A Jupiter most is óriási, de kétszer ekkora volt

Naprendszerünk legnagyobb bolygója, a Jupiter tizenegyszer olyan széles, mint a Föld, és kétszer akkora tömegű, mint a rendszer összes többi bolygója együttvéve. Egy új számítás szerint azonban még így is jóval kisebb, mint amilyen egykor volt. Ez pedig nem puszta érdekesség, hanem segíthet megérteni, milyen szerepet játszott a bolygó a Naprendszer ma ismert formájának kialakításában – írja a Popular Science.

A Nature Astronomy szaklapban megjelent tanulmány szerzői a Jupiter holdjai – ezekből jelen ismereteink szerint 97 van – közül két belső holdat, az Amaltheát és a Thebét alapul véve végeztek új számítást arról, mekkora lehetett korábban a gázóriás, és arra jutottak, hogy két–két és félszer akkora, mint manapság, a mágneses mezeje pedig ötvenszer erősebb volt.

Az Amalthea nagyjából 180, míg a Thebe 220 ezer kilométerre kering a bolygótól, enyhén dőlt pályán. Ezeket a pályákat, illetve a Jupiter konzervált perdületét (forgási mozgásállapotát) vizsgálták a kutatók, és ezekből meg tudták becsülni a 3,8 millió évvel a Naprendszer kialakulásának kezdete utáni sugarát és belső állapotát. Ezzel a módszerrel ki tudtak kerülni egy sor, a bolygók kialakulásának vizsgálata során jelentkező bizonytalansági tényezőt.

„Megdöbbentő, hogy még 4,5 milliárd év elteltével is elegendő nyom maradt ahhoz, hogy rekonstruálni tudjuk a Jupiter fizikai állapotát létezésének hajnalán” – mondta Fred Adams, a Michigani Egyetem asztrofizikusa, a tanulmány társszerzője.

A kutatók szerint az eredményeik túlmutatnak azon, hogy jobban megismerjük a Jupiter történetét: a módszerük más nagy bolygók kialakulásának megértésében is bevethető.