Schmidt Mária cikke bukkant fel az osztrák folyóiratban, amit a Mol és az állam közös alapítványa pénzzel támogat

Schmidt Mária cikke bukkant fel az osztrák folyóiratban, amit a Mol és az állam közös alapítványa pénzzel támogat
Schmidt Mária a „Nemzetek között vs. felett – az Állami Szövetségek jövője” címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen a Scrutonban 2024. június 3-án – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

2024. december 13-án Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója kiposztolt a Facebook-oldalára egy képet egy magyar szemmel ismeretlen újságban megjelent, angol nyelvű cikkről. „Két kimagasló tehetségű magyar, két életút” – ez az írás címe. Schmidt a képhez azt írta: „Lehetett volna ez egy gyönyörű barátság kezdete. Nem az lett – az Orbán kontra Sorosról a most megjelent European Voices-ban.” A posztból kiderül, hogy ez a cikk G. Fodor Gábor Orbán kontra Soros című könyvének recenziója, amelyet a European Voices című folyóiratban jelentetett meg Schmidt Mária.

A posztjában azonban néhány dolgot nem említett meg. Egyrészt azt, hogy a cikke az „advertorial” rovatban, PR-cikként, vagyis tulajdonképpen hirdetésként jelent meg. Másrészt azt, hogy ezt a hirdetést minden jel szerint olyan forrásból fizették, amelyet hivatalosan tehetségtámogatásra, sportra, kultúrára, szociális ügyekre és fenntarthatóságra kellett volna költeni. Ebben a folyóiratban ugyanis pont ilyen hirdetési helyeket vásárolt az a Mol és az állam által közösen alapított Mol – Új Európa Alapítvány, amelynek Schmidt Mária is kuratóriumi tagja.

Egyszer csak kaptak több százmilliárd forintnyi részvényt

A történet megértéséhez érdemes visszamenni néhány évet. Az egyik legnagyobb magyar tőzsdei cég, a Mol a rendszerváltás után többször is (rész)tulajdonost váltott, a 2010-es évek második felére a legnagyobb tulajdonosa 25 százalék feletti részesedéssel a magyar állam lett. 2019-ben aztán az állam kitalálta, hogy megszabadulna a tulajdonrészétől, így abból 10 százalékot az MCC-t fenntartó alapítvány, 10 százalékot a Budapest Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány kapott meg.

A fennmaradó tulajdonrészét egy újonnan létrehozott, Mol – Új Európa Alapítvány nevű közérdekű vagyonkezelő alapítványnak adta át az állam.

Ez az alapítvány a Mol saját részvényeiből is kapott valamennyit, így most 10,49 százalékos részesedéssel a vállalat legnagyobb tulajdonosa. Az alapítvány honlapja szerint átvette a Mol társadalmi felelősségvállalási tevékenységét, mellette különböző területeken lát el közérdekű feladatokat.

Mivel a Mol az elmúlt években nagyságrendileg 200 milliárd forintos osztalékot fizetett ki, a Mol – Új Európa Alapítványnak 10 százalék fölötti tulajdonosként körülbelül évente 20 milliárd forint bevétel jutott. Ebből költenek honlapjuk szerint „tehetségtámogatásra, sportra, kultúrára, szociális ügyekre és fenntarthatóságra”.

Feljelentést tettek, amikor megírták a döntéseiket

A Mol – Új Európa Alapítvány a következő években nem nagyon került be a hírekbe, egészen addig, amíg tavaly októberben a 444 egy hozzájuk eljutó dokumentum alapján megírta, hogy három év alatt 11,1 milliárd forinttal támogattak határon túli, magyar kötődésű fociakadémiákat. Olyanokat, amelyeket a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon keresztül ugyanebben az időszakban összesen szintén több milliárd forinttal támogatott.

Később a 444 azt is megírta, hogy az alapítvány milyen egyedi kérelmekre adott pénzt, és milyeneket utasított el. Az alapítvány szerint a 444-en nyilvánosságra hozott adatokat az informatikai rendszerükből lopták ki, azokkal egy ponton ismeretlenek megzsarolták őket, ami miatt feljelentést tettek. Reakciójukat azzal zárták, hogy hozzátették: „Az alapítvány meg egyébként büszkén vállalja támogatásait – legyen szó a határon túli magyar közösségek, a magyarországi felzárkózó települések, vagy a krónikus betegségekből gyógyuló gyermekek, gyermekgyógyászati intézmények, illetve tehetséges fiatal művészek, sportolók és edzőik támogatásáról. Ugyanis alapítványunkat erre hozták létre.”

Úgy tűnik azonban, hogy ha kisebb mértékben, de másra is jutott Mol – Új Európa Alapítvány pénzéből. Az alapítvány ugyanis több mint tízmillió forintból vásárolt hirdetési felületet a negyedévente megjelenő European Voices kiadványban.

A European Voices egy Ausztriában kiadott, angol nyelvű folyóirat, amely honlapja szerint „olyan szakértők, tudósok, írók, politikai gondolkodók és megfigyelők számára nyújt platformot, akik Európa helyzetéről elmélkednek, és megosztják egymással az Európa jövőjéről szóló elképzeléseiket. Olyan közönséghez szól, amely részese akar lenni ezeknek a vitáknak.”

Az, hogy a Mol – Új Európa Alapítvány támogatja a European Voices magazint, nem titok. Utóbbi honlapján a pénzügyi támogatók körében első helyen szerepel az alapítvány, olyan osztrák óriáscégeket megelőzve, mint az OMV és a Raiffeisen. Az azonban a honlapról nem, csak a folyóiratból derül ki, pontosan mit kap az alapítvány a támogatásért cserébe. A jelek szerint hirdetési felületet, amelyen sima reklámok mellett Schmidt Mária és Miklósa Erika véleménycikkei jelentek meg PR-cikként.

A Mester-M Díj díjátadó gálája 2025 április 17-én, középen Miklósa Erika, az Alapítvány kuratóriumi elnöke – Fotó: Mol – Új Európa Alapítvány
A Mester-M Díj díjátadó gálája 2025 április 17-én, középen Miklósa Erika, az Alapítvány kuratóriumi elnöke – Fotó: Mol – Új Európa Alapítvány

Miklósa Erika kuratóriumi elnök cikkét az alapítvány honlapjára is feltöltötték, a bejegyzésük szerint a European Voices 2024. évi II. lapszámában jelent meg angol nyelven. A cikket Miklósa Erika azzal kezdi: „Kik a tehetségek a 21. században? Globálisan kell megközelíteni a kérdést, hiszen a tehetség fogalmát, a tehetségről alkotott gondolkodást a jelenlegi negyedik ipari forradalom megváltoztatta. Valójában paradigmaváltás történt. A The World Economic Forum Fourth Industrial Revolution (4IR) megállapításai szerint a kritikus gondolkodás a második legfontosabb készség, a kreativitás a harmadik, a tehetségekre pedig mindkettő jellemző.”

Bár a Mol – Új Európa Alapítvány honlapján nem tüntették fel, a cikk szövegéből, valamint a folyóirat egyéb tartalmaiból arra lehet következtetni, hogy egy PR-cikkről van szó. Csak úgy, mint a folyóirat kettővel későbbi, negyedik számában Schmidt Máriától megjelent írás, amelynél viszont Schmidt posztjából is egyértelműen kiderül, hogy PR-cikkről van szó.

A European Voices ötödik, idén márciusi számában már egy klasszikus hirdetést jelentettek meg, amelyben a Mol – Új Európa Alapítvány által támogatott Felzárkózó Települések (FeTe) Program keretében megvalósuló projekteket mutatnak be. A nemzetközi olvasóközönség így megismerkedhet a mezőladányi és zemplénagárdi bőr-, textil- és kerámiamanufaktúrával és több hasonló, aprófalvak fejlesztésére elindított kezdeményezéssel.

A European Voices V. számában megjelent alapítványi hirdetés – Fotó: Németh Péter / Telex
A European Voices V. számában megjelent alapítványi hirdetés – Fotó: Németh Péter / Telex

Több millió forintos hirdetések az alapítvány pénzéből

Elvileg elképzelhető lenne, hogy a Schmidt és Miklósa cikkei, valamint a felzárkózó települések programról szóló hirdetés egymástól függetlenül jelenjen meg a European Voicesban, vagy az előbbieket más finanszírozza. Hozzánk eljutó dokumentumok szerint azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy az alapítvány egy hosszú távú szerződés részeként minden lapszámban vett egy hirdetési felületet, amelyen a kuratórium tagjainak véleménycikkei, valamint a Felzárkózó Települések program hirdetése jelentek meg. Azt, hogy minden lapszámban vásároltak egy-egy hirdetési helyet, az alapítvány is megerősítette.

Azt ugyanakkor kérdéseinkre nem akarták elárulni, hogy mennyit fizettek ezekért a hirdetési helyekért. Erre csak a birtokunkba került dokumentumok alapján következtethetünk. Eljutott hozzánk a folyóiratot kiadó Die Presse egy hirdetési ajánlata, amelyben 70 ezer euróért, vagyis átszámolva körülbelül 28 millió forintért ajánlanak a Mol – Új Európa Alapítványnak:

  • egy-egy egyoldalas hirdetési felületet (hirdetés vagy PR-cikk, „advertorial”) a 2024. májusi, szeptemberi és novemberi lapszámukban;
  • valamint egy szponzorfal típusú hirdetési felületet a honlapjukon előre nem behatárolt időszakra.

Az ajánlatban rögzítik, hogy az angol nyelvű European Voices magazint 30 ezer példányban nyomtatják ki, amelyből 30 százalékot Ausztriában, 70 százalékot az EU többi tagállamában terjesztenek. A folyóiratot digitális formában is meg lehet vásárolni, azt az ajánlatukban nem közölték, ezzel mennyien éltek.

Birtokunkba került egy „médiaterv” nevű dokumentum is, amely szerint az alapítvány a New Land Media nevű ügynökségen keresztül tervezte megvásárolni a 2024. májusi számában található hirdetési felületet. Itt egy hirdetés ára nettó 40 ezer euró, amelyre 15 százalék, vagyis hatezer euró ügynökségi díj jön.

A dokumentum szerint a Mol – Új Európa Alapítvány nettó 18,6 millió, bruttó 23,6 millió forintot tervezett fizetni a májusi számban található hirdetési helyért. Ebben a májusi számban jelent meg Miklósa Erika fent említett, Tehetségek forradalma – a kritikus gondolkodás és az univerzális készségek előnye című cikke.

Éves tartalmi együttműködés van

A Mol – Új Európa Alapítvány feladatai alapító okirata szerint „tehetséggondozás, különösen kiemelkedően tehetséges gyermekek, fiatalok, a velük foglalkozó pedagógusok, edzők, médiaszakemberek, valamint tehetségük kiteljesedésének megkönnyítése céljából létrejött közösségek, szervezetek támogatása, munkájuk elismerése a sport, a művészet és a tudomány területén, […] kreatív tevékenység, különösen tartósan, illetve súlyosan beteg, ápolásra szoruló személyek – kiemelten gyermekek, fiatalok – valamint közösségeik, az előbbi csoportokat támogató intézményeknek, szervezeteknek támogatása, a betegek, illetőleg ápolásra szorulók állapotának stabilizálása, javítása, valamint a rehabilitáció biztosítása érdekében, illetőleg a támogató intézmények szolgáltatási színvonalának növelése, működésük előmozdítása; nemzetközi kapcsolatok ápolása, különösen a [fentiekkel] kapcsolatos nemzetközi tevékenységek, cserekapcsolatok határon átnyúló együttműködésének, elsősorban Kelet-Közép-Európa népeinek együttműködését elősegítő kezdeményezések, projektek támogatása”.

Megkérdeztük a Mol – Új Európa Alapítványt, hogy ők vették-e a Schmidt Mária és Miklósa Erika PR-cikkeinek helyt adó hirdetési felületet, és mennyit fizettek azért. Megkérdeztük azt is, hogy a hirdetések az alapítvány mely alapító okiratban rögzített közfeladatát szolgálják, valamint hogy miért pont a European Voices magazint választották a hirdetések megjelentetésére. Kérdéseinkre ezt a választ kaptuk – ahogy az a válaszból kiolvasható, az alapítvány nem tagadta, hogy ők vásárolták a két PR-cikk hirdetési felületeit:

„A Mol – Új Európa Alapítvány elkötelezetten támogatja a közép-európai kulturális értékek megőrzését, a helyi közösségek erősítését, a tehetségfejlesztést és a rászorulókon segítő szociális kezdeményezéseket. A European Voices a közép-európai régió gazdasági és politikai vitamagazinja, a régióhoz tartozó országok jövőképét, együttműködési lehetőségeit és problémáit tárja az 50 000 nyomtatott példány és az online lap olvasói elé. Ehhez vállalt partnerséget a Mol – Új Európa Alapítvány éves tartalmi együttműködés keretében, a tevékenységi körébe tartozó témákról, fejlesztési szempontokról cikkeket megjelentetve az évi 4 lapszámban. Az alapítványi publikációk a magyarországi mintaprojektek tapasztalataival és javaslatokkal egyaránt gazdagítják ezt a régiós eszmecserét. Cél, hogy minél többen lássák és megértsék azokat a szándékokat, amik mentén a Mol – Új Európa Alapítvány tevékenykedik.”

Azt, hogy ebbe hogyan illik bele Schmidt Mária G. Fodor Gábor könyvéről szóló cikke, nem részletezik. Schmidt Mária cikke ügyében kérdéseket küldtünk a Terror Házának, amennyiben érdemben válaszokat kapunk, beszámolunk róla. A szerződés ügyében kérdéseket küldtünk a European Voices szerkesztőségének és kiadójának is, amennyiben válaszokat kapunk, beszámolunk róla.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!