Nemes Jeles László: Olyan, mintha társadalmilag nem lennénk hajlandóak saját magunkba nézni

„Kimegyek az utcára, és érzem a nem feldolgozott problémákat, akár a múltnak kísértését. Ezzel a sok indulattal és szenvedéssel nincs foglalkozva, mintha menekülnék előle” – mondta a Telex egész napos élő műsorában Nemes Jeles László rendező arról, hogy szerinte a filmjeivel hogyan próbál egy kicsit hozzájárulni ahhoz, hogy ezekről a problémákról az emberek legalább beszéljenek. A műsorban szó volt az új filmjéről, az Árváról és további terveiről is.

„Ez az én saját kis trilógiám a századról. Magyarország sorsa valahogy megmutatta a közép-európai történelmi problematikát és dinamikákat. Érdekesen megmutat ebből a nehéz és véres századból valami esszenciálisat” – mondta Nemes Jeles három nagy játékfilmje (Saul fia, Napszállta, Árva) témaválasztásáról. Ezek a második világháború, illetve az előtte és utána következő időszakot dolgozzák fel. Szerinte a jelen megértésének kulcsa lehet, hogy ezeket a problémákat nem zárjuk el, és beszélünk róluk. „Olyan, mintha most nem lennénk hajlandóak saját magunkba nézni társadalmilag” – fogalmazott.

Filmjeivel úgy szeretné visszavinni a nézőt a múltba, hogy „valahogy a bőre alá menjenek”, és ne egy „képeslapszerű sétába” kerüljenek. Új filmjében, az Árvában is ott van az „elnyomás tematikája, a dolgok, amikről nem beszélünk, de ott vannak, cipeljük, de nem tudunk róla beszélni”. Szerinte ennek generációról generációra való továbbadásában segítség lehet, hogy az emberek beszélnek egymással, kedvesebbek és udvariasabbak egymással. „Ez a legfontosabb, ehhez próbálok egy pici kaviccsal hozzájárulni” – mondta.

Új, bemutatás előtt álló filmjéről, az Árváról, illetve az abban bemutatott időszakról, 1957 májusáról azt mondta: direkt választották ezt az időpontot, mert ez egy családi történet is, apja története. „Ez egy apa-fia történet, amiben egy kisgyerek az anyjával él, és azt hiszi, hogy az apját megölték a háború alatt. Egy fantazmagória épül az apja köré, és várja, hogy visszatérjen. Majd ehelyett megérkezik egy ember hozzájuk, aki egyáltalán nem olyan, mint akit elképzelt, kiderül, hogy ez egy hentes vidékről, aki bújtatta az anyját a háború alatt” – mesélte az Árváról. A rendező szerint a kisfiú szempontjából nagyon sok valós elem szerepel a filmben.

Az Árva koprodukcióban készült, így a magyar államtól, azaz a Nemzeti Filmintézettől is kapott 1,6 milliárd forint támogatást. Nemes Jeles szerint ez külföldön is lehet visszatartó erő, „lehet esetleg paranoid gondolattal azonosítani”. „Van egy posztholokauszt zsidó vonal is benne, ez nem a legszeretettebb dolog nyugaton manapság” – fogalmazott. Ennek ellenére fontosnak tartja bemutatni, hogy a múlt században hogyan épültek egymásra a traumák. „Lehet nem beszélni semmiről, mint nagyon sok filmben” – fogalmazott. A kapott állami támogatás miatt nem tart kritikáktól, „én a dolgom csinálom, függetlenül, egyáltalán nem szóltak bele az én filmkészítésembe”.

„A technológia mára olyan dimenziókba lépett, amit ma nehezen tudunk kontrollálni. Ez az állapot engem emlékeztet a 20. század elejére, amikor az iparosodás és a tudomány olyan erőket szabadított fel, amiről nem tudtuk, mire fogjuk felhasználni” – mondta Nemes Jeles 2018-ban. Szerinte ezzel 2025-ben se állunk jól, példának hozta, hogy a mesterséges intelligencia nem tud forgatókönyvet írni, mert csak összedob dolgokat, fuzionál. „Kreatív értéke nincs, ez egy halott kultusz. Bekerültünk valami nagyon civilizációromboló fázisba. Én próbálok az emberi értékekhez visszatérni, ne adjuk át az agyunk kapacitását valami gépnek” – mondta.

Szerinte valóban illik rá az a jellemzés, hogy „belead mindent, vagy bele sem kezd”. Arról beszélt, hogy van ambíció a filmtervekben, amiket elképzel, és abból a tradícióból jön, ahol a filmkészítő kontrollálja a kreatív elemeket. „Azt gondolom, ettől lehetséges, hogy valamit elérjünk, és még így is minden művészeti alkotás egy kudarc, de megpróbáljuk beleadni a maximumot” – mondta. Szerinte sose lehet elérni azt, amit elképzeltek, de meg kell próbálni magasra lőni, ezzel mutatnak tiszteletet a nézők felé. „Nem egy átlagos valamit leteszek, ami összecserélhető mással, hanem valami, aminek tényleg megvan a saját nyelvezete.”

Új francia gyártású filmjéről, ami a második világháborús francia ellenállás hőséről, Jean Moulinről szól, azt mondta: a producer kereste meg, Jean Moulin utolsó 10 napját mutatják majd be. „Eléggé immerzív film, úgy gondolták, hogy én majd meg tudom csinálni” – mondta. A filmet ősszel forgatják, szeretné, hogy nagy részét Magyarországon vegyék majd fel.

Hamarosan megfilmesíti Cormac McCarthy Odakint a sötétség című könyvét is, olyan szereplőkkel, mint Jacob Elordi. Ez lesz Nemes Jeles László első angol nyelvű filmje. Cormac McCarthyt fantasztikus írónak tartja, ez az egyik könyve, amit eddig senki nem akart megfilmesíteni. „Olyan, mint egy roadmovie, két testvérpár külön mozog a világban, miközben három nagyon aggasztó gyilkos tekintetű figura próbálja őket levadászni” – mondta. Évekig dolgoztak az adaptáción, bízik benne, hogy most meg is tudják valósítani.

Adód 1%-t idén már a Telexnek is felajánlhatod!
Telex a Szabad Sajtóért Közhasznú Alapítvány – adószám: 19347215-1-41
Minden szükséges információt megtalálsz a Telex 1%-os aloldalán.
Tovább a felajánláshoz! link: https://eszja.nav.gov.hu/

Az egész napos élő adást itt tudja követni: