Sokkal lassabban gyógyulnak a sebeink, mint a többi emlősnek

Több mint kétszer olyan sokáig gyógyulnak az emberek sebei, mint bármelyik másik emlősé – derült ki egy új, a Proceedings of the Royal Society B szaklapban megjelent tanulmányból. A lassú gyógyulás egy régen megkötött evolúciós kompromisszum eredménye lehet: elhagytuk a bundánkat a csupasz bőrért, ami ugyan hűt minket, de a sebgyógyulást is lassítja.

A japán Rjúkjúi Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy az emberi sebgyógyulás tempója hogyan különbözik a többi főemlősétől. A szakértők ezért csimpánzok, anubisz-páviánok, fehértorkú cerkófok és vervet majmok sebgyógyulását figyelték meg, és összehasonlították 24 olyan emberével, akik éppen bőrtumor-eltávolításon estek át. Azt találták, hogy az emberek bőre nagyjából egy nap alatt 0,25 milliméternyit nőtt vissza, míg a főemlősöké 0,62 millimétert. Sőt, a vizsgálatba bevont rágcsálóknál is ez volt a helyzet.

A kutatók igazán azon lepődtek meg, hogy mennyire következetes volt a különböző állatfajok gyógyulási rátája. Ez a napi 0,62 milliméter nemcsak a főemlősökre, hanem a rágcsálókra is igaz volt, ezért feltételezhető, hogy nem faji különbségek, hanem valamilyen más okok állnak a háttérben.

A The New York Times-nak nyilatkozó Elaine Fuchs őssejtbiológus szerint a bőr gyógyulása a szőrszálaktól függ. Minden szőrszál hajhagymából nő ki, amiben őssejtek találhatók meg. Általában ezek az őssejtek csak szőr- vagy hajszálakat termelnek, de ha szükség van rá, bőrt is tudnak újranöveszteni. „Amikor a hámréteg megsérül, mint a legtöbb karcolás és horzsolás esetén, valójában a hajhagymás őssejtek végzik a javítást” – mondta a szakértő.

Csakhogy mivel mi sokkal csupaszabbak vagyunk, mint a többi főemlős, kevesebb az ilyen őssejtes hajhagymánk is, így a bőr kevésbé tud regenerálódni. A méret is számít ráadásul: az emberi bőr szőrtűszői nagyon aprók. „Az őseink sok ilyen szőrtüszőt elvesztettek, amikor a bőrükön több verejtékmirigy jelent meg helyettük. A verejtékmirigyeknek is vannak őssejtjeik, de ezek sokkal kevésbé hatékonyak a bőr helyreállításában” – mondta a szakértő.

A verejtékmirigyek és a szőr hiánya lehetővé tette az őseink számára, hogy a melegebb környezetben is hatékonyabban végezzenek fizikai aktivitást, és az agyunkat is jobban hűtötte. Az evolúció során minden bizonnyal előnyösebb volt az izzadás képességének növelése, mint a szőrborítás, azért alakult mindez így ki. A kutatók feltételezik, hogy a szociális hálójuk segíthetett őseinknek a lassabb sebgyógyulás okozta hátrányok leküzdésében.