„Kiváló” – jellemezte Donald Trump a hétfői telefonos beszélgetését az orosz elnökkel az orosz–ukrán háborúról. Vlagyimir Putyin hasonlóan pozitívan nyilatkozott, de a jelek szerint erre neki lehet több oka. Putyin továbbra sem fogadott el semmit Trump korábbi tűzszüneti javaslatából, az amerikai elnök azonban láthatóan nem akar konfrontálódni vele.
Trump ismét utalt rá, hogy az előrelépést a tűzszünet és a béke felé már közvetlen tárgyalással az orosz és az ukrán félnek kellene megtennie, amit többen úgy értelmeztek, hogy az Egyesült Államok hátrébb léphetne az amerikai elnök által kezdeményezett közvetítői szerepből, amire már korábban is utaltak az amerikaiak. Teszi ezt anélkül, hogy elérte volna a háború lezárását, amit elnökválasztási kampányában saját magát dicsérve még egy nap alatt – később ezen finomítva három hónap alatt – elérhetőnek vélt.
Helyette most már a Vatikánt ajánlja a tárgyalások helyszínéül, amerikai részvétel nélkül. „Oroszország és Ukrajna azonnali tárgyalásokat kezd a tűzszünet és, ami még fontosabb, a háború BEFEJEZÉSE érdekében” – idézte a Financial Times Trump posztját a rá jellemző nagybetűkkel, miközben konkrét időpontokról nem volt szó.
Később a közvetítői szerepből való esetleges kivonulást árnyalta ugyan Trump, mondván, ez is megtörténhet, ha nincs előrelépés. De azt is hozzátette, hogy megvan ehhez a „vörös vonal a fejében”. Trump úgy fogalmazott, hogy „Óriási egók vannak itt, de azt hiszem, hogy valami történni fog. Ha pedig nem, akkor kihátrálok, és nekik kell folytatniuk”.
A BBC szerint Putyin arról beszélt, hogy Oroszország kész „egy lehetséges jövőbeli békemegállapodásról szóló memorandumot” kidolgozni Ukrajnával, ami nem éppen valamilyen gyors rendezés felé mutatott. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy bármilyen megoldásnak a háború „gyökerét” is érintenie kell.
Ez a kitétel azonban jelzés arra, hogy a megállapodás messze van: Oroszország ugyanis nemcsak Ukrajna esetleges NATO-tagságát tekintette a konfliktus okának, hanem általában a NATO keleti bővítését, ezért már 2021 decemberében eljuttatott az Egyesült Államokhoz egy javaslatcsomagot, amely felvetette azt is, hogy a „NATO vonja vissza katonai infrastruktúráját az 1997-es állapotnak megfelelően”. Ez lényegében Közép-Európa, így Magyarország NATO-tagságának kiüresítését is jelentené.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy kulcsfontosságú, hogy az Egyesült Államok ne távolodjon el a tárgyalásoktól és a békéért tett erőfeszítésektől. Előrelépés azonban nincs, és már önmagában az, hogy az Egyesült Államoknak nincsen világos álláspontja, már a Kremlnek jelent előnyt. Kijev szerint nyomásgyakorlás nélkül Putyin csak időt nyer, hogy folytathassa a háborút. Trumppal ellentétben az EU kiáll újabb szankciók mellett, kedden a 17. szankciós csomag tartalmáról egyeztettek.
Trumppal sokat nyert a Kreml
A CNN szerint valójában csak még messzebbre sodródott a béke esélye Ukrajnában. „Ezt a telefonhívást nehéz másként értelmezni, mint úgy, hogy Putyin pontosan azt érte el, amit akart” – nyilatkozta a Nemzeti Hírszerzés korábbi igazgatóhelyettese. Beth Sanner szerint Trump semmilyen nyomást nem helyezett az orosz elnökre, így hiába a párbeszéd, ha érdemi eredményt nem hoz.
Trump mérlege az orosz–ukrán háborúban az oroszok felé billen: a Kreml semmit nem adott fel az általa Ukrajna ellen indított, negyedik éve tartó háborúban megfogalmazott céljaiból – az ország vezetésének „nácitlanítása”, területi megcsonkítása, visszaterelése az orosz érdekszférába, kizárva Ukrajna NATO-csatlakozását –, miközben Trumptól megkapta mindazt, amire az elnök hivatalba lépése óta eltelt négy hónapban csak álmodhatott.
- Közvetlen tárgyalásokat kezdett Oroszországgal minden előfeltétel nélkül, erősítve ezzel a Kreml narratíváját, miszerint Ukrajnában amerikai proxyháború zajlik, ezért csak a két nagy szereplő megbeszélése hozhat eredményt;
- Trump többször leteremtette a kijevi vezetést, Volodimir Zelenszkij elnököt lediktátorozta, kamerák előtt nyilvánosan veszekedett vele az Ovális Irodában, részben a háború kirobbantásával is okolta;
- Ukrajnától ideiglenesen megvonta az információs támogatást, megkönnyítve ezzel, hogy az orosz fél 8 hónap után márciusra felszámolja a kurszki ukrán betörést;
- felszámolta a vissza nem térítendő alapú pénzügyi, katonai támogatást, igaz, piaci alapon lehetővé tette – mellesleg ezzel tartalmilag ellent is mondva annak a hozzáállásnak, amelyet az Orbán-kormány Trump békepolitikájaként jellemez, hiszen a magyar kormány az ukrán védelem erősítésére szánt fegyverszállítmányok eljuttatását háborúpárti politikának nevezi;
- személyes megbízottja többször, érdemi eredmények nélkül találkozott Putyinnal, ezek után Steve Witkoff mindig rendkívül pozitívan nyilatkozott. Többször ő, majd maga Trump is belengette, hogy az oroszok akár meg is tarthatják az Ukrajnától elfoglalt területeket vagy azok egy részét;
- Trump azzal, hogy az eredetileg közel-keleti ügyekben illetékes Witkoffot – az elnök diplomata múlt nélküli, ingatlanbizniszből ismert barátját – bevonta az orosz kapcsolatokba, azt is jelezte, hogy a Kreml más globális ügyekben problémamegoldó partner lehet. Ezzel az amerikai elnök enyhített az orosz vezetés nyugati elszigeteltségén is, relativizálva az Ukrajna ellen indított, mindkét oldalon közel egymillió katona súlyos sérülésével és halálával, több millió ukrán menekülttel, városok sokaságának lerombolásával járó háború súlyát;
- ezért cserébe még egy 30 napos tűzszünetet sem ért el, amit Ukrajna többször is elfogadott, Putyin lényegében minden felvetését visszadobta, ám ennek ellenére a máskor a diplomácia írott és íratlan szabályait könnyedén átlépő Trump mindig elnézően reagált, mintha nem látná – vagy valóban nem vette észre –, hogy az orosz elnök megvezeti őt.
Putyin már a múlt héten is kihozta a maximumot
A hétfői beszélgetés azután zajlott le, hogy a múlt héten Isztambulban közvetlenül tárgyalt az orosz és az ukrán delegáció. Az alig kétórás, egy orosz elnöki megbízott és az ukrán védelmi miniszter által vezetett tárgyalás az első volt azóta, hogy a háború első hónapjában a felek közötti tárgyalások megszakadtak, miután az orosz hadsereg által civilek ellen elkövetett bucsai mészárlás ismertté vált.
Ezt a megbeszélést az orosz fél kezdeményezte, az ukrán fél ezt tűzszünet életbe léptetésével és elnöki részvétellel fogadta volna el, de amerikai nyomásra ezek nélkül is belement. Egy ezer-ezer fős fogolycseréről szóló megállapodást leszámítva érdemi eredmény nem volt Isztambulban.
Orosz feltételek mellett jött tehát létre a találkozó, amelyet az orosz fél a korábbi tárgyalások folytatásának tekint, így egy sor olyan alapvetést tekint eldöntöttnek – például a területek megtartásáról és Ukrajna NATO-tagságának kizárásáról –, amelyet Ukrajna nem fogad el. A tárgyalások ilyen körülmények között a Kremlnek jelentenek előnyt, erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Az a tény, hogy ezután Trump tárgyalt Putyinnal és a megbeszélést pozitívan értékelte, megint az orosz elnök pozícióit erősítette Ukrajnával szemben.
Zelenszkij közölte az X-en, hogy kétszer is beszélt hétfőn Trumppal – a második alkalommal a francia és a finn elnökkel, az olasz kormányfővel, a német kancellárral, és az Európai Bizottság elnökével együtt –, és jelezte, hogy az amerikai részvétel az európaiakkal együtt rendkívül fontos az oroszokkal való tárgyaláson.
Emlékeztette Trumpot, hogy Ukrajna elfogadta a tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot, ám „ha az oroszok nem állítják le az öldöklést, akkor erősebb szankciókra van szükség. A nyomásgyakorlás az, ami Oroszországot a valódi béke felé kényszeríti, ez a világon mindenkinek egyértelmű” – írta, kissé feszültebbé téve ezzel a visszafogott hangnemet.
Az EU és Ukrajna szerint szankciók nélkül Putyin jár jól
Az ukrán elnök megerősítette, hogy kész bárhol tárgyalni, „legyen az Törökország, Svájc, a Vatikán, mi minden lehetőséget számításba veszünk”, de mindez csak akkor vezet eredményre, ha Oroszország hasonlóan elkötelezett.
Az EU az ukrán vezetés véleményét osztja arról, hogy Oroszországot a szankciós nyomásgyakorlás terelheti az érdemi tárgyalások felé. Ennek szellemében az EU a múlt heti döntés nyomán elfogadta a 17. szankciós csomagot. „További szankciók is várhatók” – közölte az X-en Kaja Kallas. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője által bejelentett szankciós csomag alapján az EU megtiltja, hogy a tagállamaiban működő vállalatok 30 olyan szervezettel üzleteljenek, amelyek harmadik országokon keresztül kijátszották a korábbi szankciókat.
Emellett 75 olyan magánszemélyt és vállalatot vesznek listára, akik részt vesznek „az orosz háborús gépezet” működtetésében. A gazdasági szankciók mellett az unió kiterjeszti annak a jogi lehetőségeit, hogy szankcionálhassa a víz alatti infrastruktúrát támadó hajókat, a propagandasajtót és azokat a pénzügyi támogatókat, akik segítik Oroszországot a háború fenntartásában. Utolsó intézkedésként pedig még a csomag része lett az orosz árnyékflotta majdnem 200 hajójának célba vétele is.
