Szinte háborús helyzet volt, nem sokon múlt, hogy nem kellett lefújni az éles versenyt a Tour de Hongrie-n
A Tour de Hongrie kerékpárverseny csütörtöki szakaszán egy tömegbukás miatt öten kórházba kerültek, és az egyik bringásért mentőhelikopter is jött. A verseny főigazgatóját, Eisenkrammer Károlyt és a versenyorvost, Arató Róbertet kérdeztük meg, hogy ilyen helyzetekben mi a protokoll.
Eisenkrammer Károly már többször elmondta, hogy a legfontosabb feladatuk a versenyzők biztonságának szavatolása. Ehhez eleve hozzájárulnak a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség előírásai is, de ennél többet is szoktak vállalni a szervezők. Eisenkrammer emlékében élénken él egy sok évvel ezelőtti, súlyos miskolci versenybaleset, ezért is szigorúak az útzárak és az útakadályok jelölése, vagy vannak kipárnázva veszélyes kanyarok és útelemek, jelzőtáblák.

A Tour mezőnyét mindennap három mentőautó kíséri, ezenkívül versenyorvos és motoros mentő is halad a bringásokkal, és a célnál is van egy mentő, hogy a lehető leghamarabb közbe tudjanak avatkozni, ha baj van. Arató Róbert versenyorvos azt mondta, hogy mindezeket komplex egységként kell kezelni.
„Ha a mezőnyben van bukás, akkor az elsődleges ellátásban a mentőmotoros, a mentőegységek és a versenyorvos vesz rész, de ha kell, mint ahogy csütörtökön is, akkor külső segítséget is bevonnak. Tegnap nagyon súlyos és komplex sérülések voltak, ezért volt szükség az Országos Mentőszolgálatra is” – mondta Arató.
Csütörtökön legalább negyvenen elbuktak, sokan feküdtek a földön. Eisenkrammer szerint háborús állapotok uralkodtak. A hozzájuk érkező Arató Róbert és a mentőtiszt végzett triázsolást, ahogy az egy sürgősségi osztályon is megy, tehát felmérték, hogy kinek milyen súlyos a sérülése, és milyen ellátásra van szüksége. Erre azért is van szükség, mert a sérültek száma és az egészségügyi ellátásban lévők száma között nagy az aránytalanság.
„Ilyenkor azt kell felmérni, hogy ki az, aki nem reagál, nem kel fel, nem mozgatja úgy a végtagjait, nem vesz levegőt, vagy szótlanul ül vagy fekszik, mint ahogy tegnap is láttuk az egyik versenyzőt. Ez még egy fejsérülésnél is lehet átmeneti állapot, és rövid időn belül visszatér minden a rendes kerékvágásba, de komolyan kell venni az ilyen eseteket. Most az volt az elsődleges szempont, hogy nagy traumával sérült a fiatalember, Fredrik Wandahl. Ott a helyszínen is olyan tüneteket mutatott, ami azonnali ellátást tett szükségessé, és nagyon sokat számít az időfaktor” – mondta a versenyorvos.
Arató Róbert már volt tanúja olyan balesetnek, aminek ilyen sok sérültje volt, de olyat még nem élt át, hogy mentőhelikoptert is kellett volna hívni.
Az agyrázkódást és koponyasérülést szenvedett Wandahl az eszméletét is elveszítette, de már a helikopterben magához tért. Arató Róbert azt mondta, hogy ilyen fejtraumáknál nagy az esélyük az utóvérzéseknek, ezért még több napig megfigyelés alatt tartják a székesfehérvári kórházban a versenyzőt, akin várhatóan még egy koponya-CT-t is fognak végezni.
Pablo Torresnek a koponyája zúzódott, a szemöldökén és az arcán is voltak zúzódásos sérülések, Ryan Mullen, Sam Welsford zúzódásokkal, horzsolásokkal megúszta, Max van der Meulen enyhe agyrázkódást szenvedett, Rainer Kepplingernek a bal kezén a középső ujja tört el.
Eisenkrammer Károly azt mondta, hogy az Országos Mentőszolgálatnak is köszönhető, hogy nem kellett neutralizálniuk a szakaszt. A szabályok szerint legalább egy mentőnek maradnia kell a mezőny mögött, különben nem lehet éles versenyt tartani – csütörtökön a sok bukás miatt pont ez történt a Giro d'Italián. A Tour de Hongrie esetében a versenyben dolgozó mentősök gyorsan át tudták adni a sérülteket az OMSZ-nek, és ezután fel tudtak zárkózni a mezőny mögé.
Az ellátást végző munkatársak mellett van egy egészségügyi koordinációt végző csapat is, ennek tagjai a szervezőket képviselik a kórházakban, és segítik a sportolót a gördülékeny ellátásban. Amíg nem érkezik meg az adott versenyző csapatorvosa, addig a sérült mellett is maradnak. Az érintett kórházakat előre értesítik a várható kockázatokról, így felkészülhet az orvosi stáb is.