Vidnyánszky Attila: Az „okosban” megoldjuk korrupt világát látjuk ma is
Az előző szezonban a színház a „2023 őszi szomorú baleset után újra talpra állt”, és bár viszonylag hamar rendezték a soraikat, a „lelki sebek gyógyulására és a társulat átrendeződésére még várni kellett”, de mostanra ez is megtörtént.
„A lelki, intézményi megrázkódtatás után a remek színészeinknek köszönhetően újra összeállt a társulat.”
Többek között erről beszélt Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház magazinjában adott hagyományos évad végi interjújában, és az igazgató egy új nézői rekorddal is elbüszkélkedett. Vidnyánszky szerint a Nemzetiben eddig 129 ezer volt a nézői csúcs, de az elmúlt évadban ezt sikerült megdönteniük:
a 2024/25-ben 151 ezer néző látta a Nemzeti előadásait,
amibe a direktor az Egri csillagok MVM Dome-ban bemutatott produkcióit is beleszámolta. (Hogy az ingyen biztosított vagy nyomott árú jeggyel érkező nézők is benne vannak-e a rekordban, arra Vidnyánszky Attila nem tért ki.)
Az viszont kiderült az interjúból, hogy az igazgató jelentős fiatalítást tervez a társulatban: az idén végző kaposvári osztályából kilenc színészt is leszerződtet a 2025/26-os évadra. De a Horváth Csaba vezette Forte Társulat két tagja, Pallag Márton és Fehér László is csatlakozik hozzájuk.
A 2023 novemberben történt súlyos színpadi baleset után jelentősen megfogyatkozott a társulat: nyolc színész, köztük Udvaros Dorottya távozott a színházból. Tavaly Vecsei H. Miklós igazolt a Nemzetihez, aki akkor az emiatt őt ért bírálatokra terjedelmes Facebook-posztban reagált.
Négy új bemutató
A Nemzeti Színház hivatalosan meghirdetett évadterve jelenleg mindössze négy új bemutatóból áll. Vidnyánszky Attila a Csongor és Tündéből készít zenés játékot Szarka Tamás közreműködésével, a kolozsvári színház igazgatója, Tompa Gábor pedig Ionesco Haldoklik a király című abszurdját rendezi. Rajtuk kívül az orosz Viktor Rizsakov (A szívem királynője), az orosz-lett Ilja Bocsarnikovsz (A mi kis városunk) és a macedón Alekszandr Popovszki (ő egyelőre nem választott darabot) rendez egy-egy előadást.
Bár az eredeti tervek szerint Vidnyánszky az idei évadban mutatta volna be a nagy érdeklődéssel várt A tőke című produkciót, úgy tűnik, a rendező marxi vízióira még mindig várni kell. Vidnyánszky hozzátette, a repertoárjuk jelenleg közel negyven címből áll, így
„ha egyetlen bemutatónk se lenne, akkor is izgalmas évadot tudnánk játszani a már meglévő darabokból”.
Amíg a társulat forgat, a Nemzeti cirkusszá alakul: Szlava Polunyin orosz bohóc Slava’s Snowshow című látványos előadását tíz alkalommal láthatják a nézők.
A zsigeri pogány indulatról
A direktor azt is elárulta, hogy a napokban elkezdték forgatni az Úri muri, megazisten! című filmjét. A Móricz Zsigmond regényéből készült adaptáció Vidnyánszky első nagyjátékfilmje lesz, amit a Nemzeti Filmintézet 1,054 milliárd forinttal támogatott. Az igazgató megerősítette a korábbi értesülést, hogy a munkában a Nemzeti szinte teljes társulata részt vesz, a próbák is a Nemzetiben zajlottak két hónapon át. Nyáron élesben folytatódik a munka, először a fóti díszletvárosban, majd debreceni és hortobágyi tanyákon forgatnak. A filmben szerepet kapott Berettyán Sándor és Berettyán Nándor, Katona Kinga, Trill Zsolt, Vecsei H. Miklós, Szarvas József és Rátóti Zoltán is, egyedül a főszereplő Csörgheő Csuli karakterét osztotta Vidnyánszky „vendégszínészre”, a vajdasági Kovács Frigyesre.
Móricz művét Vidnyánszky úgy jellemezte: „Az »okosban« megoldjuk korrupt világa, a mindenek fölött, alatt, mögött lévő érdekek szövevényében való érvényesülés és érdekérvényesítés játszmáit látjuk ma is. Az a fajta »úri« mentalitás sem veszett ki, amiről Móricz azt írja:
itt mindenki úr, a maga ura, akinek csak az Úristennel van elszámolni valója, és erre büszke”,
fogalmazott a rendező. Szerint Móricz az az író, „aki a leginkább ráérzett a magyar ember lelkének összetettségére” és arra, hogy
„mindannyiunkban valami zsigeri pogány indulat feszül.”
A film várhatóan 2026 tavaszán kerül a mozikba.
