USA-ügyvivő: Európa járuljon hozzá jobban Ukrajna védelméhez, és ne függjön Moszkvától vagy Pekingtől

Az Egyesült Államok újra nyílt tekintetű realizmusra törekedik Donald Trump elnök vezetése alatt, hangsúlyozta az Egyensúly Intézet hétfői konferenciáján Robert Palladino. Az USA magyarországi nagykövetségének márciusban kinevezett ideiglenes ügyvivője szerint ezt a szuverenitásra, erőre és a béke tárgyalásos elérésére, nem végtelen háborúra alapozzák. Világosnak nevezte Trump külpolitikáját: mindig a saját állampolgárait kell az első helyre tennie, ez az iránytűjük, és az európaiaknak is ezt kellene követniük.

Olyan Európát akarnak, amiben már nincs háború, ehhez egység kell. Ukrajnában tűzszünetre törekednek, ami az első lépés egy igazságos és tartós békéhez. Ehhez tettekre van szükség, közvetlenül tárgyalnak mindkét féllel, szilárdan kiállnak a szövetségeseik mellett, és célzott szankciókat alkalmaznak. Teljesen támogatják a NATO-t és az alapokmányában a közös védelemről szóló cikket, de ideje, hogy az európai szövetségesek erősítsenek, nekik kell vezető szerepet vállalniuk a kontinens biztonságában.

„Egy olyan Európát szeretnénk látni, ami jobban hozzájárul Ukrajna védelméhez” és „nem függ Moszkvától vagy Pekingtől”.

Egy erős, szuverén és önmagáról gondoskodni képes Európát támogatnak. „Ez az energiára tekintettel azt jelenti, hogy véget vetnek a gazdasági és energetikai összefonódásoknak az olyan rezsimekkel, amelyek a közös biztonságunkat fenyegetik”, ez Trumpnak és Marco Rubio külügyminiszternek is elsődleges. (A kínai-magyar energetikai együttműködés erősödéséről bővebben itt írtunk.)

„Hadd legyek őszinte: nehéz lenne az Egyesült Államoknak mélyítenie a kapcsolatokat olyan partnerekkel”, amelyek közben ugyanígy tesznek az „ellenfeleinkkel”.

Sok szövetségesük, köztük Magyarország vezetése pozitívan reagált a megújult elköteleződésükre, hangsúlyozta Palladino.

Nem csak Kína lehet az egyetlen súrlódási pont. Trump többször fejtegette, hogy a NATO tagállamai a mostani kettő helyett a bruttó nemzeti össztermékük öt százalékára emeljék a védelmi kiadásokat. Orbán Viktor miniszterelnök viszont tavaly decemberben kijelentette, hogy ez a cél gazdasági „tüdőn lövés lenne”.

Magyarország már 2023-ban elérte a két százalékot, hangsúlyozta a konferencián Kutnyánszky Zsolt. A védelempolitikáért, haderőfejlesztésért és védelmi iparért felelős államtitkár úgy látta, nagy viták lesznek, mielőtt megegyeznének a pontos összegekről. Fontos, hogy az öt százalékot – például 0,2 százalékos – lépésenként érjék el a gazdaság miatt.

Németh Zsolt, a Parlament külpolitikai bizottságának elnöke szerint az öt százalékot politikailag úgy kellene értelmezni, hogy Európa képessé válik önmaga megvédésére. Ennek nem mások jóindulatán kellene múlnia, a közös védelemnek a saját, jól felfogott érdekünkké kellene válnia.