„Ez egy önfeljelentés, amit most csinálnak” – mondta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője a Bayer Show-ban azzal kapcsolatban, hogy a civil szervezetek és a média miért tiltakozik az ellehetetlenítési törvény ellen. „Ha te is mikroadományozó vagy, akkor téged átvertek, mert ezek a sajtóorgánumok és szervezetek döntően külföldi pénzekből élnek. Ez egy kamusztori, hogy nekik belföldi bevételeik vannak magánszemélyektől.”
Kedden nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatát, amely rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokat kapó szervezetek munkáját és létezését. A javaslat szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékre a szervezetet.
Lánczi azt mondta: ez egy magyar törvény, magyar sajátosságokra szabva, de alapvetően az 1938-as amerikai törvényt vették mintának. Komoly különbségek vannak azonban a kettő között: az amerikai lényege, hogy ha külföldi állam megbízásából, külföldi állam érdekében lobbizik valaki, akkor regisztrálnia kell magát, szankció pedig legfeljebb ennek elmulasztásáért jár.
Az 1980-as évek óta a külföldi kormányoknak és pártoknak dolgozó lobbistákkal szemben alkalmazott amerikai jogszabályt fél évszázadon át szinte alig tartatták be, és csak a 2010-es évek közepétől kezdve kezdték el szélesebb körben használni az amerikai hatóságok. Donald Trump hatalomra kerülése után ez is megváltozott, a második beiktatása után viszont Pam Bondi amerikai igazságügyi miniszter egyik első döntése volt, hogy lazítson a Lánczi által is hivatkozott jogszabály betartatásán, jelezve, hogy azt inkább a külföldi kormányügynökök hagyományosabb kémkedési tevékenységére kell alkalmazni.
„A magyar törvény nem használja ezekre a szervezetekre az ügynök kifejezést” – mondta Lánczi arról, hogy mi a különbség az amerikai és a magyar törvény között. Azt is megjegyezte: míg az amerikai szabályozásban börtönbüntetés is szerepel büntetésként, a magyarban ilyen nincs, helyette pénzbüntetést ró ki azokra, akik a jegyzékben szerepelnek, és mégis elfogadnak külföldről pénzt.
Rácz András Oroszország-szakértő egyébként a Telex hétfői, egész napos élő műsorában azt mondta az ellehetetlenítési törvényről: ami a mögöttes szándékot illeti, az orosz stratégia, az orosz média működik így, ezt oroszul információs nyomásnak hívják. A törvénytervezet a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) közleménye szerint is komoly veszélyt jelent a független újságírásra és a sajtószabadságra.
Lánczi a Bayer Show-ban azt mondta: párhuzamosan azzal, hogy a politikai pártok sem fogadhatnak el külföldről összegeket a működésükhöz, úgy a sajtóorgánumoknak sem szabadna, mert manipulálják a közvéleményt, és „mindenféle híreket és álhíreket terjesztenek”. „Én azt gondolom, hogy ha valaki ilyen tevékenységet folytat, ekkora hatása van a magyar nyilvánosságra, akkor az külföldről ne fogadjon el pénzt, mert felmerül a gyanú, hogy valakinek az ügynöke, ahogy az amerikai törvény mondja” – tette hozzá.
Szerinte az „ukrán dezinformációs kampány”, vagyis annak körbejárása, hogy az ukrán szolgálatok szerint magyar ügynökhálózat tagjait vették őrizetbe kémkedés gyanújával Nyugat-Ukrajnában, egyik célja, hogy „a magyar kormány tárgyalási pozícióját meggyengítsék abban a vitában, ami most az Európai Unióban zajlik”, utalva az ukrán EU-csatlakozás kérdésére. Lánczi szerint a Tisza Párt tevékenysége ezzel kapcsolatban „bűzlik, és nagyon-nagyon sötét”.
A Telex működéséhez mindennél fontosabb az olvasóink támogatása. Ha fontosnak tartod a munkánkat, akkor – még egy darabig biztosan – itt megteheted, és ha tudod, akkor adód 1%-át így tudod nekünk felajánlani.
