A NATO haderőfejlesztése évi 200 millió tonnányi üvegházhatású gázzal terheli a légkört egy kutatás szerint
A világ belecsúszik a 2022-es csapdájába: az Ukrajna orosz inváziója által felpörgetett nemzetközi fegyverkezés évi minimum 200 millió tonnával növeli meg a globális szén-dioxid-kibocsátást, ami az eddig előre jelzetteknél is súlyosabb klímakatasztrófákat idéz elő, ezek a klímakatasztrófák azután újabb regionális konfliktusokhoz vezetnek, ami megint csak növeli a fegyverkezési hajlandóságot.
– ismertette a nagy-britanniai „Konfliktus és Környezet Megfigyelőközpont” (Conflict and Environment Observatory – CEO) kutatásának eredményét csütörtökön a Guardian. A kutatás szerint a globális fegyverkezési verseny egzisztenciális fenyegetést jelent a klímacélokra, mivel egyedül a NATO-tagországok felpörgetett fegyverkezése évi 200 millió tonnányi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár.
Az orosz-ukrán és a gázai háborúk, az egyre komolyabb amerikai-kínai, illetve indiai-pakisztáni konfliktus mind feljebb srófolták a fegyverkezési versenyt. A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) április végén közzétett adatai szerint 2024-ben 9,4 százalékkal többet fordítottak tavaly a hadiiparra, mint 2023-ban. A hidegháború óta nem tapasztalt ugrás azt jelenti, hogy összesen mintegy 2,7 trillió amerikai dollár folyt a hadiiparba az elmúlt év során, ami mai árfolyamon csaknem 960 ezer milliárd forintot jelent.
A CEO számításai azon a kötelezettségvállaláson alapulnak, miszerint a NATO tagállamai – az eleve messze a legtöbbet költő Egyesült Államokat leszámítva – GDP-arányosan két százalékponttal emelik katonai kiadásaikat. Márpedig korábbi kutatások megállapították, hogy minden egyes dollár, amit haditechnikára fordítanak, nem csak a gyártás és használat folyamán keletkező karbonkibocsátást növeli meg, hanem a klímavédelemre fordítható forrásokat is csökkenti. Ellie Kinney, a Megfigyelőközpont kutatója szerint
„A rövid távú biztonság kedvéért hajlamosak vagyunk feláldozni a hosszú távú biztonságunkat. Amikor katonai beszerzésekre költünk, és ezzel bevállaljuk a globális szén-dioxid-kibocsátás növelését, akkor valójában csak rontunk a kilátásainkon”
Annak ellenére, hogy a hadseregek nem törik magukat saját környezeti hatásuk felméréséért – kivéve a NATO tagállamait –, a Guardian által idézett számítások szerint a világ fegyveres erői a globális üvegházhatású gázkibocsátás 5,5 fél százalékáért felelősek.
A klímaválság már jelenleg is számos konfliktust fűt a szudáni polgárháborútól az Északi-sark olvadó jégpáncélja alatt rejtőző ásványkincsekért való nemzetközi versenyfutásig.
A SIPRI ugyancsak 2025 tavaszán kibocsátott jelentése szerint az európai országok fegyverimportja több mint két és félszeresére nőtt az elmúlt öt évben, miközben Ukrajna a 2022-es orosz támadás kezdete óta a világ legnagyobb fegyverbeszerzőjévé vált. Európa így 2020 és 2024 között a világ fegyverimportjának 28 százalékát adta, szemben a 2015 és 2019 közötti időszak 11 százalékával. A Nemzetközi Béke- És Gazdaságkutató Intézet szerint 2021 és 2024 között az EU-tagállamok katonai beszerzésekre fordított kiadásai több mint 30 százalékkal nőttek. A ReArm Europe haderőfejlesztési programja keretében május végén a tagállamok 150 milliárdos hitelkeretet szavaztak meg újabb beszerzésekre és fejlesztésekre.
A hadiipar azért is különlegesen fenyegető klímaszempontból, mivel nagyon karbonintenzív, azaz az eszközök gyártásánál – gondoljunk a rengeteg acélra és egyéb fémötvözetre – és üzemeltetésénél – itt pedig a harckocsik, hadihajók vagy repülőgépek által elégetett üzemanyagra – egyaránt rengeteg szén-dioxid keletkezik. A NATO-tagállamok katonai karbonkibocsátásának növekedése klímaköltségekre lefordítva 264 milliárd dolláros extrakiadásokkal járhat. És ahogy Kinney felhívja rá a figyelmet, ez a számítás csak a világ kibocsátásának 9 százalékáért felelős 31 országra vonatkozik, szóval a haderőfejlesztésből fakadó teljes környezeti teher és – költség ennek a többszöröse lehet.
