„Sajnos elvesztettük a csatát a természettel. A Korond-patak becsült vízhozama a reggeli órákban több mint százszorosa volt a normálisnak, és erre legalábbis az elmúlt 30 évben nem volt példa” – mondta Petres Sándor, Hargita megyei prefektus egy keddi sajtótájékoztatón az Agerpres beszámolója szerint arra reagálva, hogy a jelentősen megduzzadt Korond-patak vize gyakorlatilag gátolatlanul ömlik be az erdélyi gazdaság egyik kincsesládájának is mondott parajdi sóbányába. A Transtelex azt írja, hogy a becslések szerint szerdán délelőttre a bánya már félig megtelt vízzel, és a következő 24 órában mind a hét szintet ellepheti a víz. A helyszínen jelenleg is esik az eső, a Korond-patak vízszintje továbbra is magas.
A bánya környékén nem most kezdődtek a problémák: a maszol.ro cikke szerint május 5-én indult a vízszivárgás a tárnákba, amikor is a Korond-patak vízszintje nagyon megemelkedett. Akkor azonnal leállították a kitermelést és a turizmust is, a hatóságok vészhelyzetet rendeltek el és megkezdték a helyreállítási munkálatokat, melynek részeként kialakítottak két ideiglenes medret a Korondnak azért, hogy megakadályozzák a víz befolyását a föld alatti komplexumba.
Ezek a munkálatok váltak most semmissé a Korond megnövekedett vízhozama, pontosabban az árral érkező hordalék miatt, a hordalék ugyanis felszakította a mederbe elhelyezett geofóliát, ami eddig megakadályozta a víz beömlését.
„A víz olyan sebességgel kezdett visszaáramlani a bányába, amelyet jelenleg nem lehet megfékezni” – közölte még Petres Sándor kedden. A prefektus szerint a szakértők azt mondták, hogy hosszú időbe, hónapokba telne, amíg a víz olyan mennyiségű sót oldana fel a tárnákban, hogy stabilitási problémák lépjenek fel a bányában. A tájékoztatás szerint az ár levonulása után az illetékes hatóságokkal felmérik majd a helyzetet, és folytatják a munkálatokat a mederben.
A Székelyhon beszámolója szerint a parajdi sóbánya kezelőszintjét még nem érte el a víz, de jelenleg senkit sem engednek a bánya fölötti területre, mert életveszélyes. Meg kell várniuk, míg a vízhozam csökken, mondta Petres Sándor. „Nekünk most két párhuzamos úton kell haladnunk. Az egyik a bányának a megmentése, a rendbetétele, a víznek a kiszivattyúzása, a patakmedernek a végleges megoldása és az újranyitás. Ezzel párhuzamosan, viszont ennél sürgősebb út az, hogy elindítsunk egy olyan országos kampányt, amivel turistákat vonzunk Parajdra. Hiszen a helyi közösségnek a 85–90 százaléka a turizmusból él” – magyarázta Bíró Barna Botond a Székelyhonnak Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A Transtelex folyamatosan frissülő cikkben követi a parajdi sóbánya sorsát.
