Változtatni kéne a „csíp a szúnyog, fújjuk pofán” szemléleten
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nemrég arról adott hírt, hogy április 30-án indult az általuk koordinált szúnyoggyérítési program. A közleményükben azt írták, hogy a tavaszi időszakban túlnyomórészt biológiai módszerrel védekeznek a lárvák ellen, és a kijuttatott fehérje kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, még az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.
A közlemény akár azt is sugallhatná, hogy bekövetkezett az a fajta szemléletváltás, amit civilek mellett több kutató is régóta szorgalmazott, azaz hogy felejtsük el az élővilág egészét károsító, de pont a csípőszúnyogok ellen nem feltétlenül hatékony kémiai gyérítést, és alkalmazzunk helyette biológiai módszereket. Egyelőre azonban még nem tartunk itt.
„Minden évben vannak hírek biológiai gyérítésről, de nem tűnik úgy, hogy nagy változás lenne, a kémiai és a biológiai gyérítés aránya továbbra is lehangoló” – mondta a Telexnek Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője. A pécsi kutatók már többször próbáltak információt szerezni arról, hogy pontosan milyen szakértői adatok indokolják a rendkívül nagy mértékű és káros kémiai beavatkozásokat immáron több mint egy évtizede, de nem kaptak egzakt számokat.
Az EU-ban immáron nem engedélyezett légi kémiai szúnyogirtás külön engedéllyel megvalósítható, és ezeket az engedélyeket a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adja ki. Ám az elmúlt években kémiai szúnyoggyérítést sokkal gyakrabban végeznek földről, igen nagy területen. A katasztrófavédelem is részese ennek, de önkormányzatok is rendszeresen megrendelnek ilyen szúnyogirtást, évente akár többször is, így több százezer hektárra juthat ki az idegméreg. Kémiai gyérítést kifejlett szúnyogokra egyébként csak egészségügyi vészhelyzetben lenne indokolt alkalmazni az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai szerint. Ehhez persze kellenének azok a megelőzési eljárások, amiket a szakemberek évek óta kérnek, és amik révén el se jutnánk a szúnyoginvázió állapotáig.
Kemenesi szerint a változás egyik akadálya, hogy a közbeszerzési kiírás régóta ugyanazt az üzleti kört favorizálja, amikor szúnyoggyérítésről van szó. A monopolhelyzetbe került csoport, amivel 2023-ban három évre tízmilliárd forintra szerződtek le, lényegében nem nagyon változtat a módszerein. Ezt nem is tudná egyszerűen, költséghatékonyan megtenni, mert a technikai háttere, a gépesítése a kémiai gyérítés szolgálatára lett kialakítva. Szomorú tény, hogy emellett a piac ezen szegmense is elhalt, és immáron igen kevés hazai szakember maradt, aki ténylegesen képes modern eljárásokkal fellépni a csípőszúnyogok ellen, egyre nagyobb felelősséget hagyva a lakosságra és az önkormányzatokra – tette hozzá.
A kémiai szúnyoggyérítéssel nemcsak az a baj, hogy a szúnyog mellett számos más élőlényt is elpusztít, például a mindenki által elfogadott, sok ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó pollinátorokat (például méheket), illetve a vízi szervezetekre (például halakra, kétéltűekre, puhatestűekre) is extrém toxikus; hanem az is, hogy a kémiai kezelés folyamatos használata mellett a szúnyogok rezisztenssé, ellenállóvá válnak az alkalmazott hatóanyaggal szemben. A szúnyogcsípések kellemetlenek és idegesítők, de az az ijesztőbb lehetőség is létezik, hogy járványt indíthatnak el. Ez azért fontos, mert most már az olyan, eredendően trópusi területekről származó betegségekkel is számolni kell, mint például a zikavírus, a chikungunya-vírus vagy a dengue-vírus – ahogy ez jelenleg is zajlik Dél-Európában.
Kemenesi szerint problémás, hogy itthon nem történik tudományosan értékelhető és átlátható visszamérés, nem derül ki, hogy egyáltalán hatékony-e a kijuttatott idegméreg, a deltametrin, de nincs kiépített monitoringrendszer sem. A kutató úgy véli, hogy ha van is biológiai gyérítés, akkor is sokszor elkésnek vele, ahogy idén is, és már alig vannak lárvák, amikor kijuttatják az azokat károsító baktériumfehérjét.
Hallani arról, hogy az Európai Unióban hamarosan betilthatják a deltametrint is, de ez jelenlegi állapotában igen érzékenyen érintheti Magyarországot, mert időközben a szúnyoggyérítési piac annyira elsorvadt, hogy nincs meg az a szakértelem, ami az úgynevezett integrált módszereket, a széles körű felméréseket és a biológiai eljárást is magában foglaló, megelőzésen alapuló kezelést el tudná végezni. Kemenesi azt mondta, ennek a rendszernek fontos eleme a lakosság tudatosságának fejlesztése is, hasonlóan a pécsi szakemberek Pécsi Szúnyog vagy Rovarpiknik programjához. Ebben is jelentős a lemaradás itthon, mert egyelőre a „csíp a szúnyog, fújjuk pofán” szemlélet dívik.
