Trump elhozhatja az igazi csillagok háborúját

Irtózatos pénzből irtózatosan hatékony védelmi rendszer. Ebben a rövid mondatban összefoglalható Donald Trump amerikai elnök saját csillagháborús terve, az Aranykupola (Golden Dome), pró és kontra szempontból is. Trump kedden jelentette be egy aranyszínű vonalakkal átszőtt USA-térkép előtt, hogy új rakétavédelmi rendszert építenek ki még az ő elnöksége alatt. Az Aranykupola bejelentésekor Trump 175 milliárd dolláros, azaz cirka 62 ezermilliárd forintos tervről beszélt, de szakértők szerint a költségek ennek többszörösére rúghatnak majd.

Trump Pete Hegseth védelmi miniszterrel mutatta be az Ovális Irodában a létező legmodernebbnek kikiáltott, többszintű rendszert. Az új generációsnak mondott védelmi architektúra fontos elemei szárazföldön, a tengereken és az űrben lesznek, ez utóbbiba szenzorok és elfogóeszközök is kerülhetnek – néhány elemük már létezik és használatban is van. Trump így jellemezte a rendszert:

„Az Aranykupola képes lesz elfogni rakétákat, még ha azokat a világ másik oldaláról is lőtték ki, még ha az űrből is indították őket.”

A CBS arról írt, hogy a rendszer ugyanúgy el tudja majd fogni a rakétákat közvetlenül az indításuk után, középtávon és a célhoz közel is. Gregory Guillot tábornok, az amerikai Északi Parancsnokság vezetője még áprilisban beszélt a tervekről. A védelmi rendszer a fenyegetések azonosítása és lekövetése mellett az interkontinentális ballisztikus rakéták, illetve a robotrepülőgépek és egyéb légi fenyegetések ellen lesz bevethető – példának az észak-koreai rakétafenyegetést emelte ki. A projektet a Trump első ciklusában alakított űrerőt, a Space Force-t vezető Michael Guetlein tábornok irányítja majd.

A fokozatosan hadrendbe álló rendszer műholdak százait rendeli majd az Aranykupola szolgálatába – írta a Reuters. A határidő azonban roppant szoros, Trump második és egyben utolsó elnöki ciklusa végére, 2029 januárjára szeretnék működőképessé tenni. „Ronald Reagan sok éve akarta már ezt, de nem volt meg hozzá a technológiájuk” – idézte fel a nyolcvanas évek amerikai csillagháborús terveit Trump.

Frank McKenzie, a CBS szakértője, nyugalmazott tábornok azt mondta, az ellenséges rakétákat még indításuk után közvetlenül hatástalanítani kell. Ekkor még kiszámítható a röppályájuk, nem tudnak azonnal manőverezni, és nem zavarhatják a radarokat. „És hogy ezt megtedd, tényleg az űrbe kell menned” – igazolta a csillagháborús terveket. Más szakértők is alátámasztották, hogy a haditechnika az űr irányába halad, valóban egy ilyen rendszer a következő lépés.

A védelmi eszközöket is gyártó Lockheed Martin és Guetlein tábornok a Manhattan-projekthez (azaz az első atombomba előállításához) mérhető jelentőségűnek nevezte az Aranykupolát.

Szorító idő

Bár Trump mindenképpen azt szeretné, ha a rendszer még az elnöki ciklusa végére készen lenne, szakértők sora ezt irreálisnak nevezte. Melanie Marlowe, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) rakétavédelmi szakértője a Hillnek azt mondta, hogy ennél sokkal több időre van szükség annak teljes felépítésére, és ha nagyon gyorsan haladnak, akkor is csak részlegesen lesz működőképes az egész a megadott határidőre. „Nem lesznek űrben lévő elfogóink három év alatt” – jelentette ki a szakértő.

Alistair Edgar, a kanadai Wilfrid Laurier Egyetem politikatudománnyal foglalkozó professzora szerint húsz évre lesz szükség az Aranykupola felépítéséhez, aminek költsége végül akár az ezermilliárd dollárt is elérheti, míg Shashank Joshi, az Economist szerkesztője a BBC-nek kijelentette, hogy irreális azt feltételezni, hogy az egész készen lesz Trump elnökségének végére.

A Wall Street Journal pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy már az is kétséges, hogy a rendszerhez szükséges rakéták elkészülnek-e a határidőre. Még azokat is nehezen szállítják le két-három éven belül, amik már gyártásban vannak – mondta a lapnak Todd Harrison, a konzervatív American Enterprise Institute kutatója. A Journal már tavaly októberben arról számolt be, hogy hiány van légvédelmi rakétákból az Egyesült Államokban, és nem tudják olyan tempóban feltölteni a készleteket, mint ahogy elhasználják azokat, mert a gyártást nehéz felgyorsítani.

Money, money, money

A rendszer szárazföldi alappilléreit Floridában, Georgiában, Indianában és Alaszkában tervezik kiépíteni. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal számításai szerint csak az űrbe telepítendő elemek ára 542–831 milliárd dollárra, azaz 192–295 ezermilliárd forintra rúghat, és szerintük húsz évbe telne létrehozni. McKenzie azt mondta erről a CBS-nek, hogy óriási összeg, de megéri, elég csak arra gondolni, hogy ezzel Amerika megvédhető egy orosz, észak-koreai, iráni vagy épp pakisztáni atomtámadástól is.

Az Aranykupola-projekt mögé még nem tettek jelentősebb forrásokat, ezt Troy Meink, a légierőért felelős miniszter is elismerte, mondván, „még tervezési fázisban” van a projekt. Ugyanakkor a Fox News arról írt, hogy a bejelentett költségekből 25 milliárd már benne van abban a költségvetési csomagban, amiről a kongresszus vitázik. A Pentagon a Defense Scoop szerint is tárgyalásokba kezdett, hogy be tudják építeni a 2026-os szövetségi költségvetésbe az Aranykupola kezdőköltségeit.

Demokrata törvényhozók már jelezték kételyeiket. Ed Markey szenátor szerint a terv anyagi bukáshoz vezet, és a Wall Street Journalnak kijelentette, hogy az „nem más, mint aranyozott ajándék a milliárdos védelmi beszállítóknak”. Ugyanis gyanús, hogy a Trumphoz közel álló és a kormányzati apparátust DOGE nevű szervezetével lefaragó Elon Musk cége, a SpaceX, valamint Peter Thiel Palantirja és Palmer Luckey Andurilja is szerepet fog kapni az Aranykupolában.

Kevin Cramer republikánus szenátor azt mondta, inkább a Szilícium-völgy techcégeiről szól az egész projekt, mintsem a „big metalról”, azaz a védelmi ipar fix nagyüzemi beszállítóiról. A Reuters szerint egyelőre az L3Harris Technologies, a Lockheed Martin és az RTX Corp cégek neve merült fel komolyan mint potenciális beszállítók, ami azért árnyalja Cramer mondását.

Az L3Harris már felépített az Indiana állambeli Fort Wayne-ben egy új üzemet, ahol a hiperszonikus és ballisztikus rakétákat érzékelő-követő űrszenzorokat gyártják. Jim Banks republikánus szenátor is külön kiemelte Indianát, szerinte az L3Harris üzeme mellett az indianai Crane haditengerészeti kutató-fejlesztő bázison is dolgozhatnak majd a rendszer elemein.

Negyvenkét demokrata politikus közben közös levelet írt a Pentagonnak, miután kiderült, hogy Musk SpaceX-e is megbízást kaphat az Aranykupola bizonyos elemeire. Többek közt Elizabeth Warren, Cory Booker és Tammy Duckworth is az átláthatóságot hiányolják, és összeférhetetlennek tartják a SpaceX részvételét – írta az Independent. A CNN értesülései szerint Musk személyesen lobbizott Hegseth-nél azért, hogy cége szállíthassa a rendszer egyik alapjának számító műholdakat. A SpaceX számításai szerint ez 6–10 milliárd dollárba (kb. 2128–3546 milliárd forintba) kerülne. A rutinjuk megvan, az internetet szolgáltató Starlink-hálózatnak már most több száz műholdja kering Föld körüli pályán.

Izraeli példa, nemzetközi részvétel

Trump még márciusban kért forrásokat a kongresszustól az izraeli Vaskupola (Iron Dome) mintájára tervezett rakétavédelmi rendszeréhez. Izrael védelmi rendszere is többrétegű, annak csak egy része a Vaskupola, ami a rövid hatótávolságú, egyszerűbb rakéták ellen nyújt védelmet, amiket a Hamász vagy a Hezbollah is rendszeresen használt ellenük. A rendszer többi rétege már fejlettebb, nagyobb hatótávolságú rakéták ellen is véd, ezek az irániak két tavalyi támadásakor is bizonyítottak.

Kanada az amerikai kormány szerint jelezte, hogy csatlakozna az Aranykupola programhoz. Mark Carney kanadai miniszterelnök azt mondta, kabinetjével egyeztet arról, hogy új biztonsági és gazdasági kapcsolatot építsenek ki az amerikaiakkal. „Ezek az egyeztetések természetesen magukban foglalják a NORAD-ot [a Kanadával közös légvédelmi mechanizmust] és a kapcsolódó kezdeményezéseket, mint amilyen az Aranykupola” – mondta a Reuters szerint a liberális kormányfő. Később azt mondta, szerinte jó ötlet, ha Kanada és a kanadaiak védelemben részesülnek, de a költségekről nem akart beszélni.

Szakértők és amerikai tisztviselők közben arra hívták fel a figyelmet, hogy az Aranykupolát nehezen lehetne Kanada segítsége nélkül felépíteni.

Annak hatékony működéséhez ugyanis elengedhetetlenek a kanadai területre telepített radarok az Északi-sark felől érkező rakéták érzékeléséhez – írta a Politico. „Amit Kanada nyújtani tud, az terület” – mondta a lapnak Glen Van Herck, az Egyesült Államok Északi Parancsnokságának volt vezetője. A Kanada északi részeire telepített radarokkal ugyanis át lehet látni az Északi-sarkon, és sokkal hamarabb észlelni lehet az Oroszországból vagy Kínából indított rakétákat.

„Kanada nélkül sokkal bonyolultabb lesz” felépíteni az Aranykupolát – mondta a Politicónak egy névtelenséget kérő republikánus kongresszusi dolgozó. Ez viszont politikai problémákat vet fel, mivel Donald Trump elidegenítette az Egyesült Államoktól a kanadaiak nagy részét, és ezt a kanadai politikusok nem hagyhatják figyelmen kívül – figyelmeztetett Jack Reed demokrata szenátor.

Érdekes kérdés, mi lesz a bármilyen amerikai rakétavédelmi rendszerrel és egyéb katonai eszközökkel védett szövetségesekkel. Az Atlantic Council szerint ha egy jól működő Aranykupolát raknak össze az amerikaiak, a tengerentúli csapatok állomásoztatására is kevésbé lesz szükség. Ugyanakkor a fejlesztése mehet multilaterális alapon, erre utal, hogy Kanadát is bevonnák a projektbe.

A cikk szerint az Egyesült Államoknak szövetségesei érzékenységét is figyelembe kell vennie, és nem szabad amerikai elrettentő erő nélkül magukra hagyni őket. Az amerikai csapatok csökkentéséért cserébe már Barack Obama kormánya alatt felajánlottak rakétavédelmi rendszereket, a lengyelországi Aegis Ashore rendszer már a NATO égisze alatt működik. Eközben vannak olyan szövetségesek, amik igénylik az amerikai katonai jelenlétet, Dél-Koreának például ez komoly elrettentő erővel bír Észak-Koreával szemben. Európa eközben – az amerikai–európai elhidegülés miatt is – várhatóan saját védelmi iparát részesíti majd előnyben, és saját védelmi rendszert állíthat hadrendbe. Jelenleg is bővül a Sky Shield, azaz Égi Pajzs nevű kezdeményezés, de amerikai és izraeli technológiára alapozva.

Kína nem boldog

Mao Ning kínai külügyi szóvivő már jelezte országa fenntartásait az Aranykupola-tervvel kapcsolatban. Felszólította az Egyesült Államokat, hogy „a lehető leghamarabb hagyja abba a globális rakétavédelmi rendszer fejlesztését és telepítését”. Kína szerint Washington csak a saját biztonságára gondol, ami sérti azt az alapelvet, miszerint az országok biztonságát nem lehet veszélyeztetni, ez pedig aláássa a globális stratégiai egyensúlyt és stabilitást. Mao szerint mindezeken túl a projekt miatt nő a kockázata, hogy „az űr csatatérré változik”, illetve „fegyverkezési versenyt” szül. Kijelentette, hogy a világűrről szóló szerződést, az Outer Space Treatyt is sérti az amerikai fejlesztés.

Pete Hegseth a kínai aggodalmakra válaszul a hétvégén közölte, hogy szerinte az Aranykupola felépítése nem fog fegyverkezési versenyhez vezetni, hiszen nem támadó létesítmény lenne. „Csak a haza megvédése érdekel minket” – jelentette ki a Fox Newsnak az amerikai védelmi miniszter.

McKenzie nyugalmazott tábornok a CBS-nek „viccesnek” nevezte a kínai hozzáállást, mondván Peking már rég elkezdte az űr militarizálását, miközben Amerika most egy védelmi célú rendszert készül kiépíteni. Az Amerikai Védelmi Hírszerzési Ügynökség szerint Kína és Oroszország is olyan új rendszereket fejleszt, amik igyekeznek kihasználni a mostani amerikai rakétavédelmi rendszerek réseit, hiányosságait, és műholdak ellen bevethető fegyvereik is vannak. Egyes kritikák szerint a jelenlegi rendszerek nem nyújtanak például kellő védelmet az alacsonyan haladó robotrepülők és siklóbombák ellen, amik egyre gyakoribbak a hadviselésben – az ukrajnai háborúban is előszeretettel használja őket az orosz fél.

B. Chance Saltzman, az űrerők helyettes vezetője áprilisban beszélt arról a Capitoliumban, hogy Kínának több száz műholdja van ráállítva az amerikai érdekeltségek és eszközök megfigyelésére, és félő, hogy az Egyesült Államok elveszti az űrbéli dominanciát. Saltzman felettese, Michael Guetlein pedig arról beszélt, Kína már műholdak közötti harcokat gyakorol.

Más megközelítésből, de a kínai pártállami China Daily is arra jutott, az Egyesült Államok egymaga nem feltétlen képes a projektet véghez vinni. Szun Hszihui, a Kínai Tudományos Akadémia kutatója azt mondta a lapnak, hogy a növekvő amerikai államadósság és a gyártási kapacitásaik külföldre települése – aminek visszafordításáért a Trump-kormányzat mindent megtesz – miatt sem lesz feltétlen képes végrehajtani a tervet.

A South China Morning Post közben arról számolt be, hogy a kínai Csencsiang Egyetem kutatói olyan anyagot állították elő, amivel képesek lehetnek kicselezni az olyan amerikai légvédelmi rendszereket, amik az Aranykupola alapját is adnák. A lopakodó bevonat a mikrohullámú és az infravörös tartományban működő radarok ellen is védelmet nyújthat, akár hétszáz Celsius-fokos környezetben is, ami ideális a nagy hőmérsékleten működő rakéták esetében.

Pandóra szelencéjét nyitnák ki?

Az oroszok eközben puhább álláspontot képviselnek, mint Peking, a Kreml szerint az Aranykupola újraindíthatja a megfeneklett orosz–amerikai tárgyalásokat a stratégiai fegyverkorlátozásról. Az amerikaiak 2019-ben és 2022-ben is kiléptek egy-egy közös rakétakorlátozási egyezményből, azok ismételt orosz megsértésére hivatkozva. Trump egyébként azt mondta egy kérdésre az Aranykupola bejelentésekor, hogy még nem beszélt erről Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de „a megfelelő időben” megteszi majd.

Victoria Samson, a washingtoni Biztonságos Világ Alapítvány űrbiztonsági és stabilitási igazgatója azt mondta a Reutersnek, hogy „Pandóra szelencéjét nyitják ki”, és nem gondolnak a hosszú távú következményekre. Szerinte az Aranykupola ugyanis valóban fegyverkezési versenyhez vezethet, más államok igyekeznek majd felzárkózni az űrfegyverek korához.

A kontextushoz hozzátartozik, hogy az űrszemét eközben borzasztóan nagy veszélyt jelent emberekre és műholdakra is, annyira telítettek a Föld körüli pályák. Így egy űrháború közben kilőtt műholdak és rakéták törmelékei súlyos válságot okozhatnának a felső légkörben és afelett. És akkor még arról a technikai problémáról nem is beszéltünk, hogy a rendszer a 3,1–3,45 gigahertzes frekvenciatartományt használná, aminek egy részét az amerikai védelmi minisztérium már kereskedelmi telekommunikációs cégeknek felkínált aukcióra.