Ingyen nyelvtanfolyam, egészségügyi megelőzés – először ötletelt közösségi gyűlés az EU költségvetésén

Vasárnap zárták az első olyan közösségi gyűlést, ami az Európai Unió többéves költségvetéséről szól. A javaslatokat az Európai Bizottság ígérete szerint beágyazzák a várhatóan hét évre szóló büdzsébe, de online még a hónap végéig hozzá lehet szólni.

Számos uniós tagállamban van hagyománya annak, hogy közösségi gyűléseket szervezzenek. Budapesten is tartottak már ilyen rendezvényt, az Európai Bizottság is bevetette jogszabály-javaslatoknál, de a mostani lesz az első hosszú távú költségvetés, aminél alkalmazzák.

Az uniós testület állítása szerint a résztvevők egy véletlenszerűen kiválasztott csoporton belül hat különböző szempont (például nemzetek, városiak-vidékiek vagy az EU-ról kialakult képük) alapján nagyjából arányosan jelenítették meg az EU lakóit. Az egyetlen jelentős kivétel a kor: a résztvevők harmada 29 év alatti. Összesen 150 embert csatlakozott személyesen, közülük öten voltak magyarok, azaz a 2,1 százalékos lakosságarányhoz képest 3,3-at képviseltek.

A résztvevők először kaptak egy rövid gyorstalpalót arról, hogyan néz ki az EU költségvetése, után pedig kisebb csoportokban egy-egy területen szövegeztek meg ajánlásokat. Itt szakértőket kérdezhettek, ha akartak, de ők eleve csak rövid időre kapcsolódtak be egy-egy csoport munkájába. A magyarok többségét és néhány más országbeli résztvevőt kérdezve egyikük sem érezte úgy, hogy az Európai Bizottság valamilyen álláspont felé terelte volna őket. Azt viszont többen jelezték, hogy a kész szövegbe szerkesztett változat került a munkacsoportihoz képest.

Jól járna a magyar biztos területe

A csoportok egymás munkáját is véleményezték, mielőtt a teljes ülés elé kerültek volna a javaslatok. A végén jelezhették, mennyire értenek egyet velük, és egy fontossági sorrendet is megszavaztak.

Azt a szöveget átvevő Piotr Serafin költségvetési biztos is elismerte: az ajánlásokban „máshol vannak a hangsúlyok”, mint a saját vagy a tagállami szakértőknél. Az első helyre az – épp az Európai Bizottság magyar tagja alá tartozó – egészségügy kerülne, amire csak a koronavírus-válság alatt indított külön programot az EU. A rá szánt pénz még így is eltörpül az egyik legnagyobb tétel, a költségvetés nagyjából harmadát kitevő regionális politika mellett, ami a második helyre került. A másik nagy terület, a büdzsé közel harmadát jelentő mezőgazdaság nem került az első öt közé. A javaslatok például

• jóval többet költenének egészségügyi megelőző programokra;
• a megugró védelmi kiadásoknál a kettős felhasználású – azaz részben polgári célú – infrastruktúrára, például közlekedési és hírközlési hálózatokra adnának támogatást, de nem zárnák ki a tisztán katonaiakat sem;
• több pénzt szánnának a mezőgazdasági közvetlen kifizetéseknél a kisgazdáknak;
• de még azt is felvetették, hogy ingyenesen elérhető nyelvleckéket fejleszthetnének.

2028-ig derül ki, mi lesz belőlük

Több résztvevőtől is vissza-visszatérő kérdés volt, hogy mi fog történni a javaslatokkal. Serafin nem ígérte, hogy mindegyik ajánlást megvalósítják, de minden említett területen segítenek az uniós támogatásokkal. A munkájukat figyelembe fogják venni, jelentette ki Stéphanie Riso, az Európai Bizottság költségvetési főtitkára.

Az Európai Bizottság várhatóan júniusban tesz javaslatot a 2028-ban induló hosszú távú költségvetésre. Csatolni fogja hozzá az ajánlásokat, de még ha ezeket valóban be is építi magába a büdzsébe, a végső döntést az állam- és kormányfők hozzák egyhangúlag, az Európai Parlament egyetértésével.