Több százmillió frankos kárt okozott a gleccser, ami elpusztította a svájci falut
A kormány becslései szerint több százmillió svájci frankra rúghat a kár, amit a dél-svájci Blatten falut nemrég betemető és elpusztító kataklizmikus gleccseromlás okozott.
A szövetségi kormány első lépésként 5 millió frank (2,1 milliárd forint) gyorssegélyt nyújt, amihez Wallis kanton további 10 millió frankkal járul hozzá.
„A helyzet elviselhetetlen az embereknek, akik mindenüket elvesztették”
– mondta Albert Rösti környezetvédelmi miniszter.
Hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van mind érzelmi, mind anyagi támogatásra, mert a gazdák elvesztették földjeiket és állatállományukat, a vállalkozók szállodáikat, az alkalmazottak pedig munkahelyüket.
A településre május 28-án hatalmas jég-, szikla- és törmeléklavina zúdult, miután a közelben leszakadt egy gleccserdarab. A falu 300 lakosát elővigyázatosságból már korábban kitelepítették, de egy 64 éves juhászt továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A feltételezések szerint a katasztrófa idején egy pajtában tartózkodott, a lezárt zónán kívül. A hatóságok már felfüggesztették a keresését, mert instabilnak ítélték meg a törmelékhalmokat, amik a falut helyenként 100 méter mélyen borítják.
Geológusok szerint a szeizmográf által rögzített adatok idővel elárulják majd, mi vezetett az omláshoz, ugyanis sikerült alaposan dokumentálni az eseményt. Mathieu Morlighem, a Dartmouth College gleccserkutatója szerint azt viszont már most meg lehet állapítani, hogy a gleccsert körülvevő permafroszt, azaz az állandóan fagyott talaj olvadása vezetett az omláshoz.
Ráadásul az omlás következtében a közeli Lonza folyó útját közel két kilométer szélességben törmelékhalmok torlaszolták el, ami lényegében egy tavat alakított ki a romok között. Így félő, hogy a felduzzadt folyó elárasztja a környéket, az árvíz pedig további pusztítást végez.
Svájcban nem ritkák a földcsuszamlások, az elmúlt húsz évben azonban megsokszorozódott a számuk. Ez minden bizonnyal a globális felmelegedéshez, illetve a gleccserekre gyakorolt hatásához köthető. A magasabb átlaghőmérséklet miatt ugyanis csökken a jég és a permafroszt kiterjedése, a gyorsabban olvadó gleccserek pedig instabillá válnak.
A hatóságok fontolgatják, hogy a falut egy másik, biztonságosabb helyen építik újjá. Rösti azonban elismerte egy ilyen döntés nehézségeit.
„Szeretnénk jövőt adni Lötschental lakóinak. A völgyek újratelepítése számunkra nem opció”
– mondta az érintett területre utalva.
Az eredeti helyszínre való visszatérés már nem lehetséges, „a hegy elnyelte” – fogalmazott Rösti. De hogy a közösség elfogadja-e az új helyszínt, az rajtuk múlik – tette hozzá.
