Közel 18 évig hagyta, hogy megmarják a kígyók, most ellenméreg készül a véréből

Jacob Glanville immunológus 2017-ben figyelt fel a férfira, aki több százszor hagyta, hogy a világ leghalálosabb kígyói megmarják. Tim Friede autodidakta kígyószakértő közel 18 éven keresztül tette ki magát kígyók mérgének, és így immunitást szerzett több idegméreggel szemben.

Glanville felhívta a kígyószakértőt, és arra kérte, hogy megvizsgálhassa a vérét. Friede akkor azt mondta, már várta az immunológus hívását. A CNN szerint a páros beleegyezett a közös munkába, és Friede 40 milliliteres vérmintát adott az immunológusnak és kollégáinak. Nyolc évvel később Glanville és társai közzétették egy olyan ellenméreg részleteit, amely a Friede vérében lévő antitestek és egy méreg blokkoló gyógyszer alapján 19 mérgeskígyó-faj harapása ellen nyújt védelmet. Ugyanakkor az ellenanyagot eddig csak egereken tesztelték.

Az immunológus szerint Friede feljegyzéseket is készített a tapasztalatairól, de 2018-ban felhagyott a kígyóméreggel történő immunizálással. A kígyószakértő azóta Glanville biotechnológiai cégénél, a Centivaxnál dolgozik.

Az ellenméregről szóló kutatás pénteken jelent meg a Cell című tudományos folyóiratban. Mint a CNN írta, ha valakit megmar egy kígyó, ellenanyaggal van a legnagyobb esélye túlélni. Hagyományosan kézzel nyerik ki a kígyómérget, és más állatokba fecskendezik, hogy immunválaszt váltsanak ki. Ezután az állatok vérét leszívják és megtisztítják, hogy a méreg ellen ható antitesteket nyerjenek.

Ezzel a módszerrel azonban körülményes és veszélyes lehet az ellenméreg előállítása. Az így készített szérum súlyos mellékhatásokat okozhat. A szakértők emiatt már régóta jobb módszereket keresnek a kígyómarás kezelésére. A CNN szerint naponta közel 200 ember halálát okozza kígyóméreg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2017-ben felvette a kígyómarást az elhanyagolt trópusi betegségek listájára is.

Glanville emiatt azonnal felismerte, hogy Friede tapasztalatai egyedülálló lehetőséget jelentenek. Mivel majdnem két évtizeden keresztül injekciózta magát, és hagyta, hogy megmarják, Friede olyan antitesteket hozott létre, amelyek egyre több kígyóméreg ellen hatásosak voltak.

A kutatók a pénteken publikált tanulmány szerint olyan antitesteket azonosítottak Friede vérében, amelyek reagáltak a 19 vizsgált kígyófajban található neurotoxinokkal. Ezeket az antitesteket ezután egyenként tesztelték a 19 faj által megmérgezett egereken. A tudósok így meg tudták nézni, minimum hány komponens kell az összes méreg semlegesítéséhez.

A kutatók által előállított gyógyszerkoktél végül három összetevőt tartalmazott: két Friede-től szerzett antitestet és egy varespladib nevű kismolekuláris gyógyszert. Utóbbi egy enzimet gátol, ami a kígyómarások 95 százalékában jelen van. A tanulmányból kiderült, hogy az ellenméreg 13 faj esetében 100 százalékos védelmet nyújtott az egereknek a méreggel szemben, a maradék hat faj esetében pedig részleges (20-40 százalékos) védelmet.

A kutatócsoport azt is vizsgálja, hogy a Friede vérében azonosított további antitestek vagy más szerek nyújthatnak-e védelmet a viperafélék családja ellen.

Steven Hall, a brit Lancaster Egyetem kígyómarásra specializálódott farmakológusa „nagyon okos és kreatív módszernek” nevezte az ellenméreg kifejlesztését. És bár a gyógyszert még nem tesztelték embereken, szerinte az antitestek emberi eredete kevesebb mellékhatást okozna, mint a hagyományos ellenanyag-előállítás.