A Trump-adminisztráció nyilvánosan és belső körökben is jelezte, hogy nem tartja Oroszországot kibertámadási fenyegetésnek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára és kritikus infrastruktúrájára nézve – írja a Guardian. A lap szerint ez az álláspont radikálisan különbözik attól, amit az amerikai hírszerző szervezetek hosszú évek óta képviselnek.
A lap azt írja, hogy ez az új irányvonal a kibervédelmi szakértők szerint sebezhetővé teheti az Egyesült Államokat az orosz hackertámadásokkal szemben, és egyértelműen tükrözi Trump és Putyin közötti kapcsolatok megerősödését.
A Guardian két friss történetet is felidéz, ami a megváltozott irányvonalat bizonyítja. Liesyl Franz, a külügyminisztérium nemzetközi kiberbiztonságért felelős helyettes államtitkára a múlt héten az ENSZ egy kiberbiztonsági munkacsoportjának ülésén csak Kínát és Iránt nevezte meg veszélyforrásként, Oroszországot egyáltalán nem említette. Franz még a LockBit nevű oroszországi székhelyű zsarolóvírus-csoportot sem említette, amelyet az amerikai kormány korábban a világ legaktívabb zsarolóvírus-csoportjának nevezett.
Ezzel szemben az Egyesült Királyság és az Európai Unió képviselői kiemelten foglalkoztak Oroszország kiberfenyegetésével, és hangsúlyozták, hogy Moszkva rosszindulatú kibertámadásokat hajt végre Ukrajna ellen a háborúval párhuzamosan.
„Értelmezhetetlen egy olyan beszédet tartani a kiberfenyegetésekről, amelyben nem esik szó Oroszországról” – mondta a lapnak James Lewis, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) volt kiberbiztonsági szakértője. Szerinte őrültség azt hinni, hogy ettől Oroszország és az FSZB (orosz titkosszolgálat) hirtelen a barátaik lesznek. „Gyűlölik az Egyesült Államokat, és még mindig dühösek a hidegháborús vereségük miatt. A valóság elferdítése nem változtat ezen” – fogalmazott a szakértő.
A Guardian írása szerint a Kiberbiztonsági és Infrastruktúravédelmi Ügynökség (CISA) egy belső feljegyzésben átalakította prioritásait, és Kínát említette a legnagyobb fenyegetésként, Oroszországot pedig teljesen kihagyta. Egy, a Guardiannek névtelenül nyilatkozó forrás szerint az ügynökség elemzőinek szóban megtiltották, hogy orosz fenyegetéseket jelentsenek, pedig ez korábban az ügynökség egyik fő feladata volt.
„A munkát, amely Oroszországgal kapcsolatos volt, gyakorlatilag leállították” – mondta a lapnak a forrás. „Oroszország és Kína a legnagyobb ellenfeleink. Eközben az amerikai kormány rengeteg ügynökség költségvetését megvágta, és sok kibervédelmi szakembert elbocsátottak. Az USA rendszerei védtelenek lesznek – és az ellenfeleink ezt pontosan tudják.”
„Az emberek azt mondják, hogy Oroszország győzött. Putyin már a rendszer belsejében van” – mondta ugyanez a forrás.
A New York Times külön jelentése szerint a Trump-adminisztráció átcsoportosított tisztviselőket a CISA-tól, akik korábban az amerikai választások kibervédelméért feleltek, ezzel gyengítve a választási infrastruktúra védelmét.
A CISA és a külügyminisztérium nem válaszolt a Guardian megkeresésére.
A Guardian szerint a változás nem teljesen meglepő, tekintve, hogy Trump nyíltan jelezte, hogy rendezni akarja a viszonyt Oroszországgal.
A héten az Egyesült Államok Oroszországgal együtt szavazott az ENSZ-ben egy EU-ukrán határozat ellen, amely elítélte volna Moszkvát Ukrajna inváziójának harmadik évfordulóján.
A hírszerzési jelentések is évek óta figyelmeztetnek Oroszország kibertámadásaira, köztük az amerikai infrastruktúrára. Egy 2023-as elemzés szerint Moszkva „folyamatos globális kiberfenyegetést” jelent, és a kibertámadásokat külpolitikai eszközként használja az ellenségei megfélemlítésére.
2020-ban Marco Rubio – akkor még floridai szenátor, ma Trump külügyminisztere – nyíltan Oroszországot okolta egy nagyszabású kibertámadásért, amely amerikai cégeket és szövetségi ügynökségeket, köztük az Energiaügyi Minisztérium Nukleáris Biztonsági Hivatalát is érintette. Akkor Rubio azt mondta: „Az orosz kibertevékenységre jellemző támadások zajlanak.” Most azonban Liesyl Franz – aki most már Rubio beosztottja a külügyminisztériumban – Oroszország említése nélkül beszélt a kiberfenyegetésekről az ENSZ-ben.
„Az Egyesült Államok már nem egy globális hatalom, amely a nyílt és szabályokon alapuló nemzetközi rendszert védi. Most csak egy nagyhatalom, amelynek szűk önérdekei vannak – és amelyet már csak Kína kiberfenyegetése zavar” – nyilatkozta a Guardiannek William Drake, a Columbia Egyetem nemzetközi tanulmányok igazgatója.
