat.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal igazgatója az ülésen elmondta: a fővárosi költségvetést érő inkasszóra hajnali kettőkor adták ki a parancsot, ez határvonalat jelentett a főváros finanszírozásában. Három társaságnak, a BKK-nak, a Budapesti Közműveknek és a közvilágítási cégnek a főváros leállította az utalásokat. Elsődleges, hogy a bérek kifizetése nem kerülhet veszélybe, a többit lássák el a cégek, ameddig tudják saját keretből. Bármennyire is tologatjuk a számlákat, a főváros folyószámlahitel-kerete kimerül nyáron, tette hozzá.

Kiss Ambrus szerint vízválasztó lesz 15 napon belül az azonnali jogvédelem megadása. Ha megkapja a főváros, augusztus végéig biztonságban van Budapest, mert nem emelhetnek le pénzt a számlájáról. Ebben az esetben is fenn kell tartani a feszes finanszírozást.

A nehezebbik eset Kiss Ambrus szerint, ha a főváros nem kapja meg az azonnali jogvédelmet, tehát ha inkasszálás van. Akkor jöhet a kérdés szerinte, hogy előbbre van-e a MOL? Nincs, tette hozzá, ha jut, fizetnek neki, ha nem jut, nem fizetnek.

Vitézy Dávid szerint a fővárosnak deklarálni kell a MOL és az MVM felé, hogy ha nincs pénz, akkor nem fizetnek nekik, és ez a kormány felelőssége. Nem fogják merni lekapcsolni (a közlekedéshez, közszolgáltatásokhoz szükséges) áramot, közölte.

Ha nincs azonnali jogvédelem, a főváros júniusban betérdel, ha az OTP nem ad hitelt, akkor augusztusban, és ugyanígy lesz, ha a NAV nem ad részlétfizetési lehetőséget a fővárosnak, foglalta össze a beszámolót Baranyi Krisztina.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) szerint Karácsony Gergely főpolgármestersége előtt Budapest felelős gazdálkodást folytatott. Karácsony viszont úgy navigálta a várost, hogy már a kötelező feladatokat sem látja el, tette hozzá. A képviselő sorolta: 300 millió forint ment el Karácsony Gergely személyes kommunikációjára, további sok száz millió tanácsadókra, prémiumokra, a város úgy vette meg a Rákosrendezőt, hogy nem volt rá pénze. Tény, hogy amilyen helyzetben van a főváros nem fenntartható, viszont a pazarlások számbavétele nélkül nem lehet felelős döntést hozni a lépésekről, szögezte le. Gulyás azt kérte, hogy senkit ne ösztönözzenek jogszabályellenes viselkedésre.

Vitézy válaszul közölte, hogy az utolsó mondattal egyetért, de hozzátette: mi a helyzet a jogtalan állami inkasszóval? Szerinte a jogállamiság szempontrendszerét akkor is figyelembe kéne venni, ha a kormányról van szó. A fideszes képviselő által elpazaroltnak nevezett pénzekkel kapcsolatban elmondta: százszoros különbség van az ajánlott megtakarítás és a mostani hiány között.

Bujdosó Andrea (Tisza) szerint pártjának az a célja, hogy az emberek működő és fejlődő szolgáltatásokat kapjanak Budapesten, és a Fidesz bosszúpolitikája a felelős, hogy a főváros nem képes most erre. Felszólítják Szentkirályi Alexandrát, a Fidesz frakcióvezetőjét, hogy vegye rá kormányt a főváros megsarcolásának befejezésére. Bujdosó Andrea elmondta: már 2023-ban is kritikus volt a főváros gazdasági helyzete, ezt Karácsony is tudta. A főpolgármester felelőssége vészforgatókönyvet készíteni, felelős lépéseket tenni. A Tisza kiáll a működőképesség fenntartása mellett, várják a főpolgármester javaslatait a helyzet kezelésére, amit készek támogatni a testületi vitákon, szögezte le a képviselő.

Az ülés rögtön az elején egy közjáték szakította félbe: egy férfi egy összetört robogó kormánycsapágyait szórta ki az asztalra, azt kiabálva, hogy: „Európa legnagyobb áfáját fizetem és ott kell meghalnom az Üllői úton?” Feltehetően ezzel az út rossz állapota ellen tüntetett. A képviselők meghallgatták, majd később Déri Tibor (DK) azt javasolta neki, hogy tiltakozó tábláját a kormány asztalánál is lengesse be. Mert a kormány miatt nincs forrás a közutakra sem.

A képviselők az ülés végén megszavazták az indítványt ami szerint a főváros által vitatott állami adókövetelés fedezetét már nem lehet költségmegtakarítással, bevételnöveléssel vagy hatékonyságnöveléssel előteremteni. A túlzott mértékű szolidaritási hozzájárulás miatt a főváros közszolgáltatásai ellehetetlenülnek, ami kritikus hatással lesz Budapestre és régiójára, és ezért a felelősség a kormányt terheli, Budapestnek erre világos politikai válaszokat kell adnia, áll a határozatban.

Az elfogadott javaslatban indítványozzák, hogy a főpolgármester a bizottságokat bevonva dolgozzon ki világos vészforgatókönyvet a mostani helyzetre. A vészforgatókönyvben felülvizsgálnák a különböző állammal kötött megállapodásokat, előírnák a budapestiek széles körű tájékoztatását, és további közpolitikai intézkedéseket vezetnének be, amiből kiderül, hogy „Budapest nem fogadja el a rá kirótt szerepet, és nem fogja tétlenül tűrni a város csődjét”.

Érdekesség, hogy a fideszes képviselők nem szavaztak a javaslat egyik pontja ellen sem, sőt azt a részt még támogatták is, hogy készüljön részletes tájékoztató, ami bemutatja a főváros és cégeinek cash flow tervéről és likviditási vészforgatókönyvéről a szolidaritási adókkal kapcsolatos perek eredményének függvényében.