Hiába őrülten veszélyes, rendszeresen próbálják meg repülés közben kinyitni a gép ajtaját az utasok

Nem az első, és valószínűleg nem is az utolsó alkalommal történt meg május végén, hogy egy utas menet közben megpróbálta kinyitni egy utasszállító repülőgép ajtaját vagy vészkijáratát. Az All Nippon Airways japán légitársaság 114-es járata Tokióból repült a texasi Houstonba, amikor egy volt tengerészgyalogosnak kellett letepernie és az üléshez kötöznie egy férfit, aki megpróbálta repülés közben kinyitni a gép egyik ajtaját.

Hasonló esetek rendszeresen megtörténnek. Egy nappal korábban az EasyJet Manchesterbe tartó járatának kellett kényszerleszállást végrehajtania, miután egy utas bombáról kezdett kiabálni a fedélzeten, majd elkezdte a vészkijáratot feszegetni. Áprilisban egy Sydneybe tartó gépen, egy Baliról Melbourne-be tartó járaton és egy Szöulból Kínába tartó gépen történt hasonló eset. Tavaly novemberben pedig egy férfi 9000 méter magasban akart kiszállni egy repülőből, utastársai ragasztószalaggal akadályozták meg.

Jellemzően mentális problémáktól szenvedő emberek próbálkoznak ilyesmivel, de van, amikor csak életükben először repülő utasok véletlen tévedései okoznak riadalmat. A News.com.au ausztrál lap egyik újságírója két egymást követő utazáson látta dél-afrikai belföldi járatokon, hogy egy utas összetévesztette a vécéajtót a gép ajtajával, és azt próbálta kinyitni. Ugyanilyen eset történt 2018-ban Indiában is, ahol egy életében először repülő huszonéves férfi ment tévedésből a hátsó kijárathoz a mosdó helyett. Pakisztánban 2019-ben, Kínában pedig tavaly fordult elő, hogy felszállásra készülődő, még a földön várakozó gépek vészkijáratát nyitották ki a mosdót kereső utasok.

Az ilyen esetek érthető okokból pánikot szoktak kiváltani az utasok között. Az ajtó kinyitása repülés közben ugyanis halálos következményekkel járna, hiszen minden, ami nincsen rögzítve, így a be nem kötött utasok is könnyedén kirepülhetnének a levegőbe. A rémület azonban nem teljesen indokolt. A repülőgépek vészkijáratait és ajtóit repülés közben gyakorlatilag lehetetlen kinyitni. Ettől még az ezzel próbálkozó emberek ellen mindig vádat szoktak emelni.

Mintha egy kamiont próbálna elhúzni

Bár a különböző repülőgépgyártók kicsit másfajta ajtókat használnak, abban megegyeznek, hogy először befelé kell elmozdítani őket, hogy kinyíljanak. Ez pedig a nagy nyomáskülönbség miatt emberfeletti erőt igényel.

Az utasszállítókon nagyjából a tengerszint feletti 2,5 kilométeren tapasztalható légnyomást állítják be az utastérben és a pilótafülkében, és a tízezer méter körüli utazómagasságon az ajtó a benti nagyobb nyomás miatt annyira nekifeszül a törzsnek, hogy képtelenség megmozdítani. Ekkor nagyjából 9-10 tonna nyomás nehezedik az ajtóra. Mintha csak egy kamiont próbálna meg arrébb húzni az ember.

„Az emberek nem elég erősek ehhez” – mondta a Washington Postnak Doug Moss, a Dél-Kaliforniai Egyetem repülésbiztonsági oktatója. Alacsonyabb magasságon azonban már más a helyzet. Ez történt 2023 májusában Dél-Koreában, amikor az Asiana Airlines egyik utasának sikerült kinyitnia repülés közben a vészkijáratot. Akkor azonban a gép alig több mint kétszáz méteres magasságban volt Tegu városában. Az esetről videó is készült.

A gép végül biztonságosan földet ért, de több utast légzési nehézségek miatt kórházba kellett szállítani. A vészkijáratot kinyitó, harmincas éveiben járó férfi a hatóságoknak azt mondta, fulladásérzet tört rá, és minél előbb ki akart szállni a gépből. A férfit később három évig tartó, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, majd 727 millió dél-koreai von (kb. 188 millió forint) kártérítés megfizetésére kötelezték a légitársaság felé.

Az eset azonban nem volt veszélytelen. Mivel leszállás közben történt, amikor mindenkinek be kell csatolni a biztonsági övét, „senki más nem repülhetett volna ki a gépből, de az ajtót kinyitó ember kieshetett volna” – mondta az ABC Newsnak Steve Ganyard volt amerikai vadászpilóta.

Mi történne, ha sikerülne?

Ha mégis kinyílna egy ajtó utazómagasságon, az súlyos következményekkel járna. Az utastérben hurrikánerejű szél keletkezne, ahogy kiegyenlítődik a légnyomás, ami mindent kiszippantana, ami nincsen lekötve – mondta a CNN-nek Sara Nelson, az amerikai légiutas-kísérők szakszervezetének elnöke.

2018-ban egy 43 éves nő halt meg a Southwest Airlines amerikai légitársaság 1380-as járatán az Egyesült Államokban, miután a hajtóműről letört darabok kitörték a gép egyik ablakát, és a nyomáscsökkenés félig kirántotta a repülőből, pedig a biztonsági öve be volt kapcsolva. Két utas és egy utaskísérő kellett ahhoz, hogy vissza tudják húzni a gép belsejébe.

„Papírok, táskák, kabátok, minden a rés felé indulna” – mondta a Bloombergnek Nora Marshall, az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság egykori nyomozója. A szívóerő extrémerős, és addig tart, amíg a gép belsejében akkora nem lesz a légnyomás, mint a gépen kívül – magyarázta Richard Healing repülésbiztonsági szakértő.

Ilyen esetekben a kabinban közben kicsapódik vízpára, mindent köd lep be, és nem lehet látni semmit, valamint „nagyon gyorsan nagyon hideg lesz” – mondta a CNN-nek Jonathan Clark, a texasi Baylor College of Medicine egészségügyi főiskola professzora. A fül pattogni kezd, és akár barotrauma is kialakulhat, a gyomorban lévő gázok kitágulnak, és a fogtömések is kieshetnek.

Tízezer méteres magasságban nagyon gyorsan, akár kevesebb mint egy perc alatt oxigénhiányos állapot alakulhat ki, ami eleinte a döntéshozatalt és a finommotoros mozgást, valamint a látást gátolja, majd ájuláshoz vezet – mondta David Gradwell, a londoni King’s College orvosprofesszora. Ezért is fontos, hogy ilyen helyzetben mindenki először saját magának rakja fel az oxigénmaszkot, és csak azután kezdjen el másokon segíteni.

A légnyomáscsökkenés ugyanakkor csak ritkán jár nagy veszéllyel, hacsak nem robbanásszerű a csökkenés, és strukturális károkat okoz a gépben – mondta a CNN-nek Patrick Smith kereskedelmi pilóta, az Ask the Pilot blog és könyv szerzője.

Az ajtó kiesése és a hirtelen nyomáscsökkenés már nem szabad, hogy katasztrofális eredménnyel, azaz a gép szétesésével járjon.

Ezt bizonyította tavaly januárban az Alaska Airlines Boeing 737-es gépe, aminek egy vészkijáratpanelje esett ki nem sokkal a felszállás után, de sikerült kényszerleszállást végrehajtania. Ennél azonban voltak rémisztőbb és halálosabb esetek is.

Gyilkos légnyomáscsökkenések

1988. április 28-án az Aloha Airlines 243-as járata több mint hét kilométeres magasságban repült Hawaii felett, amikor az 1969-ben átadott Boeing 737-es teteje megrepedt, és a nyomáscsökkenés a repülőgép törzsének nagy részét leszakította az első osztály felett. Egy utaskísérő kirepült a gépből. „Eltűnt, mielőtt bárki felfogta volna, mi történik” – mondta a Bloombergnek Marshall, illusztrálva, hogy milyen hirtelen történik minden. Hatvanöt utas megsérült, de a repülővel sikerült kényszerleszállást végrehajtani.

Kevesebb mint egy évvel később, 1989. február 24-én a United Airlines 811-es járatán kilenc ember halt meg, amikor kinyílt az elülső raktérajtó, a törzs egy része pedig a hirtelen nyomáskiegyenlítés miatt leszakadt. A Boeing 747-es éppen felszállt Honoluluból, és átlépte a hatezer méteres magasságot, amikor beomlott a padló és tíz ülés kizuhant. Az ülésekbe bekötött nyolc utas, valamint egy kilencedik is kiesett a gépből, holttesteiket soha nem találták meg. Az egyik ülés lábába kapaszkodó utaskísérőt sikerült visszahúzni a gépbe. Bár a repülő súlyos károkat szenvedett, vissza tudott fordulni, és sikeres kényszerleszállást hajtott végre.

1974-ben már nem volt ilyen szerencséje a Turkish Airlines török légitársaság 981-es járatán utazóknak, ami azután zuhant le a Párizs közelében lévő Ermenonville erdőben, hogy repülés közben kiesett a DC-10-es hátsó raktérajtaja. A hirtelen nyomáscsökkenés miatt két hármas ülés, benne három utassal kiszakadt a repülőből, leállt az egyik hajtőmű. Összeomlott a padló, és annyira megsérültek az alatta lévő kábelek, hogy a pilóták nem tudták irányítani a gépet. A balesetet a fedélzeten lévő 346 ember közül senki sem élte túl. Ez volt az első olyan repülőgép-katasztrófa, amiben több mint kétszázan haltak meg.

A világ leghalálosabb repülőgép-balesetét szintén a hirtelen nyomáscsökkenés okozta. 1985-ben 520-an haltak meg, amikor a Japan Airlines 123-as járata Tokiótól száz kilométerre a hegyek közé zuhant. A baleset a hátsó nyomástartó válaszfal – ez választja el egymástól a túlnyomásos utasfülkét és a nem nyomás alatt lévő hátsó repülőgéptörzset – megsemmisülése okozta.

A válaszfalat pár évvel korábban rosszul javították meg egy baleset után, repedések jelentek meg rajta, és amikor a Tokióból indult gép elérte a több mint hétezer méteres utazómagasságot, az alkatrész szétesett. A robbanásszerű nyomáscsökkenés miatt a Boeing 747-esben olyan károk keletkeztek, hogy irányíthatatlanná vált. A balesetet csak négyen élték túl – köztük egy 12 éves kislány, akit egy fa ágai között találtak meg.