A dubaji sejk pontosan tudja, mikor vettél péksütit, és azt is, hogy mennyire ízlett

A GITEX Europe techexpón a dubaji pavilonban sétálgatva az az érzése van az embernek, hogy ha Dubajba akarna költözni, az egész folyamathoz egyetlen emberrel sem kellene találkoznia, de még telefonálnia sem – minden applikációkon és online felületeken keresztül történik, már az állampolgárság igényléséhez sem kell bemenni semmilyen hivatalba. Ez a mi kis kormányablakos Magyarországunkról hihetetlenül high-technek és nem mellesleg távolinak tűnik. De persze egyben kicsit ijesztőnek is, főleg azért, mert amikor az adat- és kiberbiztonságról szerettem volna kérdezni, a kiállítók ide-oda passzolgattak egymás között, majd azt mondták: ha bővebben érdekel a téma, írjak emailt, és majd hivatalosan válaszolnak.

Ez nyilván annyira nem biztató, főleg egy olyan konferencián, ahol ekkor már második napja hallgattunk előadásokat a kiberbiztonság fontosságáról, és arról, hogy tulajdonképpen majdnem bármi feltörhető – mindenesetre az biztos, hogy ha nem is feltétlenül biztonságosabb, kényelmesebb ügyeket intézni Dubajban, mint otthon. A városban az úgynevezett Digitális Dubaj (Digital Dubai) nevű hatóság felelős azért, hogy nagyjából mindent digitalizáljon, amit csak lehet – és itt tényleg úgy kell érteni, hogy mindent, az új cég akár külföldről történő bejegyzésétől kezdve a pékségek teljesítményéig semmi nem marad rejtve a különböző digitális rendszerek előtt.

Van itt például egy DubaiNow nevű app, amin belül gyakorlatilag mindent elintézhet az ember, amit szeretne, ha Dubajban él: számlákat fizethet be, banki ügyintézést végezhet, egészségügyi időpontokat foglalhat, parkolást intézhet vagy biztosítást köthet. Az app a költéseket is előrejelzi, és kimutatásokat is készít róluk. Ugyan ezt nem mutatták be, de ebbe a bejelentkezés egy UAE Pass nevű szolgáltatással történik, ami az Egyesült Arab Emírségek hivatalos digitális személyazonosság- és aláírási rendszere. Ez egy államilag elismert, egységes digitális identitás, amit az ország állampolgárai, lakosai és bizonyos esetekben látogatói is használhatnak elektronikus ügyintézésre. Ahhoz, hogy valaki be tudjon lépni a DubaiNowba, kell rendelkeznie ilyen UAE Passzal.

A kiberbiztonság kérdése itt azért is érdekes, mert történtek már visszaélések a rendszerrel: a dubaji rendőrség idén márciusban például letartóztatott egy bűnbandát, amely az UAE Passzal visszaélve csalt ki pénzt áldozataitól. A csalók hivatalos szervek munkatársainak adták ki magukat, és telefonon keresztül arra kérték az embereket, hogy frissítsék személyes adataikat az UAE Pass alkalmazásban. Ezzel egy időben bizalmas banki információkat is megszereztek, például bankkártya-adatokat, CVV-kódokat és egyszer használatos jelszavakat, amiket az áldozatok bankszámláinak feltörésére használtak fel. Persze mindez nem érintette a Pass-rendszert magát, de ennek fényében is kifejezetten érdekes, hogy a kiberbiztonságról senki nem tudott semmilyen pontosabb adatot mondani nekem az expón – Sara Alotaibi, a Digital Dubai üzleti specialistája annyit válaszolt csak a kérdéseimre, hogy ő nem tud arról, lett-e volna valaha adatszivárgás a rendszerükben.

Aztán ott van a Dubai Dashboard szolgáltatás is, ami két kategóriában működik: az egyik nyilvános, és a város teljesítménymutatóit jeleníti meg a gazdasági és szociális területeken, például a település aktuális populációját. Ennél sokkal izgalmasabb az a kategória, amit csak a döntéshozók, és ezzel együtt az uralkodó család is lát. Ez mutatja az aktuális gazdasági helyzetet, például azt, hogy éppen mennyi cégengedély van a városban, és ez is frissül naponta, tehát a sejk, ha szeretné, lecsekkolhatja, hogy tegnaphoz képest mennyi vállalkozás működését engedélyezték a településen. „Ebben vannak érzékeny információk például a populációról, a vállalkozásokról, kereskedelmi engedélyekről” – válaszolta Alotaibi arra a kérdésre, hogy ehhez miért nem fér hozzá nyilvánosan mindenki.

A DubaiFal (amiben a „fal” a Feedback and Analytics kifejezést takarja, vagyis visszajelzést és elemzéseket) a nevéből eredően visszajelzéseket gyűjt a közösségi médiából és elemzi azokat. A főként Google Mapsről, TikTokról, az X-ről és a Google Newsból kinyert értékelések megmutatják, hogy a helyiek és a turisták mit gondolnak egy-egy szolgáltatásról. Ha valaki szenvedélyesen írja a véleményeket a kedvenc éttermeiről Dubajban, az belekerül ebbe a gyűjtésbe, és a bejegyzései nyilvánosak, az értékeléseket aztán mesterséges intelligencia elemzi a döntéshozóknak, akik továbbíthatják azokat a szóban forgó szolgáltatásoknak, a Dubai Digital pedig elemzéseket készíthet például arról, hogy mik a legjobb iskolák a városban. A rendszer akkor húz be egy-egy értékelést vagy posztot, ha abban szó van a város egyik szolgáltatásáról vagy vendéglátóipari egységéről – teljesen mindegy, hogy azt éppen a világ melyik pontjáról írták.

Kicsit nyomkodhattuk is a kezelőfelületet a kiállításon, amiből kiderült, hogy a Durham School of Dubai például elég jól teljesített az utóbbi időben, annak ellenére, hogy 2024 szeptemberében volt egy elég erős beesése. A pékségekről összességében azt mondta el a rendszer, hogy a termékek elég frissek, a helyiségek a közepesnél egy kicsit tisztábbak, viszont a vásárlók szerint nagyon drágák. Mindezt különböző grafikonok, chartok és szöveges összegzések is illusztrálták, majd a mesterséges intelligencia tippeket is adott a helyzet javítására.

„Ezeket mi a vezetőség részére továbbítjuk, így ők látják, hogy milyen a szolgáltatás minősége Dubajban” – mondta Alotaibi. „De ezek az elemzések teljesen személyre szabottak, például egy adott bank számára, és persze a konkurencia nem látja, hogy az adott banknak milyen értékelései vannak.”

A Dubai Dashboard az állami entitásokkal kapcsolatos elégedettségről is gyűjt adatokat, és kiszámol egy úgynevezett boldogságindexet, ami megmutatja, hogy a felhasználók mennyire elégedettek a különböző szolgáltatásokkal. Dubajban van egy előírt boldogságindex, amit a szolgáltatásoknak el kell érniük, az elért érték jelenleg olyan 94-95 százalékon mozog.

A kiállítók megmutatták még az Invest in Dubai platformot is, ahol akár külföldről is bárki indíthat saját vállalkozást, az egész rendszer teljesen automatikus, minden engedélyt lehúz az állami rendszerből, és ugyaninnen a vállalkozót is lecsekkolja.

Nem lenne digitális város Dubaj digitális bűnüldözés nélkül, úgyhogy megnézhettük a rendőrség tulajdonában lévő, mindenféle hipermodern digitális eszközzel felszerelt Ghiath Smart Patrol autóját is, amiből jelenleg 15-öt használnak a városban, de hamarosan 45-re emelik a számukat. A W Motors kocsijába szerelt tíz kamera közül hat automatikusan felismeri a rendszámtáblákat, négy pedig az arcokat, és az autó valós idejű adatokkal támogatja a rendőrök munkáját. Egy belső kamera pedig folyamatosan monitorozza a vezetőt, és jelez, ha az például fáradt, és nem tudja elég hatékonyan végezni a munkáját, vagy éppen potenciálisan balesetveszélyesen vezethet.

A csomagtartó természetesen pedig egy drónt rejt, ami harminc percen át képes folyamatosan repülni, és például a hőkamerájával a falak mögött rejtőzködő gyanúsítottakat is képes azonosítani. A beérkezett adatokat mesterséges intelligencia dolgozza fel és továbbítja a járőröző rendőröknek és akár a központnak is. Az autó iránt már más országok, például Marokkó is érdeklődtek, itt is járja már az utakat az egyébként 120 ezer eurót (majdnem 47 millió forintot) érő kocsi.

Egyértelmű tehát, hogy Dubaj, ami egyébként a GITEX szervezője is, szeretné globális technológiai központként pozicionálni magát, ahogy egyébként az egész Egyesült Arab Emírségek is. Az expón egyébként bejelentették, hogy a jövő évtől Kazahsztánban és Kenyában is megrendezik az eseményt.