Trump szerint nem is lehet érdemi előrelépés addig, amíg ő maga nem találkozik az orosz elnökkel

Elnöki szint helyett csak alacsonyabb szinten, de úgy tűnik, így is létrejön az orosz–ukrán találkozó Isztambulban. Hogy pontosan mikor, az kérdés: eredetileg csütörtök reggel tíz óra lett volna a kezdet az oroszok szerint, majd ezt délutánra tolták. Az ukrán delegáció koraeste még nem volt a török nagyvárosban, és elképzelhető, hogy maguk a megbeszélések csak pénteken délelőtt kezdődnek el, a TASZSZ is erről ír.

Gyors eredmény bizonyosan nem várható ettől: az orosz fél – amely a 30 napos teljes tűzszünet eredetileg amerikai, de Ukrajna által is támogatott javaslatát is elutasította – a jelek szerint abban érdekelt, hogy a találkozó érdemi kötelezettségvállalást ne jelentsen, de eközben ne lehessen azt Moszkva szemére vetni, hogy semmilyen párbeszédre nem hajlandó.

Az ukrán elnök ugyan Vlagyimir Putyint várta volna tárgyalópartnernek, miután az orosz elnök felvetette a felek közötti közvetlen találkozót – először azóta, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kezdete után egy hónappal a megbeszélések megszakadtak, miután nyilvánosságra került az orosz erők által civilek ellen végrehajtott bucsai mészárlása.

Putyin a személyes részvétellel kapcsolatos javaslatra nem reagált, helyette egykori kulturális minisztere, jelenleg elnöki megbízottja, Vlagyimir Megyinszkij vezeti az orosz delegációt, éppúgy, ahogyan ez 2022-ben történt. Putyin ezzel is hangsúlyozta, hogy részükről nem új tárgyalások kezdődnek, hanem az akkor megszakadtak folytatódnak.

Ennek szimbolikus és gyakorlati jelentősége van orosz szempontból – erről részletesen ebben a cikkünkben olvashat. Egyrészt a Kreml ezzel jelzi, hogy nem külső nyomásra, a nyugati és ukrán kezdeményezést elfogadva tárgyal, nincs tehát arról szó, hogy az Egyesült Államok elnökének felszólítására kezdene Oroszország párbeszédbe, hanem saját javaslatként ajánlja fel a korábbi formátum felelevenítését. A gyakorlati jelentősége pedig az, hogy az orosz vezetés ezzel már egy sor megkötést tenne, burkoltan arra utalva, hogy az ukrán fél 2022 márciusában – amikor Ukrajna szorult helyzetben volt, a főváros körül gyülekeztek az orosz erők –, nem hivatalosan jelezte az oroszoknak, hogy eláll a NATO-tagságot célzó tervétől és nyugati kontingens elhelyezését sem vállalná, valamint orosz hozzájárulással tarthatna csak hadgyakorlatot nyugati partnereivel. Eközben viszont az orosz fél a rá nézve kevésbé kedvező pontokat elutasítaná – hiszen azóta Oroszország egyoldalúan Herszon és Zaporizzsja megyéket is sajátjának nyilvánította, bár azokat teljes egészében nem tudta elfoglalni a negyedik éve tartó háborúban.

Az orosz delegáció ért elsőként Isztambulba, ezt igyekezett ki is használni. „Kérdezzék meg az ukrán felet” – válaszolta Megyinszkij az orosz sajtónak az ukránok késlekedésével kapcsolatos kérdésre. „Mi készen állunk a munkára”. Isztambuli nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az elnöktől minden felhatalmazása megvan az orosz delegációnak, „hogy előbb-utóbb megteremtsék a tartós békét, elhárítva a konfliktus elsődleges okait.” Az „elsődleges okok” kitétel azonban jelzés arra, hogy a megállapodás messze van: Oroszország ugyanis nemcsak Ukrajna esetleges NATO-tagságát tekintette a konfliktus okának, hanem általában a NATO keleti bővítését, ezért már 2021 decemberében eljuttatott az Egyesült Államokhoz egy javaslatcsomagot, amely felvetette azt is, hogy a „NATO vonja vissza katonai infrastruktúráját az 1997-es állapotnak megfelelően”. Ez lényegében Közép-Európa, így Magyarország NATO-tagságának kiüresítését is jelentené.

Volodimir Zelenszkij eközben Ankarában találkozott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. Az ukrán elnök Putyin híján nem megy Isztambulba, de bejelentette délután, hogy az ukrán védelmi miniszter vezetésével elindul oda az ukrán delegáció is. A krími tatár felmenőkkel rendelkező Rusztem Umerov volt a vezetője a 2022-es delegációnak is, de védelmi miniszteri pozícióját csak később kapta, Zelenszkij első nagyobb kormányátalakításakor.

Ugyanakkor Zelenszkij szerint a Putyin nélküli delegáció csupán helyettes kellékekből áll. Putyin „nem akar tűzszünetet” – jegyezte meg Zelenszkij. Azt azonban Ukrajna láthatóan el akarja kerülni – emlékezve Zelenszkij és Trump Fehér Házban kamerák előtt kitört vitájára –, hogy az amerikai elnök azzal vádolja meg, hogy nem tesz meg mindent a békés rendezésért, így részt vesz a tárgyalásokon.

Putyinnak azt láthatóan megint sikerült elérnie, hogy Trump – aki már a választási kampánya idején az orosz–ukrán háború gyors lezárását ígérte Putyinnal való jó kapcsolatára építve – továbbra is bízik az orosz elnök megállapodási szándékában, miközben sokadszorra tolja félre az amerikai kezdeményezést. Az Egyesült Államok elnöke Isztambulba is kész lett volna elutazni, ha lett volna ott elnöki szintű találkozó, de aztán még a jelenlegi helyzetben sem zárta ezt ki, amennyiben Isztambulban érdemi előrelépés volna pénteken az orosz és az ukrán fél között.

Addig is, egy amerikai küldöttség is megy Isztambulba, élén Marco Rubio külügyminiszterrel. Mellette lesz az eredetileg orosz–ukrán, mostanra inkább csak ukrán illetékes elnöki megbízott, a diplomata múltú Keith Kellogg és az orosz kapcsolatokat átvevő, eredetileg közel-keleti különmegbízott, Steve Witkoff, aki diplomáciai múlttal nem rendelkezik, de ingatlanmágnásként baráti kapcsolatban áll Trumppal.

Trump ugyan korábban azt mondta, hogy szükséges lenne előrelépést mutatnia az orosz és az ukrán félnek, most ennek aztán mégis élét vette, kijelentve, hogy erre nem is lehet számítani, amíg ő maga nem találkozik Putyinnal, így szerinte nem is volt várható, hogy az orosz elnök elutazik.

„Nem hiszem, hogy bármi történhet, ha tetszik, ha nem, amíg mi nem találkozunk. De mi készek vagyunk megoldást találni, mert túl sok ember hal meg” – idézte Trumpot az Abc News.

Ez a kijelentés nemcsak saját kulcsfontosságú szerepét emeli ki – az Egyesült Államok állásfoglalása nyilvánvalóan lényegi kérdés, bárki is legyen az ország elnöke –, de Putyin felé egy újabb gesztus volt, hiszen jelezte, hogy nem is várja tőle az elnök, hogy hamar elérjék, ha nem is a békét, de legalább a tűzszünetet. Ez újabb időt ad Putyinnak, noha Trump – aki elnöksége előtt és azóta is láthatóan kevésbé szíveli az ukrán vezetést, mint Putyint – még a választási kampány alatt is azt mondta, hogy ha Oroszország lesz a béke kerékkötője, akkor Ukrajna akár minden korábbinál nagyobb katonai támogatást is kaphat. A közelmúltban pedig azt vetette fel az amerikai kormányzat, hogy Washington akár ki is szállhat a közvetítői feladatból, ha nem sikerül előmozdítani a békét.