Máthé Zsolt: A szerzőtársam nem tehet arról, hogy én mennyire utálom a rendszert, és ennek hogy adok hangot
„Árpádsávos Kádár János.”
Így hangzik Máthé Zsolt egyik ismert sora a Zusammen rapformáció előadásában, és nem ez volt az egyetlen, ami egy konkrét politikusra vagy közéleti jelenségre utalt.
„Kárpát Kánaán, Pannon Babilon, lerogy a gyepre, mint a Puskás Stadion”,
idézett egy másik saját szerzeményt az Örkény Színház színésze, aki szerint a szövegeik már akkor konzekvensen kritizálták „azt az embert”, amikor még ellenzékben volt.
Máthé Zsolt Veiszer Alinda műsorában arról beszélt, hogy ma is vannak a fiókjában hasonló szövegei, és bár a düh meglenne benne ahhoz, hogy folytassa a közéletre reflektáló rapkarrierjét, gondolnia kell másra is. Máthé elmondta, hogy éppen az utolsó fázisához érkeztek egy állami ösztöndíjas munkában: Nyitrai László zeneszerzővel III. Béla királyról készítenek zenés drámát Aranyváros hercege címmel, amit az MMA-MMKI (Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet) támogat. Az évek óta tartó munkát pedig nem kockáztatná ilyen szövegekkel, mert tekintettel akar lenni a szerzőtársára is, mivel
„Lacinak semmi köze ahhoz, hogy én mennyire utálom a rendszert, és ennek hogy adok hangot”.
A társulata igazgatója, Mácsai Pál viszont szerinte sosem szólt bele abba, hogy milyen szövegeket ír. „Mácsai azt mondta, úgy fejezed ki magad, ahogy akarod.”
Máthénak mostanra gazdag színházi dalszövegírói munkássága van: előfordult, hogy egy évadban három darabhoz is írt szövegeket: a Székely Kriszta rendezésében bemutatott Kékszakállhoz az Operettszínházban, a Tanár úr, kérem előadásához a Karinthy Színházban és a Rezes Judit és Szabó Győző párosára épített Loveshake-hez. De Máthé Zsolttól származik a Bodó Viktor rendezte Ledarálnakeltűntem emlékezetes, „Amiért az még...” záró tétele is. A színész szerint tényleg nem áll tőle távol a provokáció, egyszer például Elton John I’m Still Standing című számát írta át magyar verzióra, amiben a himnuszból is idézett sorokat.
Az MMA-MMKI-s projekttel kapcsolatban elmesélte, hogy III. Béla ugyan egy nagyon jelentős uralkodó volt, „ilyen szempontból mint drámai anyag teljesen érdektelen” lett volna. A fiatal herceg viszont tíz évet töltött Konstantinápolyban, az akkori világ legnagyobb városában, ez a színes kultúra pedig színházilag is izgalmasnak tűnt számára, és ezzel el is tudtak lépni az István, a király magyar beágyazottságától. A kész produkciót a tíz éves MMA-MMKI sorozat részeként mutatják be, és Máthé is disszonánsnak tartja kicsit, hogy a rendszer kritizálójaként a kormányközeli művészeti szervezettől kapja a pénzt, de próbálja az állam kultúrafinanszírozó feladatát nézni ebben.
Majd úgy fogalmazott: „Ha véletlenül azt mondanák, hogy akkor Jászai Mari-díj, átveszem vagy nem veszem át? Átveszem, mert azt gondolom, hogy tettem érte annyit. És ha nincs, aki felelősen és hozzáértőn döntsön róla, akkor majd én eldöntöm magamtól, mert ha megkérdezem bármelyik kollégámat, járna-e nekem a Jászai-díj, azt mondanák, persze, Zsolt.” Máthé szerint rajta kívül még nagyon sok színész van, aki régóta megérdemelné az elismerést.
Az Örkény Színháznak közel a kezdetektől a tagja, és Máthé szerint ma már „részvényese” is, annyi munkát és szeretet tett bele. Néha elgondolkodik azon is, vajon egy másik színházban is ugyanazt jelentené-e színészként, és azt feltételezi, hogy nem. Mivel jellemzően kisebb szerepekben látható, a „pár sorok királyának” is nevezik Máthét, aki ma már nem is nagyon ambicionálja a főszerepeket, a „resztlikkel” is elvan. Molnár Gál Péter (MGP) kritikus egy írásában a „színjátszásunk legkedvesebb kajlájának” nevezte, amit Máthé az alkati adottságának tart, amiről jól felismerhető, de egyben színészi hátrány is, hogy „én mindig én vagyok”.
Máthé Zsolt az interjúban ezen kívül hosszan beszélt az alkoholbeteg apjához fűződő gyerekkori emlékeiről és arról, milyen hatása volt ennek a felnőtt életére. Mesélt még a Dallas és a Jóbarátok sorozatainak sajátos művészi feldolgozásáról, és a legfontosabb könyvélményeiről is.
Veiszer Alinda és Máthé Zsolt beszélgetését teljes egészében havi díjért cserébe ezen a linken lehet megnézni.
