„A szabad demokratikus választásokon a rendszerváltozás jegyében született új Országgyűlés ünnepi és alakuló ülése történelmi esemény. Hazánkban politikai, hatalmi fordulat zajlik, új reményteljes kor veszi kezdetét. Sokrétű társadalmi, politikai változások és folyamatok betetőzésének, új kezdetnek és egyben folytatásnak vagyunk a részvevői, tanúi egy felgyorsult demokratikus menetben” – fogalmazott megnyitó beszédében Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke 1990. május 2-án.
Harmincöt éve ezen a napon alakult meg a rendszerváltás utáni első szabad Országgyűlés. Pár héttel voltunk az első szabad választás után, amit az Antall József vezette Magyar Demokrata Fórum (MDF) nyert meg.
„Ha jól tudunk élni a lehetőségekkel, ez az út el kell hogy vezessen bennünket a jól boldoguló, szabad, demokratikus Magyarország teljes felépítéséhez, amelyben a nép akarata érvényesül”
– mondta Szűrös az ünnepi ülésen, ahol megalakultak az első parlamenti frakciók, és megválasztották az Országgyűlés elnökének Göncz Árpádot, aki Szűrös utódjaként egyúttal az ideiglenes köztársasági elnök is lett a következő hónapokra. Göncz csak augusztusban foglalhatta el hivatalosan az államfői posztot, a házelnöki székben akkor Szabad György váltotta.
A Fidesz a parlament alakuló ülését jelölte ki az ország visszanyert szabadsága első napjának. Legalábbis ez szerepel abban a politikai nyilatkozatban, amit 2020-ban, a harmincadik évfordulón fogadott el az Országgyűlés kormánypárti többsége. „Mi, a megbízatását töltő Országgyűlés tagjai történelmünk jeles teljesítményei között tartjuk számon a harminc évvel ezelőtt megalakult népképviselet országépítő munkáját, és újólag elkötelezzük magunkat a rendszerváltoztatás célját és értelmét adó értékek – a szabadság, az alkotmányosság és a nemzeti önrendelkezés – mellett” – áll a nyilatkozatban, amit mások mellett Orbán Viktor és Kövér László nyújtott be.
A fideszes képviselők arra is kitértek a dokumentumban, hogy a rendszerváltás után a külső és belső történelmi helyzet adta nehézségek közepette szerinte nem sikerült gátat szabni a társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak és a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok meg-megújuló uralmi törekvéseinek. „E – posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét többször felidéző – korszakot az új Alaptörvény 2012. január elsejei hatályba lépése zárta le.”
Négy kirobbanthatatlan képviselő
Az 1990. május 2-i alakuló ülésen 386 képviselő tette le az esküjét. Köztük olyan máig ismert neveket találunk, mint Iványi Gábor, Tölgyessy Péter, Bod Péter Ákos vagy a későbbi miniszterelnökök: Antall József, Horn Gyula és Orbán Viktor.
Harmincöt év telt el azóta, és az 1990-ben legnagyobb támogatottsággal rendelkező Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Független Kisgazdapárt (FKgP) már csak a történelem része. Az akkori parlamenti pártok közül csak a Fidesz, a KDNP és az MSZP létezik, még ha az utóbbi kettőnek már rég nincs is érdemi társadalmi támogatottsága.
Van viszont négy képviselő, aki 35 éve megszakítás nélkül bent ül a parlamentben: Orbán Viktor, Kósa Lajos, Kövér László és Németh Zsolt.
„Az én időmben a siker egyik feltétele az volt, hogy vedd komolyan! A másik, hogy hinni kell abban, amit csinálsz” – válaszolta Orbán Viktor pár hete a Pannon Egyetem diákjainak, amikor arról kérdezték, hogy mi a titka annak, hogy ilyen hosszú ideje van a politikában. A miniszterelnök szerint a politika „egy nehéz szakma”, és a bokszhoz hasonlóan olyan, ahol „a győztest is nagyon megverik”. Azt is mondta, hogy elszántság kell ahhoz, hogy az ember elbírja az állandó rugdosódást, de neki már volt ideje hozzászokni.
Az 1990-es választáson a Bibó Szakkollégiumban két évvel korábban megalapított Fidesz 22 képviselője jutott be a parlamentbe. Az első Fidesz-frakció tagja volt mások mellett Varga Mihály későbbi pénzügyminiszter, aki tavaly decemberben azért mondott le a mandátumáról, mert a Magyar Nemzeti Bank elnökének kérte fel Orbán, és a két poszt összeférhetetlen. Ott volt már a kezdetekkor Áder János, Deutsch Tamás, Szájer József és Fodor Gábor is, utóbbi aztán pár évvel később, a Fidesz jobboldali fordulata után otthagyta a pártot.
A Fidesz mai képviselőiből két nevet találunk még az első szabad Országgyűlés tagjai között: Hörcsik Richárd az MDF listájáról került be a parlamentbe 1990-ben, míg a mostanság drogügyi kormánybiztosként tevékenykedő Horváth László a liberális SZDSZ-frakcióba ült be pár hónappal az alakuló ülés után. Horváth 1992-ben átlépett a Fideszbe, de a következő ciklusban nem volt képviselő, csakúgy, mint Hörcsik. 1998-ban már mindketten a Fidesz jelöltjeként nyertek egyéni mandátumot.
Nem mindenkinek adatott ilyen hosszú idő az Országház díszes falai között, az elmúlt 35 évből bőven találni arra is példát, hogy egy-egy képviselő néhány hét vagy hónap után visszaadta a mandátumát. Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök 2014-ben hivatalosan csak húsz napig volt képviselő. Az azóta megszűnt Együtt elnökeként a választás után felvette a mandátumát, majd rögtön át is adta párttársának Szelényi Zsuzsannának, aki az 1990-es alakuló ülésen még a Fidesz-frakció politikusaként olvasta fel a képviselői névsort.
Alig négy hónapot (nagy részében nyári szünetben) volt csak képviselő a jobbikos Szabó Hajnalka és Végh Noémi 2022-ben. Mindketten teljesen ismeretlenül, bármifajta politikai tapasztalat nélkül kaptak igen jó helyet a Jakab Péter-féle pártvezetéstől: Szabó a hatpárti közös lista 35. helyéről jutott be a parlamentbe, Végh pedig Márki-Zay Péter mandátumát vehette fel a választás után.
A május 2-i alakuló ülésen letették az esküt, de a folyosói pletykák már akkor szóltak, hogy megbízatásuk csak rövid időre szól, és Jakab a párton belüli erőviszonyok alakulásától függően jelöl majd a helyükre másokat. Augusztus közepén végül Jakab hagyta ott a Jobbikot, az új vezetés pedig még az őszi ülésszak kezdete előtt lecserélte Szabót és Véghet. Szeptember 19-én visszaadták a mandátumukat, amit Ander Balázs és Dudás Róbert kapott meg.
A 21 és a 92 éves képviselő
Szimbolikus feladata van az Országgyűlés alakuló ülésein a legfiatalabb és legidősebb képviselőknek. A korelnök vezeti le az ülést, amíg a parlament megválasztja az Országgyűlés elnökét, a korjegyzők pedig a jegyzői feladatokat próbálhatják ki pár órára. Az 1990-es parlament nyitó ülésén az akkor 88 éves MDF-es Kéri Kálmán volt a korelnök, a korjegyző pedig négy 23 éves fideszes képviselő: Deutsch Tamás, Glattfelder Béla, Szelényi Zsuzsanna és a pár hete elhunyt Wachsler Tamás.
Az elmúlt 35 év legidősebb képviselője egy későbbi korelnök, Horváth János volt, aki 2014. májusában 92 évesen vonult vissza. Horváthnak fordulatokban gazdag élete volt: 23 évesen a Független Kisgazdapárt angyalföldi jelöltjeként a kommunista párt által támogatott Kádár Jánost legyőzve jutott a nemzetgyűlésbe 1945-ben. Alig 14 hónappal később már véget is ért a parlamenti karrierje, koholt vádak miatt perbe fogták, majd három és fél év kényszermunkára ítélték. Több mint fél évszázaddal később, 1998-ban a Fidesz listás jelöltjeként tért vissza az Országgyűlésbe, és 2003-tól ő volt a legidősebb parlamenti képviselő. Orbánék 2010-es kétharmados győzelme után korelnökként ő nyitotta meg a parlament alakuló ülését. 2014-ben már nem vállalt újabb ciklust, és öt évvel később, 98 évesen halt meg.
A rendszerváltás utáni valaha volt legfiatalabb parlamenti képviselő Botka László, aki 1994-ben mindössze 21 évesen jutott be az Országgyűlésbe, ahol évekig édesanyjával, Botka Lajosnéval együtt politizált az MSZP frakciójában. Lendvai Ildikó visszaemlékezése szerint a fiatal Botka nem lógott ki annyira a sorból, mert a legtöbben akkor kerültek be először a parlamentbe. A Magyar Narancs korábbi cikke szerint Botka a külügyi bizottság tagjaként kezdte, a plenáris üléseken azonban saját bevallása szerint nem alkotott maradandót. Első ciklusáról azt mondta, hogy „tanulási időszak volt, egy félig felnőtt ember került politikai szerepbe.”
„A korom miatt hosszú ideig én voltam a csodabogár, egyfolytában interjúkat adtam.”
Öt ciklusig volt az MSZP képviselője, 2002 óta Szeged polgármestere.
A szószátyár és a néma képviselő
Más rekordok is voltak az elmúlt 35 évben. 1998 és 2002 között összesen 74 órányi felszólalása volt a parlamentben Bauer Tamásnak, az SZDSZ akkori képviselőjének. Négy év alatt 1059 alkalommal kért szót, és a parlamenti adattár szerint rekordot döntött az egy ciklus alatti felszólalási időben (1998 óta vannak ilyen adatok). Bauer nyolc évig volt a liberális párt képviselője, később részt vett a Demokratikus Koalíció megalakításában.
Csak kicsit maradt le Rétvári Bence, aki 2014 óta letaszíthatatlan a legaktívabb képviselők dobogójának tetejéről. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, majd később a Belügyminisztérium államtitkára 2014 és 2018 között összesen 68 órát beszélt a parlamentben, a következő ciklusban majdnem 55 órát, most pedig 43 óránál tart. Sok munkát ad neki az ellenzék: oktatási, egészségügyi, szociális, ebben a ciklusban pedig már rendvédelmi témákban is ő képviseli a kormányt az Országgyűlésben.
A KDNP képviselője 2006 óta összesen 3585 alkalommal szólalt fel.
Brutálisan nagy szám, csak viszonyításképp: Orbán 1998 óta mindössze 1274 alkalommal kért szót.
A másik végletet azok a képviselők jelentik, akik ciklusokon keresztül csendben üldögélnek a hátsó sorokban. Valószínűleg nem sokan emlékeznek már a fideszes Bíró Márk nevére. Tizenkét évig volt képviselő, de egyetlen alkalommal sem szólalt fel. „Az a fajta kultúra, amit az ellenzék meghonosított a parlamentáris demokráciában, jelen pillanatban a világ legalját képviseli. Én így tiltakozom az ellenzék magatartása ellen. Ha felszólaltam volna, csak hasonló stílusban tudtam volna, mint az ellenzék, úgy pedig nem akartam” – indokolta a némasági fogadalmát Bíró 2022-ben a Telexnek. Arról is beszélt lapunknak, hogy szerinte tévedés azt számítani munkának, hogy egy képviselő a parlamentben hányszor szólal fel. Ő a munkát inkább az elfogadott törvényjavaslatokban méri, de még jobban hisz a terepmunkában.
Bíró Márknál is hosszabb ideje néma Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke. A pártigazgató 2006 óta tagja az Országgyűlésnek, és az eddigi öt ciklusában egyetlenegyszer szólalt fel a parlamentben, 2007. április 3-án.
„A komcsiknak mindig azt szoktam mondani: örüljetek, hogy nem szólalok meg”
– mondta Kubatov az Indexnek, hozzátéve: a szavazásokon átlagon felül teljesít, és elvégzi a munkát. „A parlamentben leosztott feladatok vannak, és mindenkinek megvan a magáé. Én bejárok, szavazok, részt veszek a frakcióüléseken, ahol elmondom a véleményemet, tehát a frakció álláspontja javarészt tükrözi az álláspontomat.”
Ha már a legekről van szó a cikkünkben, a héten egy újabb rekordot jegyezhettünk fel a rendszerváltás utáni parlamenti politika történetében: most először tiltottak ki onnan megválasztott képviselőket. Kövér László Hadházy Ákost és a Momentum öt képviselőjét azért büntette meg, mert március 18-án füstgyertyával zavarták meg a Pride betiltását célzó törvénymódosítás elfogadását. A füstgyertyát tartó Bedő Dávidot, Lőcsei Lajost és Hadházy Ákost 12 ülésnapról, a karzatról akciózó Gelencsér Ferencet, Sebők Évát és Tóth Endrét 6 ülésnapról tiltotta ki Kövér. Az Országgyűlés munkarendje alapján a tavaszi ülésszakban a három füstgyertyázó képviselő már nem léphet be az Országház területére. Várhatóan csak az őszi ülésszak elején, szeptember közepén térhetnek vissza. A kitiltás mellett a következő hónapokban rekordösszeget, összesen 82 millió forintot vonnak le a hat képviselő fizetéséből.
