A jövő parkjában a fa jön oda hozzád, nem te mész a fához

Képzeljük el, hogy egy szép napos reggelen kimegyünk a munkahelyünk előtti térre, leülünk egy fa alá, hogy megigyuk a kávénkat. Ebédidőben ismét csak átkelünk a téren, de már nem tudunk ugyanoda leülni, mert a fák arrébb mentek, hogy egyikük se álljon árnyékban. Mire végzünk a munkában, újra változik a tér, mert szeles lett az idő, a fák pedig bebújtak egy szélcsendesebb területre. A SmartSylvan pontosan egy ilyen jövőt képzel el a most még betontengerként árválkodó városi tereknek: saját maguktól mászkáló, mobil fákat.

A düsseldorfi vállalat termékei tulajdonképpen ládába ültetett fák, amik maguktól mozognak a megfelelő körülmények közé. A cég olyan helyekre ajánlja elsősorban az eszközeit, ahová valamiért nem lehet hagyományosan fákat ültetni, mert infrastruktúra húzódik a betonfelület alatt, vagy olyan multifunkcionális területek, ahol inkább hátrányt jelentenének a fix helyen álló fák. „A robotikát kombináltuk a fákkal, amik így folyamatosan mozogni tudnak az olyan nyilvános helyeken, ahol a faültetés lehetetlen” – mondta a Telexnek Parisa Kloss, a SmartSylvan vezérigazgatója a GITEX techexpó európai eseményén Berlinben. Az eszközök napenergiával működnek, és a szenzoraik által begyűjtött információk alapján mesterséges intelligencia számolja ki nekik, hogy éppen hova érdemes gurulniuk.

„2022-ben jött az ihlet a fákhoz, amikor hatalmas hőhullám volt Európában, és nagyon sokan meghaltak. Extrém volt a meleg a nyilvános helyeken, tűzött a nap, nem lehetett hova menekülni. Azon gondolkoztam, hogy hogyan tudnánk a természetet behozni valahogy ezekre a területekre. Aztán eszembe jutott: mi lenne, ha a természet magától jönne?” – mondta az alapító. „Régen városi tervezésnél dolgoztam, a klímaváltozással foglalkoztunk. Egyszer csak az egész csak összeállt.”

A fák elsősorban a városi hőszigethatást hivatottak csökkenteni. Eszerint a sűrűn beépített városokban valóban melegebb lehet, mint máshol, mivel a felület jelentős része beton, vagy legalább is semmiképpen sem fás-füves terület, ez pedig összegyűjti a hőt. Az útburkolatok és betonépületek a napfelkeltétől kezdődően folyamatosan nagyobb mértékben elnyelik a beérkező sugárzást, és így délre már nagyon felforrósodnak. Ezek a mesterséges felszínek a legsűrűbben beépített területeken függőlegesen is jelen vannak, így a Napból érkező energia többször is visszaverődik, elnyelődik, illetve kisugárzódik.

A barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) kutatása szerint Európában nagyjából 2644 korai halálozást lehetne megelőzni azzal, hogy több fával próbáljuk ellensúlyozni az úgynevezett városi hősziget hatást, csak Budapesten több száz ilyen halál történhetett 2015-ben. Az ELTE kutatása szerint a fővárosban az árnyékmentes beton- és aszfaltfelületek rendszerint már májusban is 40 Celsius-fok fölé melegednek a déli órákban. A természetes zöldterületek vagy akár a mezőgazdasági növénytakaró hőmérséklete ezzel szemben általában 30 fok alatti.

A mobilfák legalább részben megoldhatnák a problémát, hiszen olyan helyekre gurulhatnak, ahol egyébként a beton dominál, és így csökkenthetik a terek forrósodását. A folyamatos mozgás miatt a cég szerint a „hagyományos” fák használatához képest 3 fokkal hűvösebb felületeket és 2 fokkal hűvösebb levegőt hozhatnak a városi terekre, és a helyoptimalizálás miatt évente 8 kilogrammal több szén-dioxidot is vonhatnak ki a levegőből.

„Egy faiskolával dolgozunk együtt közvetlenül. Segítenek nekünk kiválasztani, milyen fákat használjunk egyes területekre, milyen földbe ültessük őket, mennyi vizet igényelnek, és hogy milyen szenzorokat alkalmazzunk a fák legjobb egészsége érdekében” – mondta Kloss.

A fafajták kiválasztásánál az is nagyon fontos, hogy minél szélesebb legyen a lombkorona, hogy hatékonyabban tudja leárnyékolni a betonos területeket, illetve hogy minél több szén-dioxidot vonjon ki a levegőből, és javítsa a légminőséget. Kloss azt is mondta: a levélfelületi indexet is nézik, ami a növények lombozatának sűrűségét és kiterjedtségét jellemzi, és aminek magasnak kell lennie, hogy minél inkább megérje odavezényelni a fákat egy adott területre. Attól függően, hogy a fákat hova rendelik, a hőtűrés és a vízigény is fontos szempont lehet.

A ládák tervezésénél figyelembe vették az időjárási szélsőségeket is – viharos szélben például a fák tudnak maguknak menedéket keresni, vagy visszatérhetnek a tárolójukba. Az eszközöket lehet ugyan kézzel is vezérelni, de alapesetben saját maguk döntik el, hova mennek. A valós időben összegyűjtött adatok alapján a talpban működő robot mindig oda viszi a fákat, ahol éppen a legoptimálisabban tudják kifejteni az árnyékadó és fotoszintetizáló hatásukat.

Kloss azt mondta: jelenleg a teljes méretű prototípust gyártják, de egy kisebb fát már most is legyártottak. Leginkább önkormányzatoknak és más városi szervezeteknek ajánlják a termékeiket, de jók lehetnek például rendezvényekre is.