A kercsi tankerbaleset az évszázad környezeti katasztrófáját idézte elő Oroszországban
A kercsi tankerbaleset Oroszország legsúlyosabb környezeti katasztrófáját idézte elő a XXI. században, a Fekete-tengerbe ömlött 5000 tonnányi olaj foltjai az űrből is jól látszanak.
– derül ki a BBC pénteken publikált riportjából. Ahogy arról mi is beszámoltunk, 2024. december 15-én a Fekete-tengert és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szorosban dúló viharban zátonyra futott a Volgonyefty-212 nevű hajó, aminek letört az orra, és elsüllyedt; illetve ugyanekkor a szintén a Kercsi-szorosban hajózó Volgonyefty-239 legénysége elvesztette a hajó felett az irányítást, a tanker sodródni kezdett, és végül nyolcvan méterre a parttól megfeneklett.
A léket kapott hajókról összesen 5000 tonna pakura (a kőolaj frakcionálása során kiváló sűrű, fekete anyag) ömlött a tengerbe, melyet az orosz hatóságok az elmúlt egy hónapban nem tudtak/akartak eltakarítani, és az időjárásnak köszönhetően az első napokban a baleset helyszínétől távolabbi partokon is megjelent.
A pakura azóta több kilométer átmérőjű foltokba rendeződve lepte el a Kercsi-szoros környékét, és Viktor Danyilov-Daniljan orosz akadémikus szerint „Oroszország legsúlyosabb XXI. századi ökológiai katasztrófáját idézte elő”.
A hajók ráadásul jelentős mennyiségű M-100-as szilikonolajat is a tengerbe eresztettek, ez a kenőanyag fajsúlyánál fogva hamar a tenger fenekére süllyed, és a Greenpeace szakértői szerint onnantól kezdve „gyakorlatilag lehetetlen eltávolítani”. Egy orosz környezetvédő szervezet már észlelte is a tenger fenekén a szilikonolajat, és videófelvételeken örökítette az egyes tengeri madarak tollát áztató szennyeződést. Az orosz hatóságok 6000 madarat menekítettek ki a tengerről, és szállítottak „rehabilitációra”, azonban a szennyezett állatok túlélési aránya kevesebb mint 20 százalék. Az összes érintett madár száma tízezres nagyságrendre rúghat. Természetvédők több tucat partra sodort delfintetemet fedeztek fel a baleset után.
2007-ben a Kercsi-szorosban egy hasonló katasztrófa során 1600 tonna olaj ömlött a tengerbe, a mostani szennyezés kiterjedése azonban az akkorinak a kétszeresét is eléri. Azonban Paul Johnston, a Greenpeace kutatóintézetének tudósa nem hisz abban, hogy az orosz hatóságok bármikor is a nyilvánosság elé fogják tárni a szennyezés valódi méreteit. A balesetet szenvedett, több mint 50 éves hajók télen elvileg el sem hagyhatnák a kikötőt, ugyanis hosszú, de alacsony merülésű hajótestük kevéssé viharálló. Ukrán környezetvédők szerint gyanús, hogy a két, balesetet szenvedett hajó az orosz „árnyékflotta” részét képezte, mellyel Moszkva a szénhidrogén-kereskedelmét sújtó szankciókat akarja kijátszani.
A BBC által felkért szakértők műholdfelvételek két, nagy kiterjedésű olajfoltot azonosítottak, melyek összesen 400 négyzetkilométert fednek le. A szennyezés a tengeráramlásoknak köszönhetően Danyilov-Danijan szerint január végére elérheti Odesszát, és azt sem lehet kizárni, hogy egyes olajfoltokat – a víziaknákhoz hasonlóan – a román, bulgár vagy török partokra sodor a tenger.
A közvetve érintett Ukrajna környezetvédelmi minisztériuma szerint Oroszországnak akár 14 milliárd dollárnyi rubeljébe is kerülhet a szennyezés eltávolítása. Az óceánon kívül a partvidék talaját is átitathatja a pakura és a szilikonolaj, és akár 500 ezer tonnányi föld megtisztítására is szükség lehet.
