A kecskeméti polgármesternek a melegek jutottak eszébe, amikor az MNB-ügyben eltőzsdézett milliárdjaikról kérdezték

Egy viszonylag rövid gondolatmeneten belül eljutott Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester a kecskeméti egyetem alapítványának elpárolgott milliárdjaitól addig, hogy a kecskeméti felsőoktatásra igazából a melegek jelentenek veszélyt. A jelenetet a Kecsup helyi hírportál videóján lehet végignézni, amelyet a kecskeméti pénzekről szóló cikkünkben hosszan szemléztünk.

A történet onnan indul, hogy az Állami Számvevőszék márciusban kiadott jelentése szerint a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány 2020-ban és 2021-ben összesen 144 milliárd forintot kapott az államtól különböző fejlesztésekre. A pénz kisebb részéből megvettek egy épületet, 127,5 milliárdot azonban az ÁSZ szerint „kirívóan alacsony” kamatra kölcsönadtak az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek.

A kecskeméti egyetem a pénzből egy új campust és egy tudásvárosnak nevezett új városnegyedet akart volna építeni. Az Optima viszont a pénzüket azóta értéküket vesztett lengyel részvényekbe tette, és onnan nem is tudja kivenni, így most a kecskemétieknek egy félkész egyetemi campusuk van, miközben a tudásváros építését el sem tudják kezdeni.

Erről kérdezték kecskemétiek és újságírók Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármestert, egyben az alapítvány felügyelőbizottságának egyik tagját, április 3-án a kecskeméti városházán. A hosszú beszélgetésben a polgármester több érvet is felsorakoztatott a most elég rossznak tűnő üzlet mellett, egyet ezek közül érdemes külön is rögzíteni.

A beszélgetés egy pontján az értékét vesztett közvagyonról szóló kérdésre Szemereyné kicsit visszament az időben, és felhozta, hogy az ő bátor döntésük eredménye, hogy ma egyetem van Kecskeméten. A 2010-es évek elején ugyanis még csak főiskola volt, és az is a széthullás szélén állt a felsőoktatási átalakulás és a csökkenő gyerekszám miatt. Majd így folytatta az egyik kérdezőre nézve:

„Ha csökkenő gyereklétszám van – már most bocsánat, de önre nézek, a szivárványos pólójára –, ha csökkenő gyereklétszám van, akkor feltételezhető, hogy annyi egyetemi és főiskolai kapacitásra nincsen szükség.” A megjegyzés után egy férfi közbevetette, hogy a polgármester akár rá is nézhet, mert neki négy gyereke van, majd egy másik férfi, hogy neki három.

Végül a szivárványos pólós nő megjegyezte, hogy heteroszexuális, amire a polgármester azt mondta, hogy nem akart az egyik forró témáról a másik forró témára áttérni. A szivárványos pólós nő ezután megjegyezte, hogy ezt a témát csak a kormány tette forró témává.

A beszélgetésből tehát valami olyasmit tudtunk meg, hogy Szemereyné szerint valójában nem a közvagyont kezelő és rosszul befektető alapítványi vezetők, hanem a szerinte az alacsony gyerekszámért felelős LMBTQ-emberek jelentik a veszélyt a kecskeméti felsőoktatásra. Tanítani való érvelés!

A jelenetet a Kecsup videójában 28:30-tól lehet megnézni, a témáról szóló cikkünket itt lehet elolvasni.