„A demokrácia és a szabadság utolsó védőbástyáit akarják ledönteni” – tüntettek az ellehetetlenítési törvény ellen a Szent Gellért téren

Néma menet címmel tüntetés kezdődött a Fővám téren az aHang civil szervezet kezdeményezésére. A Facebook-esemény szerint a tüntetés neve arra utal, hogy a független sajtót és a civileket a kormány el akarja némítani. Szellősen telt meg a tér, de elég sok korosztály képviselte magát. A tömeg a Szabadság hídon, az úton indult el a Gellért tér felé, a rendőrök ideiglenesen lezárták a Pestről Budára tartó részt, a villamossínt is. Európai uniós, magyar és LMBTQ-zászlók is látszottak, az emberek csendben vonultak az egész hídon.

„A kormány szerint veszélyes, hogy felszólalok azokért, akiket nem hallanak meg. Hogy azért dolgozom, hogy Magyarországon mindenki egészséges környezetben éljen, ne szennyezzék gyárak a vizeinket. Azért dolgozom, hogy egyetlen apának vagy anyának se kelljen megvonnia az ételt magától azért, hogy a gyereke jól lakjon” – mondta Tóth Enikő, az aHang kampányigazgatója a tüntetés megnyitóján.

„A törvénnyel a kormány újabb csapást mér a független sajtóra és a civilekre. Mutassuk meg, hogy milyen lenne az ország nélkülünk! Mutassuk meg, hogy milyen Magyarországot akar a kormány!”- mondta, és megkérte a tüntetőket arra, hogy ragasszák be a szájukat a szimbolikus néma vonuláshoz.

Az önkéntesek osztottak szalagot az embereknek, akik beragasztották a szájukat. Tóth Enikő felhívta a figyelmet arra, hogy ne hagyják magukat a tüntetők, ha valaki provokálni akarja a néma menetet.

A tömeget a Szent Gellért téren egy kinyomtatott molinó várta, amin a kormány politikusainak képei láthatók azzal a felirattal, hogy „Ők akarnak elnémítani”. A beszédek előtt a szervezők megadták a jelet, hogy mindenki leveheti a száját eltakaró szigetelőszalagot.

„Orbán Viktor 2018-as szavai már nemcsak értelmüket, hanem leplezetlen cinikusságukat is megmutatták” – mondta Szalóki Viktor, az aHang politikai igazgatója beszédében, utalva a miniszterelnök azon kijelentésére, hogy nem vetemedne arra, hogy elhallgattassa azokat, akik nem értenek velük egyet. „A kormány most fél, és megtesz mindent, hogy a saját hatalmát mentse. Ezúttal a független civil társadalomnak és a sajtónak üzentek hadat. Egy olyan törvénytervezetet nyújtottak be, amivel elnémítanának minden velük egyet nem értő hangot. A demokrácia és a szabadság utolsó védőbástyáit akarják ledönteni.”

„A most megszavazásra váró törvény következménye, hogy nem lehet majd kérdezni, kritikát megfogalmazni. Ez nem törvényhozás, ez árulás. A szabadság és a demokrácia elárulása” – tette hozzá Szalóki.

Ezután egyesével felolvasták a törvénytervezet támogatóinak neveit. A felsorolás után felhangzott a „Mocskos Fidesz!” is. „Nincs vége a sornak” – mondta Szalóki, és felemlegette Lánczi Tamás nevét is, aki a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője. „Mi, civilek nem vagyunk veszélyesek, nem vagyunk bűnözők. Nem fogunk feltett kézzel levonulni a pályáról, nem hátrálunk meg, és nem fogunk elnémulni.”

A tüntetők Lánczi Tamás nevére azt kiabálták hogy hazaáruló, Orbán Viktoréra pedig azt, hogy „börtönbe, börtönbe”. A névsorolás után felhangzott a „Nem hagyjuk!” skandálás is.

Az egyik tüntető, Ildikó szerint szörnyű az ellehetetlenítési törvény, ő olyan vörös vonalnak tartja ezt, amit átlépett a kormány. Szerinte a hatalom elvesztésének félelme motiválja a kormánypárt lépéseit, „mindenkit meg akarnak ijeszteni, hogy így el tudjanak mindenkit hallgattatni”. Ildikó tudósítónknak azt mondta: azt nem hiszi, hogy a kormány figyelni fog a demonstrációra, de azt igen, hogy ezzel ő is hozzásegítheti az országot a változáshoz.

„Ha most nem jövünk ki, később lehet, hogy már nem is lesz szabad. Ez a törvény a kezdet, de ki tudja, hol van a vége” – mondta. Szerinte a kormány azért hivatkozik a kérdésekkor arra, hogy még nincs semmi elfogadva, mert „ezt már ők eldöntötték otthon”. Szerinte 2026-ban fog eldőlni az ország sorsa, ha akkor a Fidesz nyer, sokan elmennek majd az országból – hozzátette azt is, hogy neki nyugdíjasként ez nehezebb, de ő is elgondolkozik rajta. „A fiatalokban bízom most igazán, azt látom, hogy ők is változást akarnak. Akik eddig nem mentek ki, családtagok, ismerősök, azok most mind megmozdulnak. 15 év mindenkinek elég volt a Fideszből”.

Az aHang ezekben a napokban 17 településen vonul és vonult az utcára, mondta Szalóki. Azt mondta, hogy nem fogadják el, hogy bárki, aki kritikát fogalmaz meg a politikáról, ügynökként kell kezelni. „Mi, civilek, az emberekért dolgozunk. Értetek lettünk, veletek vagyunk, és miattatok maradunk” – mondta.

A szervezők kihelyezték a molinót a Gellért Szálló felújításának egyik takaró részére. Az épületet Tiborcz István cége, a BDPST Zrt. vásárolta meg. Az épületben 139-150 luxus szállodai szobát és lakosztályt fognak kialakítani. A miniszterelnök vejéhez tartozó BDPST az utóbbi években páratlanul sikeresen terjeszkedett a magyar szállodapiacon, nagyrészt Mészáros Lőrinc hiteleiből. Erről legutóbb itt írtunk részletesen.

A tüntetés hivatalos része ezután véget ért, az emberek a korábban saját szájukra ragasztott szigetelőszalagokat a fideszes politikusok fotójára kezdték el ragasztgatni.

„Találkozzunk vasárnap délután Budapesten, és mutassuk meg, hogy nincs hova hátrálnunk már! Demonstráljuk azt, hogy mit jelentene ez a törvény valójában: erősen, büszkén, de NÉMÁN fogunk átvonulni a Fővám térről a Szabadság hídon át a Gellért térre! Arra kérünk mindenkit, hogy ezt közösen vigyük véghez, némán, de erőt mutatva vonuljunk” – írta a szervezet a tüntetés Facebook-eseményében. „Ez nem egy tüntetés lesz, hanem egy néma menet. Csendben átvonulunk a hídon leragasztott szájjal. A célunk most nem lehet az, hogy levezessük azt a feszültséget, amit ez a törvény kelt bennünk, hanem, hogy átgondoljuk magunkban: hogy fogunk küzdeni abban a világban, ami jön.” Megkérték, hogy pártzászlókat és párt jelvényeket senki ne vigyen az eseményre.

Ez már a sokadik tüntetés az országban a Fidesz úgynevezett „átláthatósági törvényjavaslata” ellen. Halász János fideszes országgyűlési képviselő május 14-én nyújtotta be az ellehetetlenítési törvényt, amely rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokkal rendelkező szervezetek munkáját és létezését. A törvény elfogadása után a Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja a kormánynak, hogy vegye jegyzékbe azokat a külföldről finanszírozott szervezeteket, amelyek a megítélésük szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.

Nemrég élő adásban beszéltünk arról, mit jelent ez a törvény, és mi lesz a hatása. Független szerkesztőségek, a Telex, a 444, a HVG, a 24.hu és a Partizán közös rendkívüli élő műsorral is reagált a javaslatra, ebben a cikkben pedig arról írtunk, mivel járhat a gyakorlatban az ellehetetlenítési törvény.