A Fidesznek az áprilisi Fővárosi Közgyűlésen mintha beakadt volna a hazaárulózás, minden második napirendről eszükbe jutott, hogy tiszás Kollár Kingát „Brüsszel alázatos szolgájának” nevezzék, sőt még etikai kódexet is iratni akarnak miatta. De a budapestiek mindennapjait érintő témákról is vitáztak a képviselők: panelprogram elindítása, az aluljárók helyzete, de még Budapest marketingcégének beszántása is napirenden volt.
A nap szintén a Tisza Párt leárulózásával és Kollár Kinga EP és fővárosi képviselő távozásának követelésével indult, de éles összecsapások voltak a fővárosi cégvezetők pályázatairól, majd színházi megállapodásról és az új erzsébetvárosi sétálóutcákról is – összefoglalónk ezekről olvasható.
Üres, kihasználatlan telkeken bérlakás. A főváros megvizsgálta, mit lehet kezdeni a tulajdonukban álló telkekkel, épületekkel, hogyan lehetne itt lakhatást biztosítani. Az egyik kiválasztott telken a korábban eladásra kínált Rimaszombati úti, azaz kelenföldi kollégium áll. Itt azt a modellt próbálnák ki, amikor a telekért, illetve az épületért tartós bérletet kérnek egy befektetőtől. Először fix áron meghirdetik a területet, kikötik, hogy lakhatási funkciót kell kialakítani az épületben, a főváros itt minimum 150 lakást szeretne, amit tíz éven át visszabérelne, a piacinál alacsonyabb áron. A lakásokat a fővárosi közszolgáltatásban dolgozóknak adnák.
Ezt próbának, pilot-programnak szánják, hogy kipróbálhassák, hogyan reagál a piac erre a konstrukcióra. Vitézy Dávid szerint ez egy kísérlet, nem tudják mi lesz a vége, de a lényeg az, hogy végre próbálkoznak. Ezzel szerinte a lakásügynökség eddigi állományának hétszerezését tudná megszerezni a város.
A Tisza Párt szerint egy ilyen 10 éves konstrukció nem feltétlen elég ahhoz, hogy hosszabb távon is javuljon a lakhatási válság. A mostani Porcher Áron szerint akár jó kezdőmodell is lehet, de a későbbieknél megfontolná a 15 éves visszabérlést.
A Fidesz lecserélné az egész Kábítószer Egyeztető Fórumot. A fideszes Havasi Zoltán az Alaptörvény április 14-én elfogadott módosítása után – amely alkotmányos szintre emelte a kábítószerek előállításának, használatának, terjesztésének és népszerűsítésének tilalmát –, lecserélné a Budapest Kábítószer Egyeztető Fórumának tagjait. „Olyan civil szervezeteket kell kinevezni a fórum tagjaként, mely szervezetek a szigorú törvényi szabályozás elvei mentén működnek” – fogalmazott.
Döme Zsuzsanna (Kutyapárt) szerint a Fidesz már nem csak egyes növényeket demonizál, hanem szakembereket is, akik picit is értenek a drogpolitikához. „Ez borzasztóan veszélyes talaj, amire most politikai babérokért ráléptek. Nagy a tét, szerintem ezt önök is, Szentkirályi Alexandra is érzi, egyébként néha sajnálom, hogy itt kell ülnie” – mondta. Módosító javaslatukat a Magyar Addiktológiai Társaság álláspontja alapján készítették el.
„Nem lenne baj, ha olyan emberek csinálnák azt a politikát, akik értenek is hozzá” – üzenete a fideszes képviselőknek Balogh Balázs, a Tisza képviselője aki felszólalásában Szájer Józsefet és „brüsszeli chemszex partikat” emlegette, illetve Deutsch Tamást, akit szerinte a balsorshoz lehetne hasonlítani, „mert ő is régen tép”. Szerinte üdvözlendő, hogy dílereket tartóztatnak le, de ez egy komplexebb probléma. „Valódi szakemberekkel, valódi eredményeket lehetne elérni.” Karácsony a felszólalás végén jelezte, már-már aggódott, hogy ezen az ülésen nem hangzik el a chemszex szó. Baranyi Krisztina és Döme Zsuzsanna is arról beszélt, hogy „színes nadrágos” fiatalokat kergetnek most a rendőrök és nem az igazi gengsztereket.
Jobb a helyzet az aluljárókban? Vitézy Dávid arról beszélt, hogy az aluljárók állapotáról készített beszámolóban szereplő, javulást mutató adatok nem egyeznek azzal, amit a budapestiek tapasztalnak. Szerinte az nem reális, hogy egy év alatt 15 olyan cselekmény történt, ami miatt eljárást kellett indítani a Nyugati aluljáróban. „Sok aluljáróban a legalapvetőbb együttélési szabályokat se tartják be. Nem csak ignorálja a problémát a városvezetés, hanem hamis valóságot tükröznek” – mondta. A fideszes Gulyás Gergely Kristóf – aki rendre Tisza frakcióvezetőként hivatkozott Vitézyre – azt mondta, hogy kivételesen egyetért képviselőtársával. Szerinte olyan köztisztasági állapotok vannak az aluljárókban, amelyek nem méltóak Budapesthez.
Kiss Ambrus főigazgató arról beszélt, hogy ők nem adtak utasítást a rendészeiknek, hogy kevesebb büntetést adjanak vagy nézzenek félre. Szerinte az aluljárók adatait javíthatja, hogy egyre több a zebra és kevesebben mennek le. Baranyi Krisztina egy hozzá érkezett kérést tolmácsolt: a népligeti aluljáró miatt sok panasz érkezett hozzájuk a környező irodaházaktól, akik egyébként még pénzügyi segítséget is felajánlottak a helyzet rendezésére. Olyan visszajelzéseket kaptak, hogy az ottani munkavállalók már félnek lemenni. Egyelőre abban egyeztek meg, hogy a problémát komolyabban kell venni.
Panelprogram. A főváros a kerületekkel közösen szeretné feléleszteni Budapesten a 2010-ben leállt panelprogramot. Jóváhagyás esetén kiírnak majd egy pályázatot, ahova olyan társasházak jelentkezhetnek, amelyek legalább 10 lakással rendelkeznek, 1946 és 1990 között panel technológiával épültek, és a lakások legalább 70 százaléka magántulajdonban van.
Az első körben a megvalósíthatósági tanulmányra adnak vissza nem térítendő támogatást, majd ezekkel lehet pályázni a felújításra is. Ezt a pályázatot azokban a kerületekben írják ki, ahol a kerületi önkormányzat pénzzel is hozzájárul a projekthez. A ház felújításánál a költségekből 15-15 százalék vissza nem térítendő támogatást adna a Fővárosi Önkormányzat és a kerület, 60 százalék banki hitel lenne, 10 százalék pedig önerő (illetve akár 70 százalékos is a hitel). A Zöld Panelprogram nevet viselő projektet az előzetes tervek szerint az utóbbi időben sok vitát kiváltó fővárosi klímaügynökségen keresztül valósítanák meg.
A Podmaniczky Mozgalom szeretné elérni, hogy a főváros és a kerületek ne csak 15-15, hanem 25-25 százalékkal szálljanak be a program támogatásába. Azzal se értenek egyet, hogy az általuk kritizált klímaügynökség legyen a lebonyolító, ők inkább a Budapest Közműveket bíznák meg. Karácsony Gergely szerint a fővárosi és kerületi támogatás mértékéről szóló vita releváns, azonban ha több pénzzel szállnak be, akkor csak kevesebb felújítást tudnak majd megvalósítani. Ezt a kérdést mérlegelné, de csak a pályázatoknál döntetné el, hogy végül mennyi támogatást adnak.
A képviselők hosszan vitáztak a klímaügynökségről, illetve arról, hogy a panelprogram náluk, mint ötletgazdánál, vagy a Budapest Közműveknél van jobb helyen. Karácsony Gergely szerint az mutatja a legjobban, hogy nem a klímaügynökségről szól a kérdés, hogy a 27 ezer embert foglalkoztató fővárosnál egy hatfős cégről vitáznak. „A cél itt az, hogy a főpolgármester ne tudja végrehajtani a programját” – mondta.
Rendbehoznák a Nagyvásárcsarnokot. A Nagyvásárcsarnok vonzeréjét szeretné javítani Vitézy Dávid és Szilágyi Anna. A képviselők szerint a csarnok leginkább egy turistacsapba, néhány valódi értéket képviselő terméken kívül csak olcsó gagyi dolgokat árulnak, az éttermek, street food jellegű helyek nagyon drágák, a kiszolgálás pedig igénytelen. Ezeken szeretnének változtatni: egyelőre konkrét intézkedések nincsenek, de ha a képviselők támogatják a javaslatot először egy helyzetelemzést készítenek a Nagyvásárcsarnokról, majd szakértők bevonásával intézkedési terv is készülne.
Kiss Ambrus főigazgató szerint egy megváltozott gazdasági helyzetre kell reagálnia a vásárcsarnokoknak, a megoldást keresik, de alapvetően támogatják a kedvezményezést. „Valid vita, hogy mire kell használni ezeket a csarnokokat” – mondta Böröcz László (Fidesz). Szerinte rövid távon nem megoldás, hogy a csarnokokban bezárják az üzleteket, de hosszabb távon érdemes lehet gondolkodni azon, hogyan lehetne a lakóknak biztosítani az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférést ezeken a piacokon.
Vége a Budapest Brandnek. Karácsony Gergely kezdeményezte a korábban általuk létrehozott, de az utóbbi hónapokban forrásai jelentős részétől megfosztott fővárosi marketingcég, a Budapest Brand felszámolását. Kiss Ambrus erről korábban elmondta, hogy a Budapest Branddel kapcsolatos közgyűlési viták egyik következménye, hogy a cég de facto megsemmisült. A cégvezető, Faix Csaba felmondott, majd a cég munkatársainak egy részét is elküldték. A cég közfeladatait a főváros többi cége között osztják szét. A Budapest Card értékesítése a BKK-hoz kerül, a turistatáblákat a Budapest Közút kezeli, a turisztikai kerekasztalt pedig a hivatal működteti majd el a jövőben.
Gál József Podmaniczky Mozgalom amiatt panaszkodott, hogy a Budapest Brand miatt indított vizsgálóbizottság ülésére elhívták a cég távozó vezetőjét, Faix Csabát, de ő nem megy el, ugyanis májustól már nem ő a vezérigazgató. A képviselő azt kérte számon, hogy a bizottságuk semmilyen értesítést nem kaptak arról, hogy Faix április 1-jén felmondott.
Baranyi szerint eljutottak oda, hogy Budapestnek nincs kultúrával foglalkozó cége. Ő elfogadja, hogy voltak problémák a Budapest Brand-el, de azokat szerinte ki lehetett volna javítani, de különböző sértettségek miatt inkább beszántották az egész céget. Szilágyi Anna (Podmaniczky Mozgalom) szerint a Budapest Brand beszántása nem egyenlő a kulturális élet földbe döngölésével. Felhívta a figyelmet, hogy ők nem kérték a cég bezárását, csak a vizsgálatot kezdeményezték, illetve „átcsoportosítottak pénzt bulivillamosról útfelújításra”.
Egyszerűsített vagy még borzalmasabb ügyintézés. A BKK vizsgálja meg a kisgyerekeseknek kínált Budapest-bérlet jogosultak hogyan utazhatnának a jövőben ingyenesen a BKK járatain, javasolta előterjesztésében a fideszes Böjthe Péter, aki azt is megvizsgáltatná, mit kell tenni ahhoz, hogy ennek a bérletnek az igénylését teljesen online lehessen intézni.
A kutyapártos Döme Zsuzsanna hasonló javaslatot tett, ő Budapest GO-ba építené be a kisgyerekes bérletigazolvány ügyintézését, hosszabb távon pedig az összes igazolvány és kedvezmény ügyintézést integrálná. Amennyiben ezt a közgyűlés nem támogatja, arra az esetre Döme egy harmadik pontot is megfogalmazott, aminek a lényege, hogy „még borzalmasabbá tegye” az ügyintézést . Alternatív javaslatában szerepel például, hogy
- az igénylőnek faxon, bináris kódokkal kelljen elküldenie a támogatások folyósításának igazolását,
- mellé csatolni kellene az érintett gyerek rajzát a kedvenc BKK járatáról és a nyilatkozatát, amiben megfogalmazza, hogy miért az a kedvence,
- az igénylőnek nyilatkoznia kellene arról, hogy az igazolványt mindig az első ajtónál mutatja be felszálláskor úgy, hogy közben a gyereket a hátsón adja fel
Etikai kódex Kollár Kinga miatt. Szentkirályi Alexandra megalkotná a Fővárosi Közgyűlés tagjainak etikai kódexét, amit minden képviselőre nézve kötelezővé tenne. Szerinte erre Kollár Kinga tiszás EP és fővárosi képviselő EP-ben elmondott beszéde miatt van szükség. „A képviselő a közelmúltban példátlan felszólalásra ragadtatta magát az Európai Parlamentben” – írta, majd felidézte Kollár mondatait.
„A szabályzatban, mint etikai kódexben rögzíteni szükséges a képviselőkre vonatkozó hivatali munkavégzésre, egyéb testületekben betöltött képviseletre és közéleti szereplések alkalmával elvárható magatartási szabályokat, a budapestiek érdekeinek elsődleges képviselete érdekében.” A Fidesz egyébként összeférhetetlenségre hivatkozva le is mondatná Kollárt. Karácsony erről azt mondta a 444-nek, hogy a javaslat abszurd, és nem indít eljárást Kollár ellen. Sára Botond főispán erre már le is csapott: szerinte amennyiben a főpolgármester nem indít eljárást, akkor jogszabálysértést követ el.
„Ez nem etikai kódex, ez egy hűségnyilatkozat, hogy ki mennyire hódol be a Fidesz politikai akaratának”
– mondta a DK-s Déri Tibor. Szerinte ez a kódex arról szól, hogy aki más mer mondani, mint a Fidesz az „idegen érdekeket szolgál”. „Ez egy politikai vádirat azok ellen, akik nem hajlandóak letérdelni önök előtt” – fogalmazott. „Meg vagyok döbbenve, a Fidesz-KDNP benyújtott egy kódexet. Egy olyan párt, amelyik az ország legnagyobb bankrablásáért felelős” -mondta a tiszás Bujdosó Andrea. Szerinte a fideszes politikusoknak nem etikai kódexeket kellene írniuk, hanem vallomásokat.
Kuratóriumi tag lehet Nagy Ervin is. A független színházak 150 millió forintos támogatásáról márciusban nem született megállapodás, de most rendezik az illetékes közalapítvány, a Pro Cultura Urbis miatt kialakult vitát. Ennek egyik, a Tisza Párt által is követelt része, hogy alakítsák át a kuratóriumot, ide most új tagokat választanak meg: köztük ott lehet majd Nagy Ervin (Tisza) és Merker Dávid (Podmaniczky Mozgalom) is.
Több fedett utasvárót! Vitézy Dávid szerint a fővárosi busz-, troli- és villamosmegállónak csak a 20 százalékához, azaz minden ötödikhez tartozik fedett utasváró. Most azt kezdeményezi, hogy a Fővárosi Közgyűlés kérje fel a BKK-t, hogy készítsen el egy részletes felmérését arról, hogy hol van a leginkább szükség fedett megállók telepítésére, hol van a legnagyobb felszálló utasforgalom eső és napsütés előli védelem nélküli megállókban. A lista alapján ütemezetten telepítenék az új utasvárókat, amikből 300 újat szeretnének.
A Fidesz azt szerette volna, hogy minden budapesti megállóba tegyenek fedett utasvárót. Vitézy Dávid szerint ennek önmagában nem lenne sok értelme, mivel rengeteg az olyan megálló, amit többségében leszállásra használnak az utasok.
Segítség a siketeknek és nagyothallóknak. A A Tisza Párt képviselőjének, Bovier Györgynek a javaslata alapján – aki egyben a főváros esélyegyenlőségi tanácsnoka is- felkérnék Karácsonyt, hogy Budapest Esély Nonprofit Kft., a Budapesti Történeti Múzeum és Deák17 Galéria bevonásával vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a főváros kulturális intézményeiben a siketek és nagyothallók jeltolmácsot vehessenek igénybe tárlatvezetésre, illetve az intézmények által szervezett egyéb művészeti és kulturális programokon. Ezt szeptember 25-én, a Siketek Világnapján be is vezetnék.
