A legnagyobb kérdés, hogy meddig EU-konform a magyar gazdaság – idézetek a Zsiday Viktorral készített videós interjúnkból

A Most jövök legújabb adásában videós interjút készítettünk Zsiday Viktorral, az egyik legsikeresebb magyar portfóliómenedzserrel. Ebben a cikkben néhány fontosabb gondolatot szöveges formában is kiemeltünk.

Amit én csinálok, az global-makro befektetés, ami azt jelenti, hogy próbálom megérteni a világban nagyvonalakban zajló gazdasági, politikai, geopolitikai, társadalmi események folyását – mondta Zsiday, amikor arról kérdeztük, mit is csinál pontosan egy befektetési alap kezelője.

Azt mondja, hogy amikor valaki meglátja, hogyan zajlanak az események, akkor minden nagyon könnyű, magától értetődő, viszont „van, amikor az ember kikerül ebből a szinkronból, és minden kaotikussá válik”.

Csodálkozva nézi, amikor olyan összeesküvés-elméleteket lát, hogy a háttérből ki hogyan irányítja a folyamatokat, mert bár szerinte vannak fontos szereplők, „de senki sem olyan, hogy meg tudja határozni a dolgokat. (…) Hiába a szaúdiak a legnagyobb olajtermelők, nem tudják csak ők meghatározni az olaj árát. Hiába most Donald Trump egy ilyen hatalmas elnök, például amikor most tavasszal szembe jött vele a kötvénypiac, akkor meg kell hátrálnia”

Ahhoz, hogy valaki sikeres befektető legyen, különböző képességekkel kell rendelkeznie, de Zsiday szerint nagyon sok függ a személyiségtől. Hiába vannak emberek, akik nagyon okosak, nagyon felkészültek és értik a folyamatokat, nem alkalmasak arra, hogy ezt csinálják. Nem bírják a stresszt, nem bírják elfogadni, ha tévednek, nem tudják, mekkora kockázatot szabad vállalniuk, nem tudják, hogy melyik piacon szabad mozogniuk. Egy csomó buktatója van ennek a szakmának – mondta.

Leradírozott hitelesség

„A gazdaság részben hiten alapul. Ha nagyon sokan elhisznek valamit, akkor az bekövetkezik. Ha mindenki egy bizonyos pillanatban azt gondolja, hogy nagy fellendülés lesz, akkor mindenki be fog ruházni, fogyasztani fog, és meg is valósul ez a fellendülés” – fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy miért ígérhet olyat a kormányzat, hogy az idei egy fantasztikus év lesz.

„Tehát van egy olyan szerepe a kormányzatoknak, hogy rossz pillanatokban optimizmust sugároz azért, hogy a gazdaság kikerülhessen a gödörből. Ezzel nincs baj. Ha viszont ezzel az eszközzel visszaél egy kormányzat, és minden évben irreális számokat mond, akkor elveszti a kredibilitását”.

Zsiday szerint 2022 közepe óta nincs túl jó bőrben a magyar gazdaság, 2-3 éve nagyon nagy, vagy legalább valamekkora növekedést várnak, ami nem történik meg. „Azt gondolom, hogy a piaci szereplők nagy része úgy látja, hogy túlzó,

nem realisztikus számokat mondanak be a növekedésre, ennek nincs túl sok értelme. Szerintem ezt a hitelességet most már nagyjából leradírozta a kormányzat”

– fogalmazott a befektető.

Elméleti és gazdaságtörténeti szinten is lehet tudni, hogy a piaci beavatkozások nem fognak bejönni, a kormány mégis erőlteti az olyan intézkedéseket, mint az árréssapka és az extraprofitadó. Zsiday szerint azért, mert a kormány is tudja, hogy a szavazási hajlandóság korrelál az életszínvonallal, ebben pedig a legfontosabb tényező, hogy azt szeretnék elérni, hogy a lakosság inflációérzékelése alacsonyabb legyen, és többet merjenek fogyasztani.

„A rövid távú politikai előnyökért feláldozzák a hosszú távú gazdasági érdekeket, ez szerintem teljesen egyértelmű”

– fogalmazott.

Zsiday szerint Magyarország legnagyobb problémája a termelékenység, erről sokkal többet kellene beszélni, és a kormányzatnak is ezen kellene gondolkodnia. A termelékenység azt jelenti, hogy egy ember egy évben mennyi GDP-t tud termelni, ez pedig 2010 óta évente 1 százalékot emelkedett. „Ez nagyon kevés, ennél pedig tartósan nagyobb ütemben nem nagyon tudnak nőni a bérek”. Ha 50 százalékkal megemelik a béreket, de csak 1 százalékkal nő a bérnövekedés, akkor 49 százalék lesz az infláció. „Az erőltetett bérnövekedés nyilvánvalóan inflációban csapódik le”, a termelékenység növekedésének elmaradásával összefüggésben Zsiday azt mondta, hogy a piac akadályozása a fő gond.

„A beruházási, befektetési kedvük – különösen az európai és amerikai cégeknek – nagyon jelentősen visszaesett. Ahhoz, hogy a gazdaság működjön, kell valamilyen jövőbe vetett hit. Akkor fogok beruházni, ha azt látom, hogy 3-5 év múlva annak jó lesz a megtérülése.” Hozzátette: az állandó belenyúlkálás, reguláció és büntetés a piac irányába csak azt eredményezi, hogy a piac nem fog működni. És ahol nem működik a piacgazdaság, ott nem lesz tartós gazdasági fellendülés. „A legnagyobb kérdés sokak fejében szerinte, hogy a magyar gazdaság meddig tud EU-konform lenni.”

Osztogatás és elbizonytalanodás

A Fidesznek a 2026-os választási győzelemhez nagyon nagy osztogatást kellene csinálnia, lehetőleg a szavazáshoz közel, hogy még emlékezzenek rá az emberek – mondta Zsiday Viktor. Ez szerinte azt jelenti, hogy ősszel „iszonyatosan rá kellene lépniük a gázpedálra”, majd hozzátette: ezt mindenképpen meg fogják próbálni, a kérdés, hogy mennyire engedik meg a nemzetközi piacok.

A hazai lakosságban elbizonytalanodást érzékel, különösen a felső középosztály és a leggazdagabbak között. A statisztikákban csak részben látszik, „de van egy lassú tőkemenekítés”. Zsiday szerint ez a hangulat a kevésbé vagyonos embereknél is meglehet, csak nálunk nem feltétlenül tud ez láthatóvá válni, mivel a lakosság nagy részének nincsen megtakarítása. A szakembert a forint gyengeségéről is kérdeztük (jelenleg 403 forint egy euró), a téma sokszor nyáron jön fel, amikor a tehetősebb emberek külföldre mennek nyaralni, ugyanakkor Zsiday szerint a hazai fizetőeszköz helyzete mindenkit érint, például az importált termékek árán keresztül.

„Már akkor is elmondtuk, hogy nincs létjogosultsága annak, hogy ez a pénz a jegybanknál maradjon, és elkezdjen vele okoskodni, és ebbe vagy abba fektetni. Nem ez a feladata a jegybanknak” – mondta az MNB-ügyről. „Ez az 500 milliárdos tétel, amiről beszélünk, és ki tudja, hogy mennyi lesz meg ebből, nem tudjuk, meg hogy mennyi tűnt el szőrén-szálán, ez nemzetközi mértékben is nagyon súlyos bukás. Nyilván nagyon komoly büntetőjogi lépéseket kellene ezzel kapcsolatban tenni”.

Zsiday szerint ennél is sokkal nagyobb gond, hogy a jegybanknak a monetáris politikája miatt lett egy 2000 milliárd forintos vesztesége, ami egy olyan hiba, amire szintén sokan figyelmeztettek.

A másfél órás műsorban beszéltünk még arról, hogyan dolgozza fel a stresszt; hogyan éli meg, amikor rossz szériába kerül; a sikeres befektetők karrierjében mekkora szerepe van a szerencsének; Ukrajna esetleges uniós tagságának gazdasági szempontból való pró és kontra érveiről; mit vár az MNB új vezetésétől, és mit gondol Donald Trump gazdaságpolitikájáról.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!