Csollány Szilveszter aranyérmes gyakorlata 21 évvel később is döntős lett volna az olimpián
Hétfő délután 51 évesen meghalt a 2000-ben olimpiai bajnok tornász, Csollány Szilveszter. Ő volt az első és utolsó magyar tornász, aki olimpián aranyat tudott nyerni gyűrűn. A 22 éve aranyérmet érő gyakorlatát ma is kevesen tudnák megcsinálni.
Csollány Szilveszter harmadik olimpiájára úgy utazott Sydney-be, hogy négy évvel korábban ezüstérmet nyert, 1992-ben pedig hatodik lett. 2000-ben ő volt a favorit, a selejtezőben 9,775 pontot kapott, ahogy bolgár riválisa, Jovcsev is. Az olimpiai nyolcas döntőben nyolcadiknak, tehát utolsóként mutatta be gyakorlatát, pontosan tudta, milyen pontszámmal nyerhet, és annál lényegesen magasabbat kapott. 9,85-tel került a dobogó tetejére, a görög Tambakosz 9,762-vel zárt mögötte másodikként. (Tambakosz 2004-ben hazai közönség előtt, Athénban lett olimpiai bajnok.) Csollány 2002-ben, 32 évesen Debrecenben lett világbajnok, ezzel tette teljessé pályafutását.
Hogy mekkora teljesítmény volt, amit Csollány a sydney-i döntőben bemutatott, arról a 2012-es olimpián lólengésben finalista Hidvégi Vid azt mondta: olyan nehéz neki, hogy nem tudná megcsinálni. De nem csak ő gondolja úgy, hogy kivételes gyakorlat volt.
„A jelenlegi magyar válogatottból sincs senki, aki arra a gyakorlatra képes lenne. Sőt, sok olyan erős válogatott van még a világban, amelyiknek nincs olyan versenyzője, amelyik azt a 2000-re kiérlelt gyakorlatot meg tudná megcsinálni. Nehéz az összehasonlítás a szabályok és a pontozások változása miatt, egy gyakorlat most már 10-15 másodperccel tovább tarthat, és annyi elemet raknak bele a versenyzők, amennyit akarnak, húsz éve kötöttebbek voltak a szabályok.
Ettől még a 2021-es olimpián döntős lehetett volna valaki, ha ugyanazt megcsinálja, amit 21 évvel korábban Szilas. Mindez nem kis szó, mert a sportág dinamikusan fejlődik, olyan országok jelennek meg és képviselnek markáns erőt, amelyek a '90-es években epizódszereplők voltak.
Ha a jelenlegi kornak megfelelő átkötéseket, az új erőelemeket beletennénk a gyakorlatába, akár még a dobogó felé is közelíthetne valaki” – értékelt a Telexnek Guczoghy György, a férfi szakág jelenlegi vezetője, Európa-bajnok tornász.
A szakember szerint Csollány egyértelműen a világ előtt járt akkoriban, és neki személy szerint az volt az érzése, hogy nem tudja elrontani a gyakorlatát, és többször egymás után is hasonlóan magas színvonalon tudná végrehajtani. Technikailag nagyon tisztán mutatta be a nézőknek, versenybíróknak a tudását, kiemelkedett a mezőnyből.
„Alkatilag és a rá jellemző őserő miatt is a gyűrűre termett. Abban volt nagyszerű, hogy a legnehezebb dolgokat is magától értetődővé tudta tenni. Mintha a világ legegyszerűbb dolga lenne kézállásból keresztfüggésbe ereszkedni, miközben az egyik legkomolyabb elem” – összegzett Guczoghy, aki olyan otthonosan mozgott a gyűrűn, hogy még aktív pályafutása alatt elneveztek róla egy elemet.
