Három kiadó hely van, abból kettő a Fideszé, de befigyel a Mi Hazánk is

Csak két párt állított jelölteket az Alkotmánybíróság megüresedett helyeire: a Fidesz és a Mi Hazánk. A kormánypárt két jelölttel indul neki, Polt Péter legfőbb ügyésszel és Hende Csabával, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökével, a Mi Hazánk pedig három jelölttel fut neki a versenynek.

A helyzet érdekessége, hogy összesen három kiadó hely van.

Az öt jelöltet kedden hallgatják meg a parlament igazságügyi bizottságában, a fideszes többség pedig itt dönti el, hogy melyiküket javasolják hivatalosan is az Országgyűlésnek, ami aztán egy hét múlva már meg is szavazhatja őket.

Több kimenetel is lehetséges:

• a fideszes többségű igazságügyi bizottság csak a két fideszes jelöltet támogatja, a harmadik hely (egyelőre) betöltetlen marad;
• a három megüresedett hely miatt három jelöltet is támogatnak, ami azt jelentené, hogy a két fideszes jelölt mellett egy mi hazánkos jelöltet is javasolni fognak az Országgyűlésnek;
• akár négy vagy öt jelöltet is támogatnak, de ebben az esetben is támogatják a mi hazánkos jelölteket;
• a legkevésbé életszerű forgatókönyv, hogy csak a mi hazánkos jelölteket támogatják, a fideszes jelölt Polt Pétert és Hende Csabát pedig nem;
• aztán még az is egy opció, hogy egyiküket sem támogatják, de ez sem túl valószínű.

Az Alkotmánybíróság már több mint egy éve, Sulyok Tamás köztársasági elnökké válása óta a szokásosnál kevesebb alkotmánybíróval működik. Sulyok Tamás utóda Juhász Imre lett, de az ő mandátuma idén áprilisban lejárt, ahogy korábban Salamon Lászlóé is. Így a testületnek egy ideje már csak 12 tagja van, miközben 15 alkotmánybírónak kéne lennie. Az igazságügyi bizottságnak mindenesetre nincs olyan jogszabályi kötelezettsége, hogy kedden mindenképp megszavazzon három jelöltet a három kiadó alkotmánybírói helyre.

Ellenzéki politikusok várakozása szerint a fideszes többségű bizottság arra készül, hogy csak a két fideszes jelöltet szavazzák meg kedden, a mi hazánkosokat nem.

Miért csak kettő?

Az már azért eleve érdekes, hogy a Fidesz-frakció miért csak két jelöltet állított, ha három kiadó hely van. Hiszen a kormánypárt általában nem úgy működik, hogy önszántából odaadná másoknak a megüresedett pozíciókat. A Fidesz az erről szóló kérdéseinkre nem válaszolt.

Mi kétféle magyarázatot hallottunk. Az egyik szerint csak azért hagytak egy helyet szabadon, mert abban reménykedtek, hogy azon majd az ellenzéki pártok vesznek össze – a Mi Hazánkon kívül viszont egyik párt sem állított jelöltet. Igaz, ők épp mással vannak elfoglalva. A még némi társadalmi támogatottsággal bíró parlamenti pártok közül a Momentum épp megszűnőben van, a DK pedig épp elvesztette az elnökét. Utóbbi képviselője, Sebián-Petrovszki László a Telexnek azt mondta, a DK azért nem állított jelöltet, mert az Alkotmánybíróságot „a Fidesz fiókszervezetének” tartják, ehhez pedig nem akarnak asszisztálni. A Momentum a cikk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre.

Egy másik narratíva szerint viszont már megvan a Fidesz jelöltje a harmadik kiadó helyre, csak rá épp várni kell, mert idén nyáron tölti be az ehhez szükséges alsó korhatárt, azaz a 45. évet.

A Fidesz annyiban már amúgy is a korhatári követelményekhez igazodik, hogy csak olyan jelöltet lehet alkotmánybírónak választani, aki még nem töltötte be a 70. évét, Polt Péter pedig épp 69 éves, azaz most még éppen beválaszthatják a testületbe. A 1994-es választáson még fideszes képviselőjelöltként induló Polt legfőbb ügyész mandátuma 2028-ig szólt volna. Utódjáról így még idén, a 2026-os választás előtt dönthet a fideszes többségű Országgyűlés, amivel újabb kilenc évre, 2035-ig bebetonozhatják jelöltjüket ezen a fontos poszton. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azonban nem azért váltanak, mert a Fideszben attól tartanának, hogy elveszítik a jövő évi országgyűlési választást.

A 24.hu pedig arról írt, hogy Polt lehet az Alkotmánybíróság új elnöke is, akit szintén a fideszes többségű Országgyűlés választ majd ki az alkotmánybírók közül.

A Fidesz másik jelöltje Hende Csaba szombathelyi országgyűlési képviselő, a törvényalkotási bizottság elnöke. Hende a Fidesz régi, megbízható tagja, 2002 óta országgyűlési képviselő. Az első Orbán-kormányban az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára volt, 2010 és 2015 között pedig honvédelmi miniszter. Hende 2006 óta az összes választást megnyerte a szombathelyi központú választókerületben, de jövőre már nem indul újra ott. Orbán Viktor az év elején Vámos Zoltánt, Vas vármegye főispánját nevezte ki a választókerület elnökének.

Amott már három is van

A Fideszen kívül csak a Mi Hazánk állított jelölteket. Toroczkai László pártelnök erről a Telexnek azt mondta, hogy ők a többi ellenzéki párttal szemben azért állítottak saját alkotmánybíró-jelölteket, mert parlamenti pártként ez a dolguk, ezért szavaztak rájuk. Másrészt kormányzóképességet is szeretnének sugallni azzal, hogy tudnak három olyan jogászt ajánlani, akik milliószor megfelelőbbek, mint Polt Péter.

A három jelölt: Bánovics Tamás, aki anno még a MIÉP delegáltjaként tagja volt az Országos Választási Bizottságnak, Pápai Ákos, aki az elmúlt ciklusban egri önkormányzati képviselő volt, most pedig a Mi Hazánk egri választókerületi elnöke, és Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a nemzeti radikális oldal egyik fontos tagja, egykori jobbikos képviselő.

Bár Toroczkai szerint a Fidesz a kétharmadával „leuralja” az Alkotmánybíróságot, de annak „egy jogállamban léteznie kell”, és normálisan kéne működnie.

Ettől függetlenül nincsenek illúzióik és reményeik arról, hogy a Fidesz megszavazná az ő jelöltjeiket is. „Az eddigi tapasztalatunk az, hogy a Fidesz nem engedi, hogy pártokon felülálló, nemzeti érzelmű, köztiszteletben álló személyeket válasszunk ezekre a posztokra” – mondta.

A Fidesz viszont néha egyértelműen nyitott a Mi Hazánk javaslataira: Fidesz gyakran veszi magára a Mi Hazánk témáit (például Pride, drogok, melegek, migránsok), máskor maga segít napirenden tartani a Mi Hazánk témáit (például a készpénzhasználatról). De tavaly a Mi Hazánk kezdeményezésére írták át alig fél évvel a választások előtt a szabályokat.

Toroczkai most azt mondta, sem ő, sem más párttársa nem egyeztetett a Fidesszel arról, hogy majd megszavazzák az ő alkotmánybíró-jelöltjüket is, bár ez „ettől függetlenül óriási öröm lenne”. Ha mégis megszavaznák valamelyiküket, akkor az szerinte egy újabb jele lenne annak, hogy a Fidesz „pániküzemmódban van”, kiszámíthatatlan lépésekkel.

Bárkit és akárhány embert is terjeszt fel az igazságügyi bizottság kedden, róluk majd csak május 20-án mond végleges döntést a fideszes többségű Országgyűlés. Az alkotmánybírók megbízatása 12 évre szól majd.