Hadházy Ákos szavazást indított arról, hogyan folytatódjanak a hídfoglalós tüntetések

Hadházy Ákos szavazást indított arról, hogyan folytatódjanak az elmúlt hetek hídfoglalós tüntetései.

Zugló országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a rendőrség „politikai okokból, Orbán parancsára, zagyva indoklással” megtiltotta neki, hogy az Erzsébet hídra szervezzen demonstrációt. „Még május 1-jén is, amikor amúgy a kutyát sem zavartuk volna. Ehelyett a Kossuth térre küldenék a demonstrációt” – írta, majd felvázolt három lehetőséget, hogy szerinte mit lehet tenni ebben a helyzetben.

• Abbahagyni az egészet és hazamenni, de szerinte ez valójában nem is opció, ezért nem is teszi fel kérdésként a szavazáson.
• A másik alternatíva, hogy a Kossuth téren tüntetnek, amit a rendőrség is engedélyez.
• Vagy pedig maradnak az Erzsébet hídon, vállalva a kockázatokat, többek között azt, hogy a tiltott gyűlés szervezőjét (Hadházyt) akár egy év börtönnel is büntethetik.

A képviselő a posztjában hozzátette, senkit sem akar rávezetni egyik vagy másik válaszra, és mindkét opció mellett felsorakoztatott néhány pró és kontra érvet.

Szerinte a Kossuth térre tervezett tüntetés mellett szól, hogy mivel nincs büntetőjogi kockázat, valószínűleg többen mennének ki a demonstrációra, ami a legfőbb ereje egy tiltakozásnak. „Lesz hangosítás, színpad, komoly felszólalók lesznek” – írta Hadházy, hozzátéve, hogy a tüntetés után lehet ide-oda vonulni is. Ami a Kossuth tér ellen szól, hogy ez egyfajta meghátrálás is lenne a részükről, mivel beletörődnek a rendőrség tiltásába.

Hadházy szerint az Erzsébet híd mellett szól, hogy szimbolikus helyszínen üzenhetnék azt, hogy nem hagyják abba a tiltakozást, amíg a kormány vissza nem vonja a gyülekezési jog korlátozását. „A tiltás arra utal, hogy a hatalmat kifejezetten zavarja és fél tőle, ha itt folytatjuk” – írta. A híd ellen szól viszont, hogy ott nem lesz rendes hangosítás és színpad, mert az erre szakosodott cégek nem fogják vállalni a kockázatot, kevesebb felszólaló lesz, a tüntetők pénzbírságot kaphatnak, a gyűlés szervezőjét pedig börtönbe is csukhatják. „Ennek kockázatát én szívesen be is vállalom, ha megéri: azaz ha elég sokan jönnek el. Én mindenesetre meghatároztam magamnak egy számot, amely felett már érdemes vállalni ezt a kis kellemetlenséget” – írta Hadházy.

Az Országgyűlés április 14-én fogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amelynek egyik pontja szerint a gyermekek védelme még a gyülekezéshez való szabad jognál is előrébb való. Ezzel alapozták meg, hogy a Pride-ot ne engedélyezze a rendőrség. Bekerült az alkotmányba az is, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, a drog használata és terjesztése tilos, és bizonyos esetekben felfüggeszthetik emberek magyar állampolgárságát.

Hadházy Ákos az elmúlt hetekben többször is tüntetést szerzett az Erzsébet hídra, amihez több ellenzéki párt is csatlakozott. A demonstrációk több alkalommal spontán hídfoglalásokba és vonulásokba csaptak át. A Kúria végül a többedik ilyen tüntetés után megtiltotta, hogy Hadházyék ismét elfoglalják az Erzsébet hidat. Ebben a cikkben írtunk arról, milyen furfangos jogászkodással távolíthatják el ezentúl a tüntetőket a budapesti hidakról.