Megtiltja a Trump-kormányzat, hogy külföldi diákokat vegyenek fel a Harvardra
Újabb lépéssel gyakorol nyomást a Trump-kormányzat a Harvard Egyetemre: a New York Times több forrása szerint a kormányzat csütörtökön tájékoztatta az egyetemet, hogy leállították a külföldi diákok felvételét a Harvardra, amivel, a megvont támogatások után újabb finanszírozási nehézségeket okoznak az egyetemnek.
„Azért írok, hogy tájékoztassam önöket, hogy azonnali hatállyal visszavonjuk a Harvard Egyetem nemzetközi diák- és csereprogramjának tanúsítványát” – állt a Kristi Noem belbiztonsági miniszter által küldött levélben, melynek másolata a The New York Times birtokába került.
A kormány lépését megerősítő minisztériumi sajtóközleményben azt írták, mindez azt jelenti, hogy a Harvard többé nem vehet fel külföldi diákokat, és a meglévő külföldi diákoknak át kell jelentkezniük más intézménybe vagy elveszítik a jogállásukat. A New York Times egyik forrása szerint az egyetem ezzel kapcsolatban újabb jogi lépést fog tenni a kormányzattal szemben, miután nemrég pert indítottak a befagyasztott támogatások miatt.
Hogy lássuk az arányokat: idén körülbelül 6800 nemzetközi diák tanult a Harvardon, ami a hallgatói létszám 27 százalékát jelenti. Ők általában a többi diáknál nagyobb részt fizetnek az oktatás költségeiből – az ősszel kezdődő tanévben közel 60 ezer dolláros tandíjjal kell számolniuk, a költségek közel 87 ezer dollárra emelkedhetnek, a szállást és az ellátást is beleszámítva.
Az amerikai kormány nemrég bejelentette, teljesen átalakítják az egyetemi akkreditációs rendszert. A reform támogatói szerint a rendelkezés a felsőoktatás új aranykorát fogja előidézni, míg a kritikusok az egyetemi és oktatói szabadság végét vizionálják. A lépés egy újabb fejezet abban a hónapok óta dúló háborúban, ami az elnök és az amerikai felsőoktatás között zajlik. Trump március közepén küldte ki levelét a nyolc elit egyetemet tömörítő Borostyán Liga (Ivy League) egyes tagjainak, amelyben többek között a tanterv állami átvizsgálását és egyes kutatóközpontok bezárását követelte tőlük. Ezzel párhuzamosan korlátozta a tudományos kutatásokra fordítható költségeket, ami már most több ezer egyetemi munkahely elvesztéséhez vezetett.
Trump már elnöki kampánya alatt is előszeretettel ágált az elit egyetemek ellen, azt ígérve, hogy megzabolázza az intézményeket, amelyek szerinte az Amerika-, Izrael- és Nyugat-ellenes aktivizmus melegágyai lettek. Ennek közvetlen előzményei voltak a gázai háború mentén kirobbant palesztinpárti tüntetések, amelyek hónapokon keresztül rázták meg az ország kampuszait. A megmozdulásokat a kezdetektől fogva antiszemitizmussal vádolták különböző jogvédő szervezetek, a kialakult botrányokba pedig a Harvard, a Columbia és a University of Pennsylvania vezetői is belebuktak. Az elmúlt hónapban pedig több olyan diáktól vonták meg az amerikai vízumot, akik vezető szerepet vállaltak a tüntetésekben.
Trump amerikai egyetemek ellen indított háborújáról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
