Donald Trump másodjára is kiléptette az egyik legnagyobb szennyezőnek számító Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, amivel veszélyezteti a globális klímacélokat, de több elemző szerint az utóbbi években már annyit változott a gazdasági környezet is, hogy ezzel csak magát hozza hátrányba az USA.
A Párizsi Megállapodást, vagy más néven a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt 2015-ben több mint 190 ország fogadta el az ENSZ párizsi klímacsúcsán, és a jogilag kötelező érvényű szerződésben vállalást tett arra, hogy a globális felmelegedést az ipari forradalom időszakához képest 2, még inkább 1,5 Celsius-fok alatt korlátozza.
Az országoknak a cél elérése érdekben vissza kell(ene) fogniuk az üvegházhatású gázok kibocsátását, ami a gyakorlatban a fosszilis energiahordozók kivezetését vagy használatuk nagy mértékű csökkentését jelenti. Ebbe, ha nem is a legnagyobb elánnal, de a legtöbb ország belefogott, és egyre nagyobb teret nyernek a megújuló energiaforrások, mint a szél-, a nap- vagy a vízenergia.
Trump eddig is tagadta a klímaváltozást, hoaxnak nevezte azt, így nem volt váratlan, hogy újra hatalomra kerülve kilépteti az országát a párizsi klímaegyezményből. Ehhez a lépéshez szorosan illeszkedik az a terve is, hogy növelni akarja a szénhidrogének kitermelését, és megszüntet minden, erre vonatkozó korlátozást. Egyébként már Joe Biden alatt is virágzott az iparág, az Egyesült Államok a világ legnagyobb gázkitermelőjévé vált, és tavaly rekordszámú, 758 olaj- és gázfúrási engedélyt adtak ki.
„Azonnal kilépek a tisztességtelen, egyoldalú párizsi klímaátverésből” – mondta Trump, mielőtt aláírta az elnöki rendeletet. Az azonnalt érdemes kritikával kezelni, mert egy évig tart a teljes kilépési folyamat, így az Egyesült Államoknak Trump alatt három olyan éve lesz, amikor nem lesz kötve az ENSZ szabályaihoz, és nem kell jelentést sem tennie a szervezetnek. A kilépéssel az USA egy szűk körbe lép be, rajta kívül csak Irán, Líbia és Jemen nem fogadta el a klímaegyezményt. Egyébként a kilépés után is részt vehet az Egyesült Államok az éves klímatárgyalásokon, de valószínűleg kisebb befolyással rendelkezik majd.
Trump azt is mondta, hogy visszavonja az úgynevezett „elektromos járművekre vonatkozó mandátumot”, a Környezetvédelmi Ügynökség szabályát, amely előírja az autógyártóknak, hogy 2027-től kezdődően felére csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását az új könnyű és közepes tehergépjárművekben.
Trump már eddig is sokat ártott
Trump első elnöksége idején is kiléptette az országát a klímaegyezményből. Akkor még jóval hosszabb ideig tartott a jogi procedúra: a 2017. júniusi döntés után csak a kilépés csak 2020 novemberében lépett hatályba, így nagyjából csak száz napot volt az egyezményen kívül az Egyesült Államok, addig, amíg Joe Biden vissza nem léptette.
A mostani hosszabb időtáv miatt többen tartanak attól, hogy Trump kilépése aláássa a globális célokat. Tudósok újabb eredményei szerint a felmelegedés sokkal gyorsabb ütemű, mint ahogy azt a korábbi kutatások jelezték, miközben a kibocsátás-csökkentés nagyon lassú. A következő időszakban ezen kéne változtatni és nagy horderejű döntéseket és vállalásokat hozni, amihez az Egyesült Államokra is szükség lenne.
Környezetvédelmi szervezetek elítélik Trump lépését, amit azért sem értenek, mert 2024 is bővelkedett a klímaváltozáshoz is kapcsolható eseményekben. A tavalyi volt minden idők legmelegebb éve, több amerikai állam pusztító hurrikánokkal küzdött, Los Angelesben pedig épp idén januárban váltak hatalmas területek a tűz martalékává. A jelenlegi előrejelzések szerint számítani kell arra, hogy megnövekszik a hurrikánok, az erdőtüzek, a nagy mennyiségű csapadékhullások gyakorisága.
Trump lépése a Biden-adminisztráció eredményeit is törölheti. Az Egyesült Államok bő egy hónapja frissítette az ENSZ-nél a vállalásait, ezekben 2035-re nagyon ambiciózus célt fogalmazott meg, a 2005-ös szinthez képest 66 százalékkal tervezte csökkenteni a kibocsátását. Ezenkívül kérdésessé válik az USA nemzetközi szerepvállalása is, a hőhullámoktól, tengervízszint-emelkedéstől, árvizektől szenvedő fejlődő országok is eleshetnek azoktól dollármilliárdoktól, amelyek az energiaátmenetüket segíthetnék.
Trump döntése miatt most az is egy félelem, hogy az Egyesült Államok példáján felbuzdulva más nyugati kormányok is elállnak attól, hogy markánsan csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, a profit náluk is fontosabb lehet, mint a kötelezettségvállalásaik.
Már a hétfői bejelentés előtt is befolyásolta Trump a globális klímapolitikát, és ez már az azerbajdzsáni klímaváltozási konferencián (COP29) is érezhető volt, amelyet két héttel az elnökválasztás után tartottak. A tárgyalásokon részt vevő tisztviselők szerint Trump visszatérése felbátorította az olaj-, gáz- és szénipari támogatókat, például Szaúd-Arábiát, Oroszországot és Kínát, és az éghajlatváltozás által veszélyeztetett nemzetek tárgyalási pozícióit is meggyengítette – írta a Politico.
Kínához méri magát Trump, de öngólt lőhet
Egyértelmű, hogy Trump gazdasági versenyhátránynak éli meg a kibocsátás-csökkentésre törekvő lépéseket, ezt pedig nem akarja megengedni maguknak.
„Az Egyesült Államok nem fogja szabotálni saját iparágait, miközben Kína büntetlenül szennyez” – mondta Trump, ezzel kijelölve a legnagyobb riválist is. Kína jelenleg valóban a legnagyobb szennyező, de ezzel együtt a megújuló energiákban is a legerősebb szereplő, ebben előrejelzések szerint 2030-ig a világ kapacitásának közel 60 százalékát adja majd.
Stientje van Veldhoven, a washingtoni székhelyű World Resources Institute (WRI) nonprofit szervezet európai regionális igazgatója és Hollandia korábbi környezetvédelmi minisztere szerint a világgazdaság jelentősen átalakult Trump első elnöksége óta, azóta a gazdaság elköteleződött a tiszta energiára való átállás mellett. Ez az Egyesült Államokra is igaz, a Biden-kormány által 2022-ben elfogadott inflációcsökkentő törvény is számos ilyen beruházást ösztönzött, és új munkahelyeket teremtett.
„Ennek a pénznek a nagy részét olyan területeken fektették be, ahol republikánusokat választottak, ami azt jelenti, hogy Trump saját pártján belül is ellenállásba ütközhet, ha megpróbálja megfékezni a megújuló energiaforrások növekedését” – mondta a BBC-nek Van Veldhoven.
Több szakértő is úgy látja, hogy az Egyesült Államok öngólt rúg azzal, ha meghátrál az energiaátmenetben. Sim Stiell, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó ügyvezető titkára egy nyilatkozatában azt emelte ki, hogy a tiszta energia piacának értéke már tavaly is kétmilliárd dollár volt, és csak növekedni fog.
„A globális tisztaenergia-boom felkarolása hatalmas profitot, több millió munkahelyet és tiszta levegőt jelent. Ha nem veszünk róla tudomást, akkor a hatalmas vagyon a versenytársak gazdaságába kerül, miközben az olyan éghajlati katasztrófák, mint az aszályok, erdőtüzek és szuperviharok, egyre súlyosbodnak, tönkretéve az ingatlanokat és a vállalkozásokat, sújtva az egész ország élelmiszer-termelését, és az egész gazdaságra kiterjedő árinflációt okozva” – írta Stiell.
„Egyszerűen nincs értelme annak, hogy az Egyesült Államok önként feladja politikai befolyását, és elszalassza a robbanásszerűen fejlődő zöldenergia-piac alakításának lehetőségét. Az, hogy az Egyesült Államok a pálya szélén ül, azt is jelenti, hogy kevesebb eszköze lesz arra, hogy a többi nagy gazdaságot felelősségre vonja a vállalásaik teljesítéséért” – kommentálta az USA kilépését Ani Dasgupta, a World Resources Institute elnök-vezérigazgatója.
Az ENSZ egyik közleményében azt emelte ki, hogy bíznak abban, hogy az amerikai városok, államok és vállalkozások továbbra is elkötelezettek lesznek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, munkahelyteremtő gazdaság iránt.
Erre van is esély, New York állam kormányzója, Kathy Hochul és Új-Mexikó kormányzója, Michelle Lujan Grisham, akik egyben az Egyesült Államok Éghajlati Szövetségének társelnökei is, azt írták egy közös nyilatkozatban, hogy ha változik is a szövetségi közigazgatás, az államoknak széles jogkörük van arra, hogy megtegyék a szükséges klímavédelmi intézkedéseket.
