Vakcinázás helyett kényszervágás – miért így védekezik Magyarország a ragadós száj- és körömfájás ellen?
„Azért nem lehet vakcinázni, mert ha vakcinázunk egy állatot, akkor abban lesz vírus, és ha egy mentes állat mellé kerül, akkor megfertőzi” – mondta Nagy István egy május eleji parlamenti felszólalásában a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatban. Megkérdeztük az Agrárminisztériumot, hogy mire gondolt a miniszter egészen pontosan, hiszen elsőre úgy tűnik, hogy úgy értette: a betegség elleni vakcina hatására lesz vírus a beoltott állatokban, amit aztán továbbadnak, de nem kaptunk választ a megkeresésünkre. Az oltásellenesek egy része rögtön felkapta a nyilatkozatot, a közösségi médiában már arról írtak: itt a bizonyíték, hogy a vakcinázás fertőzést okoz.
Attól függetlenül, hogy Nagy István mit szeretett volna mondani a kijelentésével, egy biztos: Magyarországon jelenleg tényleg nem vakcináznak a ragadós száj- és körömfájás ellen.
„Van egy közös uniós szabályozás, ami majdnem mindent meghatároz ezzel kapcsolatban, csak néhány dolgot nem, amit a tagállamok saját döntési körben hozhatnak meg – mondta a Telexnek Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője. – Egy állattartó például nem hozhat döntéseket ilyen helyzetben. Ez azért van így, mert a ragadós száj- és körömfájás a világon ismert legsúlyosabb fertőző betegség, ami az agráriumnak ezt a szektorát érinti. Magyarország pedig az európai blokkal együtt az úgynevezett vakcina nélkül mentes országok közé tartozik.”
Az Európai Unió erre vonatkozó rendelete kimondja, hogy „a betegség kitörésének lehető leghamarabb történő megszüntetése, valamint az állategészségügy és állatjólét magas szintű védelmének biztosítása érdekében a járványvédelmi intézkedésekről uniós szinten kell rendelkezni”.
„A vakcina csak akkor kerül elő, amikor a klasszikus járványügyi intézkedések, zárlatok, leölések már nem működnek. A vakcina nem ad százszázalékos biztonságot, csak az állat túlélését segíti, illetve a vírusürítést csökkenti. Olyan, mint az embereknél az influenzavakcina, hogy hiába adatjuk be, azért még megfertőződhetünk. Ha egy szarvasmarhát vakcináznak, akkor nehezebb kimutatni a vad vírus jelenlétét, mivel gyakran nem mutat tüneteket, nincsenek kifejezett hólyagok, nincs láza, és így a hatósági rendszer jóval kisebb eséllyel tud időben beavatkozni, mivel az állattartó nem veszi észre, és nem tájékoztatja az ellátó állatorvosát” – mondta korábban a Telexnek Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem Stratégiai rektorhelyettese.
„A vakcina egyébként nagyon hatásos és jó, az Európai Uniónak van a világon az egyik legnagyobb vakcinakészlete és antigéngyűjteménye a betegségre. Azért fontos azt is elmondani, hogy az EU-ban egy inaktivált vakcinakészlet áll rendelkezésre, így a vakcinációból eredő terjedés tévhitét hamar eloszlathatjuk, ugyanis az elölt kórokozót tartalmazó készítménynél ez kizárt – mondta Kemenesi Gábor. – Azért nem oltanak most, mert vakcina nélkül mentes országként az elsődleges védekezés a kényszervágás. Egy rendkívül fertőző vírusról van szó, az elsődleges cél minden esetben az, hogy minél hamarabb izolálják és megállítsák a kitört járványt.”
Ennek az első lépése a védőkörzet és egy megfigyelési körzet kialakítása, előbbi a kitörés 3 kilométeres, utóbbi pedig legalább 10 kilométeres körzetében. A tagállam azt eldöntheti az adott helyzet függvényében, hogy a védőkörzeten belül a még nem érintett telepeken is kényszervágást rendel el, esetleg a háztáji állatokat is leöli, ezek szakmai és járványügyi döntések az alapján például, hogy milyen sűrűn helyezkednek el az épületek, az állatok, merre és mennyire fúj a szél, és így továb. A megfigyelési körzetre pedig szigorú be- és kiutazási szabályok vonatkoznak.
„Ha vakcinázzuk az állatokat, és ez most nem fog szépen hangzani, de így van, kereskedelmi bizalomvesztés történik. Nem véletlen, hogy a mentes országokban nem oltanak. A vakcináról azt kell tudni, hogy ugyan az állat túlélési esélyét növeli, de a fertőzéstől nem védi. A járványt tehát nem fogja megszüntetni, és a beteg állatokat, melyeket a fertőzés után az eljárásrendnek megfelelően amúgy is kötelező leölni, is nehezebb így észrevenni. Ennek tudatában logikus, hogy egy olyan területen, mint amilyen az Európai Unió is, van közös intézkedési terv, amiben az a cél, hogy egyáltalán ne legyen vírus. Ehhez a vakcina nem járható út, hiszen az a terjedés ellen nem véd” – mondta Kemenesi Gábor. Megelőző vakcinázásra a ragadós száj- és körömfájás esetében nem is ad lehetőséget az unió, mivel a mentes országokban járványügyi szempontból nem sok mindent lehet vele elérni.
„Az EU kétféle esetben mégis ad vakcinálásra lehetőséget. Az egyik a szupresszív vakcinálás, ilyenkor kérhet Magyarország oltóanyagot például arra, hogy egy olyan területen, ahol megjelent a vírus, az állatokat gyorsan beoltják, hogy a már megfertőződött telepen kicsit kevésbé tudjon terjedni a vírus, ameddig a kényszervágás tart. Ugyan a fertőzés ellen ez nem véd, de lassítja a terjedést. Ezeket az állatokat tehát az eljárásrendnek megfelelően ekkor is leölik. A másik a proaktív vakcinálás a korábban már említett védőkörzeten belül, amikor a megfertőződött telep melletti területeken kérhetnek oltást. Ebben az esetben viszont lesz kereskedelmi vonzata is, mivel az ilyen húst és tejterméket nem lehet hagyományos módon forgalomba hozni. Másrészt lesz egy nemzetközi bizalomvesztés is, hiszen felmerülhet a kérdés, hogy ha nem fertőzöttek az állatok, akkor miért kellett őket beoltani, és a járvány kezelhetőségébe vetett bizalom is romlik, hiszen így már tünetmentesen is terjeszthetik a vírust. Így tehát a vakcinának főként az olyan országokban van jelentősége, ahol még napjainkban is küzdenek a vírus eradikációjával” – mondta Kemenesi Gábor. Hozzátette, hogy az egész szabályozás arra épül rá, hogy nagyon sok állatot monokultúrában tartunk, emiatt ilyenkor az az egyetlen megoldás, amit például a madárinfluenzánál is látunk: kényszervágunk, és próbáljuk csírájában elfojtani a fertőzést.
Vakcinázásra akkor lehet reális esély, ha a betegség már annyira elterjedt, hogy egész országrészeket kell lezárni miatta, és esetleg a vadállományban is megjelenik. Ekkor a terjedés csökkentésének ez lehet egy plusz eszköze, hiszen ilyenkor a bizalomvesztés már mindenképpen megtörténik az iparág részéről. Nyilván ebben a tekintetben is nehéz előre látni bármit, ugyanis ezerféle tényező határozza meg az aktuális járványügyi intézkedéseket. Amellett ugyanis, hogy nyilván a járvány során az állatvédelmi szempont is nagyon fontos, leginkább gazdasági kérdésről beszélünk, ez az oka annak, hogy a legjelentősebb intézkedések ilyen drasztikusak. A vakcinázás okozta bizalomvesztés is rontana az iparág helyzetén, még akkor is, ha nem fertőzött állatokat oltanának.
„Ez egy komoly dolog, ami nemzetközileg is rendkívüli károkat okozhat, nemzetgazdaságilag pedig óriási teher. A globalizált világban, ahol ennyien vagyunk, és így tudjuk csak az ételünket megtermelni, a rendszert valahogy meg kell védeni, és erre egyelőre nincs jobb mód – mondta a szakértő. – A bizalomvesztés miatt jelenleg a legrosszabb forgatókönyv, ha országos vakcinázást rendelnek el. Nem lehet garantálni, hogy emellett nincs csendes terjedés, és nem kell továbbra is állatokat leölni. Arról nem is beszélve, hogy ha a vadállatok közé kerül a vírus, attól a ponttól a járványt elképesztően nehéz megszüntetni. Ezt a kórokozót eradikálni nagyon költséges, nagyon hosszú folyamat, azok az országok, ahonnan ki lehet hurcolni, évtizedek óta küzdenek ezzel.”
Nemcsak az állatpusztulás komoly probléma, mivel a betegségnek a túlélési aránya magas, de a fertőzött állatok állapota romlik is, kevesebb tejet adnak, és továbbadhatják a vírust. „Gazdaságilag ez egy folyamatos rákfene, ami gyengíti az ágazatot” – tette hozzá Kemenesi Gábor.
