Miért tudja valaki jobban tartani a ritmust? Ezt vizsgálták az ELTE kutatói, és érdekes dolgokra jutottak
A zenetanulás nem feltétlenül fejleszti a ritmusérzéket, és lehet valaki zenész gyenge ritmuskészséggel is – többek között ez derül ki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) legújabb kutatásából. A kutatók az emberi agy és a zene ritmusának összhangját vizsgálták, egészen pontosan azt, mi segíti az embereket abban, hogy tartsák a ritmust, miközben zenélnek, táncolnak vagy akár csak tapsolnak egy koncerten.
A kutatók szerint zenével való szinkron egy összetett folyamat eredményeként alakul ki. „Ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a »lüktetést«” – közölték az ELTE kutatói.
Az eddigi kutatások szerint annak a hátterében, hogy ki mennyire tudja lekövetni a ritmust, az úgynevezett neurális entrainment nevű folyamat, illetve annak minősége áll – ezzel foglalkozott Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc kutatása is.
A kutatók EEG-vel mérték a résztvevők agyi aktivitását, miközben ők rövid, ritmikus zenei részleteket hallgattak, amelyekkel semmilyen feladatuk nem volt. Ezek között voltak szabályos hangsúlyú, nem szinkópált, valamint hiányos, szinkópált ritmusok is. A résztvevőknek ezután a metronóm által játszott ütemre kellett kopogniuk, hogy felmérjék a ritmikai képességeiket, emellett rövid távú emlékezetüket is vizsgálták.
Meglepő eredmény született: azok, akiknek agya jobban követte a szabályos ritmusokat, gyengébben teljesítettek a kopogási feladatban, míg azok, akiknek jobb volt a munkamemóriájuk, pontosabban és egyenletesebben tudtak kopogni.
– írják a kutatók. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a zenei képzettség nem bizonyult döntő tényezőnek: ez arra utal, hogy a zenetanulás nem feltétlenül fejleszti a ritmusszinkronizációs készséget, és lehet valaki zenész gyengébb ritmusérzékkel is. A kutatás arra is rámutat, hogy a jó memória fontosabb szerepet játszik a ritmushoz való alkalmazkodásban, mint korábban gondolták.
(MTI)
