A budapesti Fidesz-frakció hitet tett amellett, hogy a sajtó- és véleményszabadságot nem szabad pártpolitikai szempontok alapján korlátozni

Ahogy arról szerda este részletesen írtunk, a Fővárosi Közgyűlés ülésén más ügyek mellett az ellehetetlenítési törvénnyel kapcsolatos politikai állásfoglalások is terítékre kerültek. A közgyűlés nem fogadta el Karácsony Gergely azon javaslatát, mely elítélte volna azt a tényt, hogy a kormánypártok a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslattal el kívánják lehetetleníteni a kritikus civil szervezeteket és független sajtót; nem kapott többséget a kutyapártos Döme Zsuzsanna fonák célzattal beterjesztett javaslata sem, mely indítványozta azt, hogy a fővárost jelentsék fel Szuverenitásvédelmi Hivatalnál.

A közgyűlés viszont ellenszavazat nélkül elfogadta viszont Vitézy Dávid alternatív javaslatát. Az „ellenszavazat nélkül” azt takarja, hogy az összesen 3 szocialista, illetve párbeszédes képviselő bár jelen volt, nem nyomott gombot, viszont

mind a 10 fideszes képviselő megszavazta azt az állásfoglalást, miszerint „csak olyan átláthatósági szabályok elfogadhatóak, amelyek az adott szektor minden szereplőjére egységesen vonatkoznak, és nem alkalmasak diszkriminatív, a sajtó-, a szólás- és véleményszabadság hatalmi vagy pártpolitikai szempontok szerinti korlátozására”.

A Fidesz támogatásának elnyerése a javaslat (itt lehet olvasni pdf-ben) megfogalmazásával magyarázható. A szöveg ugyanis – annak ellenére, hogy Vitézy Dávidnak a határozat elfogadásával büszkélkedő posztjában ezt sugallja – konkrétan nem említi az ellehetetlenítési törvényt, csak általánosságban beszél a szólás- és sajtószabadság fontosságáról, viszont mindezt a szuverenitásvédelem kontextusába ágyazza:

„Magyarország szuverenitása olyan érték, amelyet a mindenkori Kormánynak kötelessége megvédeni, különösen az egyre inkább kaotikussá váló világrendben, amikor a befolyásszerzési kísérletek minden irányból intenzívebbé váltak.”

De a szöveg a szuverenitás védelmének egyik legfontosabb eszközeként említi „a sokszínű közéletet, a plurális sajtót és az erős civil szektort”,

„hiszen a sajtó- és véleményszabadság egyben önvédelmi eszköz is, amely képes leleplezni a különböző befolyásszerzési kísérleteket, illetve meg tudja akadályozni, hogy bármilyen, akár külföldről befolyásolt álláspont dominánssá váljon a közéletben”.

Fővárosi Közgyűlés a határozatban „a leghatározottabban kiáll a sajtó- és véleményszabadság mellett, és ellenzi annak korlátozását”, ezért „csak olyan átláthatósági szabályok elfogadhatóak, amelyek az adott szektor minden szereplőjére egységesen vonatkoznak, és nem alkalmasak diszkriminatív, a sajtó-, a szólás- és véleményszabadság hatalmi vagy pártpolitikai szempontok szerinti korlátozására”.

Az állásfoglalás az uniós tagság melletti kiállást is tartalmazza, de ezt is pragmatikus, a fejlesztési forrásokra fókuszáló indokkal: „mind Magyarország, mind Budapest biztonsága és fejlődése szempontjából létfontosságú, hogy az ország az Európai Unió tagja maradjon, a tagságunk ne kérdőjeleződjön meg.”

Mi is az az ellehetetlenítési törvényjavaslat?

Halász János fideszes országgyűlési képviselő május 14-én nyújtotta be az ellehetetlenítési törvényt, amely rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokkal rendelkező szervezetek munkáját és létezését. Az „ellehetetlenítési törvény” elfogadása után a Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja a kormánynak, hogy vegye jegyzékbe azokat a külföldről finanszírozott szervezeteket, amelyek a megítélésük szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.

Ez azzal jár, hogy az adott szervezet a listára kerülés után nem gyűjthet adó 1%-ot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött. Sőt, egy hétfőn benyújtott módosító javaslat szerint már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvennék utólag azoktól a szervezetektől, amelyeket a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára jegyzékbe vesz.

A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ebbe beletartoznak azok az uniós pályázatok is, amikért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el. Emellett a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.

Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. Az így befizetett összegek és a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül be. A szerv helyszíni ellenőrzést is tarthat, ami azt jelenti, hogy kivonulhat a listázott szervezetekhez, ahol belenézhet minden iratba és számítógépbe, adathordozóba, és ezekről másolatot is készíthet. Ehhez a rendőrség segítségét is kérhetik.

De mi veszélyezteti az ország szuverenitását? A szándékosan laza megfogalmazás szerint bármi, ami sérti, negatív színben tünteti fel

• az ország független, demokratikus jogállami jellegét;
• a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget;
• a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
• a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést;
• az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

A javaslat szerint az ország szuverenitását olyan tevékenységekkel lehet veszélyeztetni, amelyek alkalmasak a közvélemény befolyásolására – minden olyan tevékenységet ilyennek neveznek meg, amely alkalmasak lehetnek a választói akarat vagy a demokratikus vita befolyásolására.