Többet esznek a gyerekek a gyorsétterem-reklámok miatt

Jelentősen több kalóriát fogyasztanak a gyerekek és a serdülők akkor, ha gyorséttermi reklámokat néznek, írja az EurekAlert, függetlenül a médiareklám típusától. Az Európai Elhízáskongresszuson bemutatott kutatás szerint azok a 7–15 évesek, akik mindössze napi 5 percnyi, magas telítettzsír-, cukor- és/vagy sótartalmú élelmiszerreklámot néznek, átlagosan napi 130 kilokalóriával fogyasztottak több ételt, ami két szelet kenyérnyi kalóriának felel meg.

Európában számos ország fontolgatja jelenleg az egészségtelen élelmiszereket népszerűsítő reklámok korlátozását az egyre nagyobb problémát jelentő gyerekkori elhízás visszaszorításának érdekében.

„Eredményeink kulcsfontosságú új információkat nyújtanak az egészségtelen élelmiszerek marketingjének mértékéről, jellegéről és a különböző médiatípusokon keresztül a fiatalok étkezési szokásaira gyakorolt ​​hatásáról” – mondta a tanulmány első szerzője, Emma Boyland, a brit Liverpooli Egyetem professzora. „Még a magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszerek marketingjének rövidebb reklámjának megtekintése is túlzott kalóriafogyasztáshoz és potenciálisan súlygyarapodáshoz vezethet, különösen a reklámokra fogékonyabb fiataloknál, akiknek étkezési szokásai befolyásolják az egészségüket.”

A kutatók az egészségtelen élelmiszerek reklámjaira fókuszáltak, de vizsgálták azt is, hogy milyen hatással vannak a gyerekekre az olyan hirdetések, amik csak márkára fókuszálnak (például márkaelemeket, de élelmiszer- vagy italtermékeket nem tartalmazó reklámok), és az audiohirdetések, például podcastok és a rádióban megjelenő reklámok. Az sem világos, hogy az élelmiszerreklámok hatásai eltérnek-e társadalmi-demográfiai jellemzők szerint, és így hogyan járulhatnak hozzá az egészségügyi egyenlőtlenségekhez.

Az egyik vizsgálat számszerűsítette a magas fruktóz- és sótartalmú élelmiszerreklámokkal szembeni kitettséget a nem élelmiszerreklámokhoz képest, és felmérte, hogy befolyásolja-e a reklámok tartalma (csak márka vagy termék is), illetve a médiatípus (audiovizuális, audio vagy statikus, például óriásplakátok) a gyerekek étkezési szokásait, és hogy az eredmények függenek-e a szociodemográfiai jellemzőktől.

Az elemzés megállapította, hogy a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek reklámjai után a gyerekek több nassolnivalót, több ebédet és összességében is több ételt fogyasztottak. A reklámok tartalma nem befolyásolta a hatást, a kizárólag márkákra vonatkozó reklámok ugyanúgy megdobták a kalóriabevitelt, mint az élelmiszereket népszerűsítő termékreklámok. Ugyanígy nem találtak különbséget a médiatípus és a társadalmi-gazdasági státusz esetében sem. Azt viszont kimutatták, hogy minden egyes BMI-pontszámnövekedéssel a gyerekek további 17 kilokalóriával többet fogyasztottak, ami a kutatók szerint arra utal, hogy az ilyen reklámok tartós kalóriabevitel-növekedést okoznak, ami idővel súlygyarapodáshoz vezet.

„Ez a tanulmány az első, ami bizonyítja, hogy a kizárólag márkákra vonatkozó élelmiszerreklámok is növelik a gyerekek élelmiszer-bevitelét” – mondta Boyland, hozzátéve, hogy az ilyen hirdetésekre jelenleg semmilyen korlátozás nincs érvényben.