Budapesten 1 százalék alatt van az épületenergetikai felújítások rátája, de ez a közeljövőben megváltozhat

Ámon Ada, a Budapesti Klímaügynökség ügyvezető igazgatója a konferencián azt mondta, a főváros legújabb és legfiatalabb cégének legfontosabb feladata Budapest klímastratégiáján belül a lakossági épületenergetikai fejlesztések támogatása, annak felgyorsítása. Mint mondta, Budapesten a teljes szén-dioxid-kibocsátás 60 százalékáért az épületek felelősek, és mivel az a trend, hogy egyre többen fogunk városokban élni, ez az érték vélhetően csak nőni fog.

Öt éven belül kellene megnégyszerezni a felújítások arányát

Budapesten az energiaigény 40 százalékát a lakóházak támasztják, és 36 százalékban járulnak hozzá a kibocsátáshoz.

„Az épületek energetikai fejlesztése óriási összegeket, csak Budapesten közel 3 ezer milliárd forintot igényelne. Nyilván ekkora összeget nem fogunk tudni csak támogatásokból előállítani, de minden aprópénzre szükség van. Budapesten 1 százalék alatt van az épületenergetikai felújítások rátája, ezt az arányt kellene az uniós dekarbonizációs ütemterv szerint 2030-ig 4,5 százalékra emelni”.

A Fővárosi Önkormányzat – mint a legtöbb önkormányzat Párizstól Szófiáig – döntési rendszere sokkal lassabb, mint amit ez a terv megkövetel. Ezért is döntött a közgyűlés tavaly április 24-én arról, hogy megalakítja a Budapesti Klímaügynökséget, hogy az ügynökség ezt a gyorsító funkciót betöltse. Ámon Ada szerint fontos jelzés, hogy az Európai Unióban az ilyen független ügynökségek száma már 350 körül van, és ezekben nagyjából 4 ezer ember dolgozik. „Ezek az emberek azok, akik hajtják ennek a változásnak a gyorsítását, akik egyre fontosabb szerepet töltenek be az energetika és a klíma védelmének területén” – mondta.

Az elmúlt egy évben végzett munkájukról azt mondta, hogy az EU támogatás a
„Budapest CARES” projekt konzorciuma számukra többek között arra biztosított
forrást, hogy lerakják az ügynökség munkájának és stratégiájának alapjait: pénzügyi,
műszaki és szociológia szempontok szerint gyűjtöttek információt.

A Városkutatás Kft. például készített egy felmérést, amiből az a megdöbbentő dolog derült ki, hogy

„a budapesti lakosság többsége úgy véli, hogy energetikai szempontból nagyon jó minőségű, vagy legalábbis megfelelő minőségű épületekben lakik, miközben ez nem igaz”.

Éppen ezért fontos feladatuknak tartják azt is, hogy a klímacélok eléréséhez és az épületek korszerűsítéséhez eloszlassák a tévhiteket, és pontos információkkal lássák el a lakosságot.

Egy közreműködő partnerük, a F4STER Zrt. felmérte Budapest lakásállományát, majd kialakított egy tipológiát, ami szerint 32 típusú épületet azonosítottak a fővárosban: ebből 15 a családi ház vagy kisebb épületek kategóriájába, 17 pedig a társasházi típusú épület kategóriájába esik. Ezekre pedig számítások alapján egyenként meghatározta a szén-dioxid kibocsátás csökkentési potenciáljukat.

„Láthatóvá vált, hogy vannak a mostani energiafogyasztásukhoz képest kiugró potenciállal rendelkező épületek, és ezek a társasházak körében főként a panelek – ezért is esett a választásunk arra, hogy egy panelprogramot indítsunk, amely az ott lakó emberek számára egy nagyon fontos lehetőség arra, hogy az épületeiket megújítsák.

De nekünk is nagyon fontos tapasztalat lesz arról, hogy a panelházakban milyen típusproblémák vannak, azokat hogyan lehet a lehető leghatékonyabban és legköltséghatékonyabban megoldani”.

A szükséges 3 ezer milliárd forinthoz képest édeskevés, de pont 16 milliárd forinttal több, mint amennyit elköltenének a budapestiek ilyen célra

Az ügyvezető azt mondta, hogy amikor a Fővárosi Önkormányzat tavaly áprilisban megalapította a klímaügynökséget, egy olyan pénzügyi modellt hozott létre, amiben a főváros 2,5 milliárd forintos részt vállalt, illetve egészen pontosan azt, hogy a csatlakozó kerületek által felajánlott összeget megduplázza eddig az értékhatárig. Vagyis a Budapesti Klímaügynökség ilyen értékben fog vissza nem térítendő támogatást adni azoknak a társasházaknak, lakásszövetkezeteknek, amelyek vállalják ezeknek a jelentős beruházásoknak a terhét. Hozzátette, hogy tehát

„összességében egy 5 milliárd forintnyi támogatási alap képződik, ami más finanszírozókkal, például a bankokkal és a szükséges saját erővel együtt összesen 16 milliárd forintnyi összeget tud majd megmozgatni a Budapesti Zöld Panelprogram keretében. Ez a szükséges 3 ezer milliárd forinthoz képest édeskevés, de pont 16 milliárd forinttal több, mint amennyit elköltenének a budapestiek ilyen célra a következő 3-4 évben”.

A panelprogram előkészítése során nagyon sok egyeztetést végeztek, és mostanra elmondhatja, hogy mind az eljárásrend, mind az önkormányzatokkal való együttműködésük 95 százalékos készültségben van. Most dolgoznak azon, hogy hogyan tudnának például az akadálymentesítésben segíteni a panelházaknak, illetve az alacsony jövedelmű lakástulajdonosok számára egy olyan megoldást biztosítani, ami mellett könnyebben tudják majd a felújítással járó terheket viselni.

Ámon Ada szerint jelenleg 11 kerülettel vannak tárgyalásban, „biztosan állíthatom, hogy 600 millió forintot már ezek a kerületek felajánlottak, tehát erre a programra jelenleg 1,2 milliárd forint rendelkezésre áll”. A Fővárosi Önkormányzat szakembereivel, közös képviselőkkel, bankokkal, az épület felújításokban és épületenergetikai korszerűsítésekben jártas szakemberekkel tárgyaltak, és ez alapján nemsokára nyilvánosságra hozzák azt az eljárásrendet, ami alapján ezek a felújítások elkezdődhetnek.

A Budapesti Klímaügynökségnek a panelprogramon kívül vannak más terveik is, hiszen a gangos társasházak felújítása, energetikai megújítása is szükséges, de nagyon fontos céljuk a napenergiával való jobb gazdálkodás elterjesztése is, nem csak azért, mert zöld energia, hanem azért is, mert erősíti ennek a városnak az energiaellátását és az energiabiztonságát. Ha pedig kiírja a kormány a Top+ programokat, amikből elérhető lesz majd a szilárd tüzelésű fűtőberendezések lecserélésére indított kísérleti program, akkor az alacsonyabb jövedelmű családokat is támogatni szeretnék abban, hogy hatékonyabb legyen a házuk, tisztább és modernebb megoldásokra cseréljék a mostani szennyező fűtési rendszert.

„Mindez nemcsak a klíma védelme szempontjából fontos, hanem az emberek komfortfokozatát, a város élhetőségét, a légszennyezés csökkentését, és az ingatlanállomány állagmegóvását segíti”

– zárta előadását Ámon Ada.

Kiss Ambrus: 30 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújthatunk

Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója egy nappal később, szerdai sajtóbeszélgetésén hozta nyilvánosságra a részleteket, eszerint ha a közgyűlés jóváhagyja, akkor kiírnak egy pályázatot, ahova olyan társasházak jelentkezhetnek, amelyek legalább 10 lakással rendelkeznek, 1946 és 1990 között panel technológiával épültek, és a lakások legalább 70 százaléka magántulajdonban van.

Az első körös pályázatban a megvalósíthatósági tanulmányra adnak vissza nem térítendő támogatást, majd ezekkel lehet pályázni a felújításra is, azaz az épületenergetikai felújításra és akadálymentesítésre. Ezt a pályázatot azokban a kerületekben írják ki, ahol a kerületi önkormányzat pénzzel is hozzájárul a projekthez.

A ház felújításánál a költségekből:

• 15 százalék vissza nem térítendő támogatást adna a Fővárosi Önkormányzat,
• 15 százalék vissza nem térítendő támogatást biztosítana a kerület,
• 60 százalék banki hitel lenne,
• 10 százalék pedig önerő (illetve akár 70 százalékos is lehet a hitel).

Amennyiben a közgyűlés elfogadja a javaslatot, júniusban jelenhet meg a pályázat, amire őszig lehetne jelentkezni. Kiss Ambrus úgy becsülte, hogy egy panelfelújítás költsége 300 és 500 millió forint között lehet, de sok múlik azon, hogy milyen házról van szó.