Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet (NFI) vezérigazgatója már javában forgatja személyes ihletettségű nagyjátékfilmjét Magyar menyegző címmel. Azt a film sajtóközleményében és az alkotókkal készített eddigi interjúkban is hangsúlyozzák, hogy a magyar néptáncot bemutató film nem kap támogatást a Káel irányításával működő NFI-től, de messziről azért nem kerülték el a közpénzt az alkotók. A film költségvetését nagyrészt az MTVA, azaz a közmédia és a magyar állam és a Mol által létrehozott Új Európa Alapítvány dobta össze.
Az itthoni filmes viszonyok között kiemelkedő összegről van szó, Lajos Tamás, a film producere az Indexnek korábban azt mondta, hogy a filmre eddig másfél milliárd forint jött össze, ennek a felét állta az MTVA, és „jelentős összeggel” szállt be a Mol alapítványa is magánbefektetők mellett. Több, egymástól független forrásból úgy tudjuk, hogy a film költségvetése közben elérte a kétmilliárd forintot, és a világpremierjét az október 13-ig zajló Oszakai Világkiállításra tervezik.
Az eddigi információk alapján tehát úgy tűnik, hogy a kormány kultúrpolitikájának egyik kiemelt vezetője, Káel Csaba, úgy valósítja meg a filmjét, hogy összeáll a NER kedvenc producerével, és a projekthez a közmédia és egy Mol-alapítvány adja a pénzt.
Fociakadémiákra, Schmidt Mária-cikkekre és Káel Csaba filmjére is jut alapítványi pénz
Kétmilliárd forint körüli vagy afölötti összegből olyan filmek készültek az utóbbi időben itthon, mint a Nemzeti Filmintézet számára is kiemelt projektnek számító Hadik (2,3 milliárd forint) vagy a majdnem kétmilliárdba kerülő, nézettségi rekordot döntő Hogyan tudnék élni nélküled?.
Káel filmjének költségvetéséről a produkció nem osztott meg pontos információt, és a film büdzséjéről cikkünk megjelenéséig a Nemzeti Filmiroda adatbázisában sem találtunk információt. A produkció kérdésünkre csak annyit írt, hogy „a magyarországi filmgyártási gyakorlatban állami szervektől független, projekt alapon működő filmelőállító vállalkozások készítik a filmeket különböző finanszírozási forrásokból”.
A Mol – Új Európa Alapítvány sem részletezte a szerepét a filmben, a szervezet csak azt írta, hogy az alapítvány tevékenységének kiemelt területe a kulturális értékek támogatása, ezért álltak a készülő Magyar menyegző mellé.
A Molban 10,49 százalékos tulajdonrésszel benne levő alapítvány költéseinek elvileg nyilvánosnak kellene lenniük, a hivatalos oldalon azonban nincs információ az eddig általuk támogatott nagyobb projektekről. Eddig csak a sajtóban megjelent hírekből derült ki, hogy pontosan mire költött az Új Európa, amelynek kuratóriumi elnöke a miniszterelnök beszédein többször feltűnt Miklósa Erika. A kuratóriumi tagok között pedig ott van például Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke és Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója is.
Hétfőn írtunk arról, hogy az alapítvány fizetett hirdetésben jelentette meg például Schmidt Mária vagy Miklósa Erika véleménycikkeit egy külföldi lapban. A 444 írt korábban arról, hogy az alapítvány három év alatt 11,1 milliárd forintot juttatott határon túli, magyar kötődésű fociakadémiáknak, de a kormány által támogatott MCC-nek is ment pénz innen. Az alapítvány oldalán fellelhető dokumentumokból annyi azért kiderül, hogy a kormányzati közbeszerzéseken egyeduralkodó kommunikációs ügynökséggel, a Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media-Lounge konzorciummal eddig 840 millió forintról szóló keretmegállapodást kötött az Új Európa.
Ez az alapítvány nem először jelenik meg valamilyen film mellett, korábban a Borbély Alexandra főszereplésével készült, főleg szlovák finanszírozású Emma és a halálfejes lepke című produkcióba is beszálltak. A színésznő korábbi interjúnkban azt mondta, hogy a Mol alapítványa az utómunkát finanszírozta a filmben.
A NER kedvenc producere nem először hozza magával a közmédiát
A Magyar menyegző gyártója a Szupermodern Stúdió, annak a Lajos Tamásnak a cége, aki a Káel-korszak egyik legnagyobb nyertese a hazai filmiparban. A Magyar menyegzőn vezető operatőrként és producerként is dolgozó Lajos Tamás a Szupermodern mellett a Film Positive nevű cégével is sorban kiemelt filmes gyártási támogatásokat nyert el az NFI-től, a producerhez köthető a Blokád, a Semmelweis, a készülő Puskás-film vagy közel hárommilliárd forintnyi állami támogatásból forgatott Sárkányok Kabul felett. Ha valamilyen fontos film elkészítését támogatja a filmintézet vagy a kormány, amögött rendre megjelenik Lajos Tamás valamelyik cége.
Emlékezetes volt Lajos Tamás karrierjében az a nyilatkozat is, amikor a Színház- és Filmművészeti Egyetem blokádja idején a Mandinernek azt mondta, hogy „nyugodtan nevezhetjük véleményterrornak, ami az egyetemen folyik, olyan szinten terrorizálják egymást a diákok”.
Lajos Tamás nem először vonja be a közmédiát valamelyik filmjébe, hiszen korábban az Mfor írt arról, hogy az MTVA 1,3 milliárd forintos koprodukciós szerződést kötött a Sárkányok Kabul fölött mögötti céggel. A cikk akkor azt is hozzátette, hogy a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója – így a közmédia egyik vezetője – Altorjai Anita, Lajos Tamás felesége.
A közmédia döbbenetes válasza
Kérdést küldtünk az MTVA sajtóosztályának is arról, miért és mennyivel támogatják a filmügyi kormánybiztos filmjét. Válasz helyett azonban a közmédia az ellehetetlenítési törvényt idéző módon azt írta, hogy nyilatkozzunk arról, milyen külföldi vagy külföldi tulajdonban szervezettől vagy magánszemélytől kaptunk támogatást. „Szeretnénk tudni, kinek a megbízásából kérnek adatokat, s az nem ellentétes-e a magyar jogszabályokkal” – írták a válaszban.
A közmédia tehát attól fél, hogy esetleg ellentétes lehet a magyar jogszabályokkal az, hogy elmondják nekünk és rajtunk keresztül a magyar nyilvánosságnak, hogy mire, miért és mennyi közpénzt költenek – reagált külön cikkben a Telex főszerkesztője az MTVA válaszára.
A magyar filmfinanszírozásban új szintet jelent Káel Csaba készülő filmje, hiszen a filmes közeget régóta megosztja, hogy az állami támogatásokat politikai alapon osztja a döntőbizottság, miközben sok rendező nem jut lehetőséghez. Egy tanulmány szerint 2024 volt az első olyan év, amikor több magyar nagyjátékfilm készült független finanszírozásból, mint államiból. Ráadásul ezeket a független forrásból készülő filmeket többen nézték meg a moziban mint az NFI által támogatott produkciókat.
Ezek a saját finanszírozású filmek a kiemelt állami produkciókhoz képest minimális összegből, sok esetben csak baráti szívességeknek köszönhetően készülnek el. A Nemzeti Filmiroda nyilvántartása szerint például a Fekete pont 103 millió, a Magyarázat mindenre 53 millió, az És mi van Tomival? 25 millió forintból készült. A független filmek hátteréről szóló korábbi cikkünk egyik konklúziója is az volt, hogy ezeket az alkotásokat biztosan nem a pénz motiválja, mert az nincs is bennük.
