Feltekert vámokkal válna függetlenebbé az EU Oroszországtól és Belarusztól
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön támogatta, hogy megemeljék a vámokat az orosz és belarusz műtrágyákra, valamint bizonyos mezőgazdasági termékekre, írta a testület közleménye.
A plenáris ülés jóváhagyta az Európai Bizottság javaslatát, hogy 50 százalékkal emeljék meg az Oroszországból és Belaruszból származó mezőgazdasági termékekre kivetett uniós vámokat, amelyekre még nem vetettek ki többletvámokat. A testület közleménye szerint
„a cél az EU két országtól való függőségének további csökkentése”.
A döntés többek között a cukorra, az ecetre, a lisztre és az állati takarmányra vonatkozik.
A szöveg 6,5 százalékos vámot ír elő az Oroszországból és Belaruszból importált műtrágyákra, valamint tonnánként 40–45 euró vámot a 2025–2026-os időszakra. Ezek 2028-ra 430 euróra emelkednek.
A közlemény megjegyzi, hogy az orosz és belarusz műtrágyák értékesítéséből származó jövedelem közvetlenül hozzájárul az Ukrajna elleni háborúhoz. A javasolt intézkedések jelentősen csökkenteni fogják az érintett áruk uniós behozatalát, függetlenül attól, hogy azok a két országból származnak-e, vagy közvetlenül, illetve közvetve ezek exportálják.
A jogszabály ugyanakkor utal arra, hogy a döntés növelheti az árakat:
megbízza az Európai Bizottságot az esetleges áremelkedések, illetve a belső piacot és az uniós mezőgazdasági ágazatot érő károk nyomon követésével, valamint a negatív hatások enyhítésével. Az elfogadott szöveg szerint ha az árak jelentősen megugranak 2024-hez képest, felfüggeszthetik a vámokat.
A rendeletet 411 szavazattal, 100 ellenzés és 78 tartózkodás mellett fogadták el. A szavazási jegyzőkönyv alapján a magyar képviselők közül a DK-sok igent, a Mi Hazánk nemet, a Fidesz-KDNP-ből le nem adott szavazatnak számító tartózkodást nyomtak, a hét tiszás közül viszont senkinél nem regisztráltak voksot. Aznap a pártból többen is szavaztak más ügyekben, ők a jelenléti íven is szerepelnek (kivéve például az épp Nagyváradra gyalogló Magyar Pétert). Ez arra utal, hogy „passzívan tartózkodhattak”, vagyis az ukrán vonatkozású ügyekben amúgy is óvatosan szavazó pártból szándékosan nem nyomtak gombot.
A rendeletet még a tagállami Tanácsnak is hivatalosan el kell fogadnia, mielőtt hatályba léphetne. Amíg a külügyeknél – például a szankcióknál – egyhangúságra van szükség, a kereskedelempolitikánál elég az általában használt minősített többség. Ilyenkor egyetlen tagállam kormánya sem vétózhat egyedül, a lakosságuk számától függően legalább négy kell egy blokkoló kisebbséghez.
