A jó makktermés, a fák állapota és kora indokolta a Nyírerdő szerint egy értékes erdőrészlet letarolását

A Nyírerdő Zrt. szerint a jó makktermés, a fák egészségi állapota és az állomány kora miatt volt szükséges letermelni a Fényi-erdő egyik értékes, háromhektáros területét – derült ki az erdőgazdaság honlapján megjelent tájékoztatóból.

Április 17-én számoltunk be a Telexen is a WWF által is megerősített információk alapján, hogy Bátorliget közelében egy értékes alföldi erdőt vágtak tarra. Már akkor kerestük a Nyírerdőt azért, hogy megtudjuk, miért volt szükséges ez, és milyen engedélyekkel rendelkeztek, de csak most, 18 nappal később válaszoltak egy közlemény formájában.

A Nyírerdő azzal érvelt, hogy nem védett területről volt szó, és a Fényi-erdőt még nem is hirdették ki erdőrezervátumnak, a letermelt részlet, amelynek elsődleges rendeltetése a faanyagtermelés, ráadásul nem is lenne része a rezervátumnak.

Ezek önmagukban igaz állítások, de ezektől függetlenül a kivágott erdőrészlet még ökológiailag fontos szerepet töltött be, a tervezett rezervátum védőterülete lehetett volna, és természetvédelmi szakemberek sem igazán értik, hogy miért nem történt még meg a Fényi-erdő erdőrezervátummá nyilvánítása, amikor minden adottsága megvan rá, és ezt kutatásokkal is alátámasztották.

A Nyírerdő a következőkkel indokolta az erdőrészletben „végzett beavatkozást”: szerintük az elmúlt évek aszályai miatt az állomány jelentős része pusztulásnak indult, másrészt tavaly kiemelkedő volt a makktermés, és ez esélyt ad arra, hogy a természetes módon megjelenő csemetékből neveljenek új erdőt. Harmadrészt az állomány kora már olyan volt, hogy elkezdhették az erdő felújítását.

Az erdészeti szakzsargonban a felújítás sokszor egyet jelent az ott lévő állomány végvágásával, ami a teljes lombkoronaszint eltávolításával jár, és előnevelt csemetéket ültetnek el a területen, ezzel egy nagyjából egységes korú állományt létrehozva. A természetvédők ezzel szemben azt javasolják, hogy ha már szükség van a faanyagra, akkor ne összefüggő területeken termeljenek le állományokat, hanem egy-egy fát vágjanak csak ki egyszerre. Ezzel azt is elősegíthetik az erdészek, hogy változatos életkorú és méretű fák borítsák be a területet, ami egy csomó más élőlénynek és az ökológiai rendszernek is kedvez.

A Nyírerdő közleményében azt írta, hagyásfák és hagyásfacsoport segítheti a természetes megújulást, de ahogy például ebben a videóban is láthatjuk, a területet alaposan felbolygatták, és elenyésző a hagyásfák száma. A hagyásfák, ahogy a nevük is utal rá egy erdőterület kivágásakor meghagyott utolsó hírmondók, amelyek erős, nagy egyedekké fejlődhetnek, és velük nem számolódik fel jó esetben teljesen az erdőborítottság.

A Nyírerdő azt is írta, hogy a fakitermelésről egyeztetett a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság helyi munkatársával, aki a helyszínen is járt, és nem emelt kifogást a munkavégzés ellen. A Hortobágyi Nemzeti Parkot korábban mi is kerestük, hogy hozzájárultak-e az említett három hektárt kivágásához, de a több mint két hónapja elküldött levelünkre semmilyen válasz nem érkezett.

A Nyírerdő azt ígérte, hogy a terület ökológiai értékei miatt teljes talaj-előkészítés, tehát tuskókiemelés és szántás nélkül végzi majd az erdőfelújítást.

„Az alföldi, homoki termőhelyen álló tölgyesek a jelenlegi környezeti viszonyok mellett természetes felújulásra sajnos nem képesek. A hegyvidéki erdőkben elterjedt és alkalmazott, folyamatos erdőborítást eredményező szakmai módszerekkel végzett kísérletek elsősorban a termőhelyi tényezők (kevesebb csapadék, a talajvíz nagymértékű csökkenése) miatt eddig sikertelen próbálkozásokhoz vezettek. A jelenlegi alföldi természetszerű erdeink szinte kivétel nélkül erdészeti munkával, megfelelően szabályozott keretek között végzett tarvágásos erdőkezelés eredményeként jöttek létre, újultak meg” – írta a Nyírerdő.