A Pentagon szerint Oroszország nukleáris robbanófejjel ellátott légiharc-rakétát állított rendszerbe
Oroszország a nukleáris erőinek fejlesztése keretében egy új, nukleáris robbanófejjel felszerelt légiharc-rakétát rendszeresített
– ismertette szerdán a The War Zone a Pentagon hírszerzési ügynöksége (DIA) által az amerikai törvényhozás, a kongresszus számára készített jelentésének megállapítását.
Az új fegyverként említett eszköz valószínűleg egy, már rendszerben álló nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéta felújított változatát takarhatja. Az orosz besorolás szerint R-37M (NATO-kódja szerint AA-13 Axehead) rakétát eredetileg a kilencvenes évek elején a MiG–31 Foxhound nehéz elfogó vadászgépek számára fejlesztették ki, de a jelenlegi, 2018-ban rendszeresített „M” változattal a Szu–30SM és Szu–35S vadászbombázókat, illetve az új Szu–57 ötödik generációs lopakodó vadászgépet is fel lehet szerelni vele.
Ukrajna leghíresebb vadászpilótája, a 2023 nyarán légi balesetben meghalt Andrij Piliscskov szerint az R-37M rakéták komoly fenyegetést jelentettek az ukrán MiG–29-esekre. A típus fő erénye a nagyobb célpontok esetén akár a 230 kilométert is elérő hatótávolsága (az amerikai AIM-120D AMRAAM nagy hatótávolságú légiharc-rakéta hatékony hatótávolságát 180 kilométerre teszik), a hangsebesség hatszorosát elérő sebessége, illetve változatos célpontok elleni bevethetősége. A típus – a legújabb kínai fejlesztésekkel együtt – arra sarkallta az Egyesült Államokat, hogy új, nagy hatótávolságú légiharc-rakétákat rendeljen meg.
A hidegháború során rengeteg bizarr ötlet merült fel a nukleáris robbanófejjel felszerelt fegyverek felhasználásáról, a szovjet katonai doktrínában például a levegő-levegő atomrakétákat a nagy amerikai bombázókötelékek – tényleges és átvitt értelemben vett – felrobbantására használták volna. Ilyen képességgel rendelkezett például az R-37M nukleáris robbanófejjel felszerelt elődje, az R-33S. A cikk szerint a nagy bombázóalakzatok kora ugyan már rég lejárt, azonban egy területre ható légiharc-rakétának a lopakodó képességekkel rendelkező bombázók, a drón- és robotrepülő-rajok ellen lehet létjogosultsága. Azonban rejtély, hogy Moszkva milyen megfontolások alapján látta jónak azt, hogy erre a célra nukleáris robbanófejet irányozzon elő.
A nukleáris robbanófejet hordozó levegő-levegő rakétákat említő jelentés szerint egyébként Oroszország nagyjából 1550 stratégiai robbanófejjel és 2000 nem stratégiai (azaz taktikai) robbanófejjel rendelkezik; ezek bevetését azonban a hírszerzés valószínűtlennek nevezi – azt az esetet leszámítva, ha a rezsim fennmaradása forog kockán.
