Orbán: Ha az ukránokat fölveszik, a háborút is felvesszük az Unióba
Szombaton az eddigiekhez képest is komolyabb fenyegetésként beszélt Orbán Viktor miniszterelnök Ukrajna esetleges uniós csatlakozásáról. Szerinte már nemcsak az a kérdés, hogy bejön-e Magyarországra több millió ukrán migráns és az ukrán maffia, vagy hogy a régióba érkező EU-s támogatások ezentúl oda kerülnek majd, hanem konkrétan a háborút venné fel az Európai Unió az ukránok beengedésével. A kormányfő emellett a NATO-főtitkárral és a német kancellárral folytatott tárgyalásairól is beszélt a TV2-nek adott interjújában szombat este.
Gönczi Gábor, a csatorna munkatársa (és a kormánypárti propagandagépezet egyik legismertebb arca), konkrétan együtt repült Orbánnal Albániába, és ez volt a második „exkluzív interjúja” a miniszterelnökkel Tiranában az elmúlt két napban. Legutóbb a repülőn kérdezhette Orbánt, most nyugodtabb körülmények között ült le vele. A két beszélgetés között elég nagy volt az átfedés: Orbán az uniós tagállamok túlnyomó részét felhúzó „békemissziója” is felmerült, ahol januárban Trump vette át a stafétát. Azt is megint elmondta, hogy egy Trump-Putyin találkozótól várja a békét – jelen állás szerint hétfőn telefonon fognak beszélni.
Gönczi sajnálkozva kérdezte, hogy miért nem hiszik el ezt Orbánnak, mikor már többször is elmondta, mire a kormányfő azt mondta, a politikában fontos az állhatatosság, sokszor el kell ismételni dolgokat. Ő ezért is próbálja állítása szerint mindig visszaterelni a szót erre. A miniszterelnök arról is beszélt, szerinte Magyarország a földrajzi közelsége miatt sokkal jobban látja az ukrán helyzetet, és, mivel nem támogatják Ukrajna uniós tagságát, azt is, hogy hogyan viselkednek az ukránok egy vitában.
Orbán ismét elmondta, hogy szerinte példa nélküli, hogy egy ország, amely be akar kerülni az EU-ba, nem meggyőzni akarja Magyarországot, hanem lejáratni. Ahogy pénteken is elmondta, Mark Ruttével, a NATO főtitkárával is erről tárgyalt, szerinte mindent meg kell tenni, hogy Ukrajna ezt abbahagyja, és hozzátette, Ruttét is arra kérte, hogy ezt vegye figyelembe a későbbi döntéseknél. Azt is mondta a kormányfő, hogy Magyarország nem szorul a NATO segítségére ebben az ügyben, csak azt akarja elérni, hogy „a NATO legyen tudatában, hogy mi történik itt, és ne adjon hitelt semmifajta Magyarországot lejáratni akaró kampánynak.”
A miniszterelnök szavai szerint „az ukránok azt akarják mondani, hogy Magyarország egy veszélyes ország, amely Oroszország érdekeit szolgálja, holott ezerszer elmondtuk, hogy bennünket se Oroszország, se Ukrajna érdekei nem érdekelnek, mert a magyar külpolitikát egyetlen szempont vezeti, hogy mi a magyarok érdeke”.
A kormányfő szerint ezért volt szükség arra a héten benyújtott új törvényjavaslatra is, amellyel a közélet átláthatóságáról beszélnek, de a valóságban ellehetetlenítenék azokat az újságokat és civil szervezeteket, amelyek nem tetszenek a Fidesznek. Orbán erről azt mondta: nem lehet megengedni, hogy „külföldről finanszírozott háborúpárti propagandakampányok menjenek Magyarországon akadálytalanul”. Mint mondta, szerinte most is vannak Magyarországon azok az erők, akik a hazai érdekeket szolgálják, és vannak, akik külföldi zsoldban vannak. A kormányfő szerint, őket most nem a nácik és a kommunisták támogatják, hanem Brüsszel és a Soros-pénzek.
„Ha az ukránokat fölveszik, a háborút is felvesszük az Unióba, tehát itt most nem babra megy a játék, itt nem lehet hibázni, béke és háború a legfontosabb kérdés az emberek életében, és nem tűrhetjük itt el a külföldi beavatkozást”
– mondta Orbán. „Tehát kénytelenek vagyunk kimondani azt az egyszerű igazságot, hogy aki politikával foglalkozik Magyarországon, az nem fogadhat el külföldről pénzt” – tette hozzá. A kormányfő arra azért már nem válaszolt konkrétan, amikor Gönczi a „Tisza Párt és Ukrajna között létrejött szövetség egyértelmű bizonyítékairól” kérdezte. Erről csak annyit mondott: Magyarország erős ország, amely meg tudja védeni magát.
Orbán az interjúban beszélt a német kancellárral, Friedrich Merzcel folytatott tárgyalásáról is. Szerinte itt a német-magyar gazdasági együttműködés a legfontosabb, és hozzátette, ami most van, az egyik félnek sem jó. Szerinte Németország ma Európa beteg embere, ez mindkét országnak a gondja, hiszen Magyarország nagyban függ a német gazdaságtól. A miniszterelnök szerint Magyarország érdekelt az új német kormány sikerében, és mindent meg fog tenni, hogy a kétoldalú kapcsolatok jók legyenek, és mélyüljön a gazdasági együttműködés.